A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhládák és egyéb céhjelvényes emlékek

76. A herendi vegyescéh (esztergályosok, asztalosok és pintérek) lámpájának feliratos, kereszttel ellátott dísze. 76. Lampenzier mit Aufschrift und Kreuz der vereinigten Zünfte (Dreher, Tischler und Böttcher) von Herend. 76. Ornement muni de croix et d'inscription de la lanterne de la corporation mixte (tourneurs, menuisiers et tonneliers) de Herend. 76. Надпись и кресты, украшающие фонарь херендского смешанного (слесари, столяры и бондари) цеха. A céhlámpák legjellegzetesebb, legérdekesebb része а lámpatest fölé helyezett lámpadísz. Már maga a lámpatest, lámpaház fedele is igen változatosan van kiképezve. Egyesek épülettető formákat mutatnak (bakonyszombathelyi iparos lámpák), mások egyenesen barokk templomtornyok bádogsisakjára emlékeztetnek. (Zirci temetési lámpa, Marcaltő.) Vannak olyan lámpák, amelyeknek a réznyél kiöblösödő, kiszélesedő végződésénél, a lámpatest aljánál alkalmazott hólyagos domborulatok stílusos megismétlése képezi a lámpaház fedelét (Szentgál). Ismét másoknál a lámpatest alján elhelyezett koncentrikus tárcsák, ellenkező irányú körkörös megismétlése jelentkezik a lámpatest tetején. A legtöbb lámpatetőn azonban a már említett változatos fedélmegoldás fölé rendszerint egy áttört henger emelkedik, amelyen egy gömb áll. A gömb néha félgömbbé egyszerűsödik (nagyvázsonyi bognár 1843) vagy vázaszerű urnává alakul (Olaszfalu). E fölé kerül a tulajdonképpeni lámpadísz, amely a legtöbb esetben a céh címerét ábrázolja, s ebből állapítható meg, hogy melyik céh használatában volt. Sokszor nem a céhcímer, hanem a magyar országcímer a lámpadísz. Az ilyeneket valószínűleg az 1872-es évek után készítették, amikor már a céhek ipartestületekké alakultak át, bár arra is akad példa, hogy a magyar címert már jóval előbb is használták. Ilyen esetekben már nem lehet mindig egyértelműen megállapítani, hogy valóban céh, illetve iparoslámpákkal van-e dolgunk, de az esetek nagyrészében mégis ezt kell feltételeznünk, mert a helyi hagyományok és szokások felkutatásakor rendszerint ez bizonyosodik be. Ugyanez a helyzet az olyan lámpáknál is, amelyeken a lámpadísz egyházi jellegű: kereszt, kettőskereszt. A lelkészek és öreg emberek nyilatkozatai általában megerősítik a feltevést, hogy a nyeles temetési lámpákat valamikor az iparosok vitték, sőt sok helyen ez a szokás mai napig is él. A céhlámpadíszek rézlemezből sziluettszerűen kivágott alakzatok. Magasságuk kb. 10—12 cm. Meglehetősen primitív, egyszerű kis jelvények, amelyeket néha bekarcolt rovátkolással díszítették. Nagyritkán évszámmal, vagy felirattal is ellátták őket. Feltétlenül helyi készítmények, amelyeket —• a sokszor valószínűleg nem helyi készítésű — lám pák tetejére ráforrasztottak. 77. A leányfalui fazekas céhlámpa országcímeres dísze (1845). 77. Landeswappenzier auf der Zunftlampe der Töpfer von Leányfa (1845). 77. Ornement muni de l'armoirie nationale de la lanterne de la corporatio de potiers de Leányfalu (1845). 77. Украшение в виде государственного герба на фонаре леаньфалуй ского цеха гончаров, 1845. 158