A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sági Károly: A balatoni „fakutya”

6. Vas élű fa korcsolya Gyenesdiásról az 1910-es évekből. 6. Hölzerne Schlittschuhe mit Eisen-Laufschienen (Gyenesdiás, um das Jahr 1910). 6. Patin en bois, à la lame en fer de Gyenesdiás. Années 1910. 6. Деревянные коньки на железном ходу из Дьенешдиашда (1910). 7. Vas élű fa korcsolya Díszeiből. 7. Hölzerne Schlittschuhe mit Eisen-Laufschienen aus dem Orte Diszel. 7. Patin en bois, à la lame en fer de Diszel. 7. Деревянные коньки на железном ходу из Диселя. 350 8. Balatoni fakutya 1902-ből (Jankó után). 8. Balaton-Stuhlschlitten aus dem Jahre 1902 (nach Jankó). 8. «Chien en bois» de Balaton, de l'an 1902 (d'après Jankó). 8. Балатонские финские сани, сделанные в 1902 году (по Янко). A Balatoni Múzeum néprajzi gyűjteménye elpusztult ugyan a második világháború harcaiban, a háború utáni új gyűjtések során mégis két, vas éllel szerelt fa korcsolyát tudtunk szerezni. Az egyik korcsolya Gyenesdiáson

31 (6. kép) a másik Díszeiben került elő

32 (7. kép) Mindkét korcsolya gyerek számára készült a méretek alapján. A korcsolyatípus ismerete azért érdekes számunkra, mert az osztrák „lovas szánkó" még állati lábszárcsontokon siklott, a későbbi balatoni „fakutyának" viszont vas „éle" volt már. A módosulást éppen a népi használatban is kimutatható vas élű fa korcsolya segíthette elő. Úgy gondoljuk egyébként, hogy a vas élű fakorcsolyát éppen a „fakutya" szorította ki aztán a Balaton jegéről. A gyenesdiási példányról a gyűjtési feljegyzések alapján tudjuk, hogy az 1910-es években használták. A későbbiekben nem találjuk már meg ezt a korcsolyát, fényképes ábrázolása sem ismert eddig. Jankó János 1902-ben megjelent könyvében rajzban mutatja be a balatoni „fakutyát" (8. kép) leírásával azonban nem tartotta szükségesnek foglalkozni.

33 Jankó könyvében közölt „fakutya" a rajz alapján keményfából készült és a szánhoz hasonlóan „orrba" ívelő, kettős „talpa" volt. Hasonló, gondos kivitelű, keményfából készült „fakutyát" szereztünk a közelmúltban Ábrahámhegyről a Balatoni Múzeum számára néhai Zábrák Viktor szőlőbirtokos hagyatékából.

34 A balatoni ember „támlás fakutyának",

35 vagy „uri fakutyának" nevezte a hasonló példányokat.

36 Ezt a fakutyatípust viszontláthatjuk azon a képes levelezőlapon is (9. kép) aminek a keletkezési idejét könnyű meghatározni, hiszen a képes Pesti Hírlap 1935-ben közölte ugyanezt a fényképet.

37 Népes csoport téli szórakozását ábrázolja a fénykép, a háttér alapján a balatonkenesei jégen. A kép előterében több „uri fakutyát" látunk. Közepén Jankó János által közölt „fakutyához" (8. kép) hasonló példány áll. A kép jobb oldalán olyan „fakutyákat" látunk, melyeket összecsukható kerti szék felhasználásával alakítottak ki. Ezeket az összecsukható