A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Körmendy József: Fa- és sövénytemplomok a Veszprémi Egyházmegye területén a XVIII. században

közepén levő temetőben, mely be volt kerítve, corpus nélküli kereszt állott, (uo.) Kőtemplom 1756—57-ben épült. (Pehm: 461.,Genthon, 329.) 77. Szentgyörgy vár. (Szent György Vár.) Veszprém m. A R. k. fatemplom. (Oratórium.) Szentgyörgy váron 1748-ban még nem tudták befejezni a régi, romos, Szent György vértanú templomának újjáépítését. De volt már akkor a faluban fából készült imaház. Ez össze volt építve a plébánialakkal ; tulajdonképpen annak egyik nagyobb szobája volt. Faharanglábon 1 harang függött. (Vpl. A8/8, 390—391. — OL. CPDV. Nr. 1.) A régi templom helyreállítása 1755-ben fejeződött be. (Pehm, 461., Genthon, 347.) 78. Szentimrefalva. (Sárosd.) Veszprém m. ~ R. k. sövény templom. (Ecclesia.) 1746-ban sövényből készült és agyaggal tapasztott templom volt a faluban, melyet fehérre meszeltek. Berendezése: oltár tégla lábazattal, szószék, kórus faaszlopokon és hosszúkás fatönkök ülőhelynek, szépen elrendezve. A templom kapuja előtt állott a faharangláb 32 font súlyú haranggal. A falun kívül, a régi templom romjai körül volt a temető, kerítés és kereszt nélkül. (Vpl. A8/5, 49—50.) Az új templom kőből épült 1758-ban. (uo. A8/14,29.) 79. Szompácspuszta. Tófej község. Zala m. = R. k. fakápolna. (Capella.) A XVIII. században Söjtörhöz tartozó szompácsi remeteségben részben fából, részben kőből épített kápolna állt az Őrangyalok tiszteletére 1748-ban. Tornya kőből készült, és volt benne 50 font súlyú harang. A kápolna körül volt a temető új kerítéssel. (Vpl. A8/10,435.) 80. Vaspör. Zala m. A R. k. fakápolna. (Capella.) 1748-ban volt a községben fakápolna, amely a misézéshez szükséges felszereléssel el volt látva. Kereszt nélküli faharanglábján kb. 80 font súlyú harang függött. (Vpl. A8/10, 1129.) Kőtemploma a XVIII. század második felében épült. (Genthon 404.) 81. Zalacséb. (Cséb.) Zala m. A R. k. fatemplom. (Ecclesia.) 1867-ben még állott Göcsej egyik ékessége a zalacsébi boronafalu, tölgyfából készült templom, sokszögű szentélyzáródással és szalmatetővel. A hajó hossza 4 öl, a szentélyé 1 1/2 öl, a hajó szélessége 3 öl, a magassága 2 öl. A faharangláb a templomtól távol, a faluban állott. (Romer F., Még egy pár szó honi fatemplomainkról. Archaeológiai Értesítő V. Pest. 1871,4—6., vö. Tóth, 57.) 82. Zalaegerszeg. Zala m. A R. k. Szent Erzsébet szőlőhegyi fakápolna (Capella.) A zalaegerszegi Szent Erzsébet szőlőhegyen 1748-ban faká87. Attala. (Atala.) Somogy m. A R. k. fatemplom (Ecclesiola.) A XVIII. század elején a község lakosai Ker. Szent János tiszteletére a falu közepén teljesen fából építették és sárral tapasztották templomocskájukat, melynek volt kicsi sekrestyéje és a kórus fölött kereszttel díszített tornyocskája. Ez polna állott fatoronnyal és 50 font súlyú haranggal. A tornyon vaskereszt volt. (Vpl. A8/10, 33.) 83. Zalakaros. (Karos.) Zala m. = R. k. fatemplom. (Ecclesia.) A XVIII. század elején épült a zalakarosi templom részben fából, részben téglából. A szükséges felszereléssel el volt látva. A templomhoz harangláb is tartozott, melynek tetején fakereszt volt. Harangjának súlya 60 font. (Vpl. A8/10, 413., OL. CPDV. Nr. 1.) 1778-ban Zalakarosnak temploma nincs, mert a régi 1769-ben összeomlott. (Vpl. A8/14, 413.) Az új templom 1850 körül épült. (Genthon 435.) 84. Zalamerenye. (Merenye.) Zala m. A R. k. fatemplom. (Ecclesia.) 1748-ban eléggé gondozatlan fatemploma volt a községnek. Berendezéséhez tartozott: kórus, szószék, kevés számú szűk pad és hordozható oltárkő. Oltár helyett csak oltárkép volt Szent Mihály arkangyal tiszteletére. A misézéshez szükséges felszereléssel rendelkezett. A templom mellett állott a faharangláb kereszt nélkül. A temető kerítés és kereszt nélkül a régi templom romjai mellett volt. (Vpl. A8/10, 792., OL. CPDV. Nr. 1.) A kőtemplom 1757—60 között épült a Veszprémi Székeskáptalan költségén Szent Mihály arkangyal tiszteletére (Vpl. A8/14, 437., Genthon, 436.) 75. Zalaszegvár. (Szegvár.) Veszprém m. ~ R. k. sövénytemplom. (Ecclesiola.) A XVII. században az evangélikusok Szegváron fából és sövényből font, agyaggal tapasztott és szalmával fedett, kevés mésszel fehérre meszelt templomot építettek. Ezt a földesúr Farkas László, 1712 körül elvette tőlük és a katolikusoknak adta. A templom békés használatában a katolikusok mindvégig megmaradtak. 1746-ban már közel állt az összeomláshoz. A katolikusok Baló Farkas előző földesúr engedélyével 1740 körül új templomot akartak építeni, de ezt Gaáll Gábor földesúr nem engedte befejezni, mivel ő 1744-ben Jézus öt Szent Sebe tiszteletére új kápolnát építtetett. 1745től kezdve a katolikusok ezt a kápolnát használták. Faharangláb haranggal a régi templom mellett állt. A helységben temető nem volt. Hossztóton temetkeztek. (Vpl. A8/5, 41.) 1778-ban a Gaál-féle kápolna plébániatemplomként szerepelt, (uo. A8/14, 22.) 86. Zalaszentbalázs. (Szent Bálás.) Zala m. = R. k. fatemplom. (Ecclesiola.) Zalaszentbalázson 1748-ban Szent Balázs vértanú püspök tiszteletére részben fából, részben kőből épített templomocska állt torony nélkül. Volt benne 1 oltár, mellette szalmával fedett és kereszttel díszített harangláb 2 haranggal. Az egyik 100, a másik 60 font súlyú. A temető a templom mellett volt, a kerítése eléggé rossz állapotban. Volt benne temetői keresztfa. (Vpl. A8/10, 473.) A kőtemplomot az Inkey-család építtette. 1754-ben. (Genthon, 437., Pehm, 461.) szorosan csatlakozott a tetőhöz. A mennyezete durván faragott gerendákra helyezett deszkából készült. Ugyancsak fából volt a szószék, a négy pad és az oltár a szentségházzal. Faállványon állt a keresztelőkút. A templom tetőzetét először szalmával, később fazsindellyel fedték. Az egész épület 1735-ben már roskadozni kezdett, 1748-ban pedig már életV. SOMOGYI FŐESPERESSÉG (Archidiaconatus Simighiensis) 5 65