A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nagy László: A veszprémi tobakok

59. Bőrfényesítő tobak a veszprémi legénycéh korsóján. (1824). 59. Ein Tobak, in dem er das Leder „glänzt", auf dem Zunft-Krug der Tobakgesellen in Veszprém. (1824) 59. «Tobak» travaillant au glaçage, décor de la cruche du compagnonage de Veszprém ( 1824). 59. Тобак во время лощения кожи. Изображение на пивной кружке веспремского цеха молодых подмастерьев, 1824 год. 60. Favödrök, kikészített bőrök és fényesítő bak a székesfehérvári tobakok céhzászlóján. (1854). 60. Holzeimer, zugerichtete Leder und der Bock zum Glänzen auf der Zunftfahne der Tobaken in Székesfehérvár. (1854) 60. Seau de bois, peau ouvrées et chevalet de galaçage sur la bannière des «tobak» de Székesfehérvár (1854). 60. Деревянные ведра, готовые кожи и козел для лощения. Изображено на цеховом флаге сейкешфехейварских тобаков. (1854 год) 220 61. а—b Fényesítő rúd és bak a székesfehérvári tobakok céhkorsóin. (1791, 1805). 61. a—b Glänzstange und Bock auf den Zunftkrügen der „Tobaken" in Székesfehérvár. (1791,1805.) 61. a

—b Bâton â glacer et chevalet sur les cruches de corporation des «tobak» de Székesfehérvár (1791,1805). 61. Стержень и «козел» для лощения. Изображено на пивных кружках сейкешфехейрварских цеховых тобаков. (1791, 1805 годы). Wellmannéknak 1942-ben már nem volt meg régi fényesítő felszerelésük, de emlékeztek arra, hogy a kordoványosok régebben fényesítő rúdba mélyített üveggel vízszintes bakon, de nem ülve, hanem szétvetett lábakon állva dolgoztak és a kordoványos a bakra vetett bőr egyik lelógó szélébe nem súlymértéket, hanem kampós vasgolyót akasztott, azzal húzatta, míg túlsó oldalát térdével a bakhoz szorította. Amint a bakra eső rész fényesítésével végzett, térdét meglazította és a bőrt a vasgolyó húzó erejének engedve, tovább csúsztatta. Ezt tette mindaddig, amíg az egész bőr fényesítésével el nem készült. Igen közel áll Wellmannék leírásához az a fényesítési mód, amelyet a Néprajzi Múzeum egy domborított fémtábláján örökítették meg. A táblának évszáma nincs. Stílusából következtetve a 19. század első felében készülhetett. Címerpajzsába vésett T С monogram alapján minden valószínűség szerint valamelyik T(obak) C(éh) tulajdona lehetett. Erre utal a bakra fektetett bőr szélein látható lyuksor is, a préselő cserzést megelőző varrás kétségtelen jele. A bakon átvetett bőr fölött szétvetett lábukkal áll sokgombos lájbliban és sarkantyús csizmában a tobak, kezében a dörgölő rúd. A Wellmannék által említett kampós vasgolyó azonban nem a bőr szélébe akasztva lóg, ahogyan munka közben lennie kellene, hanem a bak hátsó végén, valószínűleg munkán kívüli megszokott helyén. Úgy látszik a dombormű ötvösének nem a művelet hiteles megjelenítése.