A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhládák és egyéb céhjelvényes emlékek

62. A leányfalui fazekascéh lámpája. 62. Lampe der Töpferzunft von Leányfalu. 62. Lanterne de la corporation de potiers de Leányfalu. 62. Фонарь леаньфалуйского цеха гончаров. magyar címer látható, így magán a zászlóképen tüntették fel a céh kétféle címerét. Az ugodi takácscéh zászlaján sem lehetett eredetileg céhcímer, hiszen a zászlótartóvason ott díszeleg a takácsok jellegzetes címere, de valószínőleg utólag — amikor a céhből iparegylet lett — festették rá a zászlószárny végére egyik oldalon a különböző mesterségek jelvényét, a másikon pedig a magyar országcímert. A céhzászlók nagy részénél — különösen a pápaiaknál — füzér, vagy szalagdísszel ellátott copf-stílusú, néha sima ovális, ritkábban rokokó keretben, esetleg keret nélkül ábrázolták a céhcímert, amely a mesterség legjellegzetesebb szerszámait, vagy termékeit mutatta be. A keret fölé néha a magyar koronát helyezték, vagy egy keresztet. A pápai takácsok címere: vörös mezőben háromszögalakban összeállított vetélő, a vetélőkben levő orsón vörös, fehér és kék fonál (1836), a tósokberéndi takácsoké zöld mezőben ugyancsak 3 vetélő (1860), a pápai szűrszabóké: Vörös mezőben nyitott arany olló (1845), az ácsoké szintén vörös mezőben nyitott körző alatt keresztfejsze, amelynek függőleges nyele előtt ácsderékszög és tisztítófejsze látható x-alakban keresztberakva (1853). 63. A szentkirályszabadjai bognárcéh lámpája (1839). 63. Lampe der Wagnerzunft von Szentkirályszabadja (1839). 63. Lanterne de la corporation de charrons de Szentkirályszabadja (1839). 63. Фонарь сенткирайсабадьяйского цеха бондарей, 1839. 151