A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Petánovits Katalin: A sármelléki női viselet a századfordulótól napjainkig

15. Húzott aljú vagy belekötős rékli (1968). 15. In der Taille enggezogene Bluse (1968). 15. Caraco «foncé» ou «au lacet» (1968). 15. Стянутая блуза (1968). dologténapi viselet volt. 15—20-as években élt. Gergely Anna mondja: „Nekem bérmállásra illent vóratott a keresztanyám, hogy ne lásson annyira a hátam. Akkor tuttam meg, hogy hibás vájok." A lebbes réklinek is volt kisháta, kiseleje, baloldali vagy középre eső gombolása, bevarrott búbos ujja, nagy gallérja. De viselték csak magasan záródó nyakkal is. Háta közepén levasalatlan szembe hói volt, összeveés. Ugyanígy a két elején is, levasalatlanul hagyták lobogni. Az alja egyenesen lógott, és csak derékig ért. „Kiláccott az embernek az üngi is alulla" — mondja Láncziné. Csak könnyű anyagból, kartonból, selyemből készült. Nehéz szövet, bársony, nem volt alkalmas rá. A munkába kimelegedő, hajladozó test könnyebbségét szolgálta a kényelmes fazon. A levegő és a szél aláhatolt, hűsített. A lebbes rékli megszerettette és megszokottá tette a kényelmet, így nem tértek vissza a testet erősen rámába szorító előbbi rékliviselethez, hanem a lebbentős réklit módosították egy kicsit. Mégpedig úgy, hogy hátát középen (a kisháta alatt) néhány levasalatlan ráncba szedték. Eleje baloldalt gombolódott, közepét keresztben keskeny zámedlik és fekete selyemcsipke díszítették. Gallérja nagy, akárcsak a lebbesé, de nem szögletes, hanem gömbölyített, és elöl is leér a mell vonaláig. Ujja az előbbihez hasonlóan bevarrott, görbe szabású, hasított kézelőjű. A rékli alja nem löbög szabadon, hanem pertlit húztak bele, és derekukra ráncolták. E tulajdonság miatt nevezték húzott allu vagy belekötős réklinek (15— 16. ábra). Az utolsó réklidivat 30—40 éve tartja már magát, mintegy jelezve azt is, hogy a viselet megkezdte hanyatló stádiumát, és mindjobban átveszi a városi divat vonalait. Már nem szabnak külön kishátát, kiselejét, hanem egyetlen darab alkotja a hátát. Eleje ugyancsak egyenes, középen gombolódó. Ujja nem a régi görbeszabású, egy darabból készül. Gallérja általában magasan záródó, ritkábban fazonos. Csak néhány centivel ér a derék alá. Van, aki a derékvonalnál kicsit becsipkedi a réklit, mintegy jelezve a derekat, mások egyenesen hagyják lógni. Sokan egyáltalán bele sem kötik a szoknya mellébe, pedig igazi viselési módja ez lenne. Ünnepen úgy is kötik, de dologténap hajladozás közben minduntalan kicsúszik, és szabadon engedi láttatni a derekat. Különösen azoknál az idősebb asszonyoknál, akik vagy betegség, vagy kövérségük miatt csípőn vagy lejjebb viselik a szoknya derekát. A réklidivatok között rövid időre feltűnt az 1915—20-as években, kizárólag fiatalok számára, a grenadin blujz. Fehér, ritkaszövésű anyag, apró, színes hímzett virágokkal. Ujja hosszú volt, vállban búbos, nyaka magasan záródó, melyet cakkos szélű ún. angyali csipke díszített fehér vagy barna. A blúz alatt egy csipke pruszlit vagy kivórottpruszlit viseltek, amelyre mell és lapocka tájban 1—1 tenyérnyi nagyságú „miné színesebb, anná szebb" rózsát hímeztek a lányok. A pruszli szorosan simult a testhez, széles vállpántja cakkos szélű volt, középen rózsaszín vagy kék szalaggal átfűzve. „Szépen átiláccott." A viselet másik hangsúlyos — feltűnő helyzete miatt hangsúlyos — darabja a kötény (17—18. ábra). A sármelléki asszony elképzelhetetlen kötény nélkül, akár hétköznap, akár ünnepen, otthon vagy házon kívül, télen, nyáron mindig előtte van. A század első évtizedében nők, férfiak dologténap egyforma kötényt, a parasztkötént viselték. Félkötény volt, azaz mellrész nélküli kötény, mely csak deréktól lefelé takar, és kékfestő anyagból készült. Az anyag szélessége adta a kötény szélességét. Két keskenyebb végét kézzel beszegték, mazzagot, SLzaz kék fűzőt varrtak a két szélére, maguk köré tekerték és megkötötték a hasukon kis masniba.

20 16. Húzott aljú vagy belekötős rékli ( 1928). 16. In der Taille enggezogene Bluse (1928). 16. Caraco «froncé» ou «au lacet» (1928). 16. Стянутая в талии блуза (1928). 324