A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Békefi Antal: A bakonyi pásztorok zenei élete

A furulyafélék sokfajta elnevezése is azok széleskörű elterjedésére utal. Készítésmódját, és a rajta játszott, dúsan cifrázott dallamokat közöljük. Meglepően sok pásztorunk ismerte az okarinát, van aki ma is ügyesen kezeli. Felhívjuk a figyelmet arra a huszonöt dudanótára is, mely ennek a — vidékünkről már a első világháború után eltűnt — kutyabőrdudának dallamait őrzi. E dalok a hangszeres játékmód sok emlékét, cifráját, „apraját" mentették meg a feledéstől. Végül pedig két olyan zenélési alkalmat írunk le, ahol szinte a pásztorok valamennyi fontosabb hangszere együttesen is megszólal. Az egyik a karácsonyi durrogatás, ahol kolompjaikkal, harangjaikkal, csengőikkel, kanászkürtjükkel, ostoraikkal, köszöntötték a boldog ünnepeket. A másik a pásztormulatságok zenélése, hol a citera, duda, furugla, köcsögduda hangjára táncra is perdültek a vendégek. Itt ismertetjük azokat a régi táncdallamokat is, melyekre páros és szólótáncaikat járták a pásztorok. Miután tanulmányunk felosztását áttekintettük, ejtsünk néhány szót a gyűjtés körülményeiről is. E pásztordalokat s a szöveges anyagot az 1952—1969 közti években gyűjtöttem. Kezdetben mint zirci énektanár helyszíni lejegyzésekkel rögzítettem anyagomat. Ez bizony elég nehéz feladatot rótt rám, mert pl. az öreg Dömötör Ferenc, vagy Magyar József, ha akarta sem tudta kétszer egyformán elénekelni a dalait. De nem is nagyon akarta ! — Az árok szélén, legelőn, vályú szélén, pásztorkonyhákban üldögélve telt egyre gyűjtőfüzetem. Gyalog, de főként kerékpáron jártam akkor. Igaz, a tarló, a tüske kiszúrta kerékpáromat, az agyagos sár miatt meg néha nem forgott egyik kereke sem, ilyenkor még a hátamon is vittem! — Később aztán a pedagógus szakszervezet rendelkezésemre bocsátott egy magnetofont, áttértem a gépesített gyűjtésre. E készülék még nagyon nehéz volt, télen szánkón húztuk feleségemmel, nyáron kerékpáron toltam, hogy könnyebb legyen vele közlekedni. Gyűjtési körzetem ekkor a Zirc köré vont 25 km sugarú körön belül helyezkedett el. Ezt pásztáztam át a legjobban. 1969 nyarán és őszén a Tapolca—Veszprém közti országút mentén végeztem gyűjtést Diszel és Tótvázsony között. Gazdag, szép anyag jutalmazta munkámat. Az adatközlőkről hálával kell megemlékeznem. Átlátták a gyűjtőmunka célját és szívesen álltak rendelkezésemre. Soha, senki közülük még csak célzást sem tett arra, hogy ellenszolgáltatást kérne az együtt eltöltött órákért, fél napokért. A legtöbbször fényképpel viszonoztam fáradtságukat. Összesen 62 dalost kérdeztem meg. A rájuk vonatkozó adatokat az itt közölt rövid kis statisztika mutatja ki a legvilágosabban. A számok adatait szavakra váltva — a következők nyernek így igazolást : A dalosok kétharmada férfi volt s csak egyharmada a nő. A pásztordalokat jobban tudják a férfiak. A mulatságaikon a nők nem mindig voltak ott, sőt a nem közéjük tartozó falusiakat is gyakran kizárták vigalmaikról. Ezért mutatják ugyancsak a számok, hogy dalaik közül keveset ismertek a parasztok és egyéb kategóriába tartozók. A pásztordalok előadóinak majdnem kétharmada pásztor volt ! A DALOSOK ADATAI Nemek Foglalkozás Falvak Férfi Nő összesen Pásztor Paraszt Egyéb összesen száma I. A dalok fejezetének dalosai 23 10 33 23 6 4 33 21 II. A hangszerek fejezetének dalosai 19 10 29+13* 16 8 5 29 21 + 9* Együtt 42 20 62 39 14 9 62 42 Életkor A születés éve 1870 1870— 1880 1880— 1890 1890— 1900 1900— 1910 1860—1910 1910— 1920 1920— 1930 1930— 1940 1940— 1950 1910—1950 I. A dalok fejezetének dalosai 3 3 11 8 25 3 1 3 1 8 II. A hangszerek fejezetének dalosai 1 1 3 6 11 22 6 1 7 Együtt 1 4 6 17 19 47 9 1 4 1 15 * A csillaggal jelölt számok az I. fejezetben már szerepelt dalosok és falvak számát jelentik. 384