A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Szakály Ferenc: Könyvismertetés. „Magyarország Régészeti Topográfiája” 2. kötet

mója a XIII. században nem lehetett. De nem tarthatjuk ezt a darabot a veszprémi püspökség törvénybeidéző ércbillogának sem, mert azt Jakubovich hitelt érdemlően azonosította az egyik, szintén a MNM tulajdonát képező ércbilloggal (i. m. 71.1. 15—16. kép. — MNM. Lt. sz. 127/1890. 10. — Topográfia 255. 1.) Az alábbiakban csak rövid leírással sorolunk fel néhány olyan tárgyat, amely elkerülte a Topográfia készítőinek figyelmét : Felsőörs: Fülesgomb préselt ezüstlemezből, csúcsán kis füllel. XVIII. sz. II. fele. Lt. sz. MNM 24/1943. 1.; Aranyozott ezüst gyűrű. XVII. sz. II. fele. U. sz. MNM 24/1943. 3. Szentkirály szabadja: Pecsétnyomó. Bronz, mandorla alakú, reversén átlyukasztott kis füllel. Lapján bevésve tunikás, álló szent alakja jogarral, felette kis csillag, oldalt két liliom. Körirata: S. CVSMODI A IAVRIENSIS. XIV. sz. Lt. sz. MNM 48/1858. Tihany: Ezüstözött bronz pecsétgyűrű. Nyolcszögletű fejében stilizált liliom. XVI. sz. Lt. sz. MNM 115/1913. A fentiekben nem annyira a kötet tételes leírására törekedtünk, hanem inkább, a recenzió eredeti értelmezése szerint, a hiányosságokat igyekeztünk kikeresni. Le kell azonban végülis szögeznünk, hogy a kötetet nem ezek a hiányosságok, hanem sokkal inkább a pontos adatkezelés, a gazdag apparátus, az anyagnak mostoha terjedelmi viszonyok mellett is élvezetes tálalása jellemzik. Befejezésül csak azt kívánhatjuk ennek a szépen induló, monumentális vállalkozásnak, hogy a következő köteteiben is csak ennyi kifogásolnivalót találjon a bíráló, és akkor a Régészeti Topográfiát méltán sorolhatjuk majd a magyar régészet nagy eredményei közé, amelyekhez évtizedek múltán is bizalommal fordulhat a kutató, nem éri csalódás. Szakoly Ferenc 471