A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nagy László: A veszprémi tobakok

30. A szömörce (Cotinus és arenaria Wierzb.) elterjedése Magyarországon és a szomszédos csehloszlovákiai, romániai és jugoszláviai területeken. (Nádasi M. után). 30. Verbreitung des Sumach (Cotinus) in Ungarn und in den benachbarten Gebieten in der Tschechoslovakei, in Rumänien und Jugoslawien. (Nach M. Nádasi) 30. Aire géographique du cotin (Cotinus et arenaria Wierzb) en Hongrie et sur les territoires voisins de la Tchécoslovaquie, Roumanie et Yougoslavie (d'après M. Nádasi). 30. Распространения сумаха в Венгрии и на территориях соседних государств в Чехословакии, Румынии и Югославии, (по Надаши M.), (Cotinns et arénára Wierzb.) Egy óra hosszat hagyták benn és egy másik vízben szintén egy órát. Majd kidobták és kifacsarták, mint a ruhát. Andrásovszky még meleg vízben is „áthúzta", mielőtt bakra tette és lecsurgatta volna. Domokos Jakab szerint ahol patak volt, ott patakban mosták meg szintén úgy, ahogyan a ruhát öblítik. Aki még alaposabb munkát akart végezni, folyóba vert cövekekhez kötélre kötötte, mint áztatáskor és meszezés után. e) Cserzés szömörcével. Szömörce félék. Rhus cotinus a Bakony, Balatonvidéken. Szömörceszedés, aratás, feldolgozás. Szömörce-zúzó külü. Cserzőlé készítése. Cserzés gázolással. Zsákcserzés préseléssel. Áztatás, meszezés és pácolás után a szemölcs- és irharétegből álló pőre is romlandó volt még, hőhatásra enyvesedéit, megszáradva szaruszerűen keménnyé és áttetszővé vált.

134 Cserzessél kellett konzerválni, használatra alkalmassá tenni. A céhes bőriparban a kismesterek csak természetes ásványi (timsós), állati (zsíros, faggyús) és növényi cserzőanyagokat ismertek. Közülük évezredes tapasztalatok alapján a bőr 31. Szömörce. (Rhus coriaira L.) Csapody V. rajza. 31. Sumach. (Rhus coriaria, L.) Zeichnung von V. Csapody. 31. Cotin (Rhus coriaria L.) Dessin de V. Csapody. 1. Сумах (Rhus coriaria L.). Рисунок Чаподи В. 205