A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhládák és egyéb céhjelvényes emlékek
92. Pápai kesztyűscégér. 92. Handschuhmacher-Handwerksschild aus Pápa. 92. Enseigne de gantier de Pápa. 92. Вывеска папайского перчаточника. karra ráakasztott, könnyen cserélhető jelvény, vagy címer gyakran változott. 105 A XVII. század eleji késő reneszánsz-korabarokk szigorú csigavonalmotívumok (tekercsdísz) a század végére dús, levélornamentikává gazdagodtak, majd a XVIII. században a szalagdíszítés jött divatba, amit a rokokó ellipszis alapformákra, С és S betűkre emlékeztető aszimmetrikus vonalvezetése váltott fel. Végül a XVIII. és XIX. század fordulójára szögletes, geometrikus, tektonikus formáival a klasszicizmus győzedelmeskedett. Ennek merevségét füzérek, babérlevelek, koszorúk, vázák és meanderdíszítés alkalmazásával igyekeztek feloldani. A magyarországi reneszánsz-kor cégéreinek tartókarjai vízszintes irányba nyújtott háromszög-alakot mutatnak. Rövid oldalukkal voltak a falhoz erősítve. A gömbvasból készült szimmetrikus, spirális indák minden plaszticitás igénye nélkül töltötték ki a háromszöget. A háromszög két hosszabb szárának végén kis, felfelé hajlított rozetta alól függött alá a jelvény. A barokk tartókarok is megtartották a hosszúkás, háromszögletes alapformát, de a merev körvonalak itt már elmosódnak a dús, naturalisztikus, plasztikus növényi inda, levél és kagylóformák szövevényében. A rokokó, de főképpen a Louis XVI. (copf) stílus idejére a tartókarok vízszintes, háromszög alapformája megváltozik. A falsíkból előugró kar felfelé ível, mint hosszú, Salakú madárnyak tör fel a magasba és annak végéről lóg le a jelvény. 106 A kiakasztható legényszállás-jelvényekből Veszprém megyében sajnos nem sok maradt fenn. Ilyenfajta herbergjelvény lehetett az a várpalotai céhjelvény, amelyet a Győrffy, Viski-féle Magyarság Néprajza közöl. Egy akasztóhorogról, amely nyilván kar végén függött, nagyszirmú, tulipánszerű, kovácsoltvas virágból két, egymással derékszögben álló patkó lóg ki. Ezek végén kisebb patkók függenek. 107 A külföldi kiakasztott herberg-jelvények között igen gyakori ez a patkóból összeállított cégértípus. Ilyen a frankfurti kovácsoké, a bielitzi kovácsoké és kerékgyártóké, 108 egy meisseni és egy erfurti kovácsmesteré. 109 De Magyarországon különösen elterjedt ez, a szinte népiessé vált jelvény, a kovácsmesterség megjelölésére. A bártfai múzeumban egy XVII. századi példánya található, amelynek egyszerű hengeres pálcákból összefont tartójáról lóg le egy nagy és 11, szimmetrikusan elhelyezett kisebb patkó. A pozsonyi és a kassai múzeum is őriz egy-egy hasonló kisebb-nagyobb patkókból összeállított cégért 1773-ból, illetve 1803-ból. 110 Még a közelmúltban is használtak ilyen cégéreket a kovácsmesterek. Jó példa erre a keszthelyi Balatoni Múzeumban őrzött, hasonló, kisebb-nagyobb patkókból összeállított cégér, amelyeket gazdája egész 1949-ig használt Kéthelyen. 111 Ugyanezt a típust képviseli a Puláról előkerült, de talán nagyvázsonyi eredetű kovácscéh-jelvény is, amely jelenleg a nagyvázsonyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum céhszobájában van kiállítva. A különbség mindössze annyi, hogy ennek felső része, amely alól a nagyobb, majd kisebb patkók lecsüngenek, madárformát mutat. A madáralak letöredezett körvonalaiból arra lehet következtetni, hogy az eredetileg strucc 93. Nagyvázsonyi rézművescégér. 93. Kupferschmied-Handwerksschild aus Nagyvázsony. 93. Enseigne de dinandier de Nagyvázsony. 93. Вывеска надьважоньского медника. 166