A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)
Sági Károly: A balatoni „fakutya”
A balatoni „fakutya" „A Balaton jege csaknem minden évben hónapokig is lehetővé teszi a fakutyázást" — írja Dornyay Béla kitűnő balatoni útikalauzában, 1934-ben. 1 Mivel a két világháború közti időben széltében ismerték a balatoni „fakutyát", Dornyay Béla nem is fűz további megjegyzést a témához. A Balaton jegéről azóta eltűnt már a „fakutya", nézzük hát, mi is volt ez? A korabeli leírások gyakran említik: „Egy kényelmes szék, alatta két szánkótalp, a kézben két szeges bot s kész a fakutya, amivel az ügyesebbek szép sebességet érnek el" — olvassuk a Balatoni Kurírban. 2 „Jellegzetes szánkósport az ún. fakutyázás, melynél a karosszékhez hasonló szánon két szeges bot segélyével tolja magát előre a bennülő" •— írja a régi Balaton alapos ismerője, Margittay Rikárd. 3 „Fakutya a Balatonvidéken használt jégszánkó; egy szántalpra erősített székforma szerkezet, a benne ülő egy vagy két szeges bottal hajtja a jégen. Ujabban sportcélokra használják. Gyorsan siklik a jégen, miközben súrlódása élesen nyikorgó hangot ád" — olvassuk a Révai Lexikonban a fakutyáról. 4 „Nevet mint a' fa kutya" találjuk a közmondást 1808-ban Kresznericsnél, 5 arra gondolhatunk tehát, hogy a balatoni fakutya ősi eszköz. A két világháború közti sajtó is így tárgyalta. 6 „A korcsolyát játékszernek tartja ma is a halászok legtöbbje, annál sokkal többre becsüli az egy szál deszkából s pár lécdarabból összeeszkábált könnyű fakutyát" — mondja Lukács Károly a régi balatoni jégi halászatról. 7 Ez is a „fakutya" ősi voltát sejteti! Ugyanekkor Eötvös Károly, aki a múlt század balatoni jégi halászatáról színes és terjedelmes leírást ad, nem ismeri a „fakutyát". 8 Nem találjuk meg a „fakutya" szót Czuczor Gergely és Fogarasi János 1864ben megjelent szótárában sem. 9 Nem tud róla Herman Ottó, aki pedig részletesen ír a balatoni jégi halászatról is és kitér még a csont korcsolyára is. 10 A vázolt ellentmondást Jankó János oldja fel, aki1902-ben azt írja a balatoni „fakutyáról", hogy „Szigligeten a halászok megmondták, hogy az a hatvanas években került oda Keszthely felől; Badacsony-Tomajban alig 10 éve honosodott meg, azelőtt hírét sem hallották". 11 A „fakutya" tehát újkeletű jelenség a Balaton jegén. A „nevet, mint a fakutya" közmondást egy közelmúltban megjelent szótárunk magyarázza meg és a fa csizmahúzóval hozza azt kapcsolatba, aminek ,fakutya' a népi neve. 12 Jankó János világosan megmondja, hogy a balatoni fakutya az 1860-as években, Keszthely felől terjedt el. A fakutya viszont Keszthelyen sem őshonos! Kitűnik ez abból is, hogy Keszthelyen 1908-ig nem ismerték a „fakutya" szót. Az első ismert téli „fakutya"-baleset leírásánál, ami 1887-ben történt, arról olvashatunk, hogy korcsolyás kirándulókkal Keszthelyről — Balatonberénybe tartó Hübner gazdász „riskója" a halászok által vágott lékbe esett. Mivel Hübner elvált a korcsolyázóktól, „riskóját" csak másnap találták meg a lékbe fagyva, gazdáját meg csak tavaszi olvadáskor vetette ki a víz. 13 N. Szabó Gyula Keszthely környékén „fariskó, ülőriskó, ülőszán, ülőkorcsolya" elnevezésekkel találkozott a „fakutyára" vonatkozóan. 14 „Meszes-Győröktől Keszthelyen át Vörsig nem szánkónak, hanem ricskónak (Meszes-Győrök), vagy riskónak (Vörs) nevezik" a szánt, jegyzi meg Jankó János. 15 A „riskó", „riskózás" szó ma is használt Felsőpáhokon a „szánkó", „szánkózás" fogalmak jelölésére. 16 1892-ben azt olvassuk a Keszthelyi Hírlapban, hogy a Balaton tükörsimára fagyott s jegét „egészen ellepték a korcsolyázók és szánkózok". Hogy a „szánkózókon" „fakutyázókat" kell érteni, kitetszik az újságközlemény további részéből, ahol az áll, ha valahol jeges halászat folyik a környéken, a korcsolyázók és „szánkózok" nagy számban keresik fel az érdekes látványosságot. 17 Sági János, akinek néprajzi munkássága ma is ismert, 18 1902-ben megjelent balatoni útikalauzában még két bottal hajtott „fa szán"-ról ír. 19 1903-ban a Balaton jegén „szánjával feldölt" keszthelyi lány balesetét írják le. 20 1908-ban azt találjuk a Keszthelyi Hírlapban, hogy Sulek Ferenc balatonberényi földműves „egy kis szánkón" jött át Keszthelyre. Visszafelé „szánkóstól" a Balatonba szakadt és oda is veszett. 21 Nyilvánvaló, hogy fakutyázással kapcsolatosak az adatok, csakúgy, mint a Keszthelyi Hírlap valamivel későbbi híre is, 22 melyben az áll, hogy „egy kisörsi lakos több társával a Balaton jegén szánkózott, s szánkója vékony jégre került, mely letört alatta..." A Keszthelyi Hírlapban egyébként 1908-ban megtaláljuk már a „fakutya" elnevezést is. 23 Ugyanakkor 347
