A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhládák és egyéb céhjelvényes emlékek
17. A veszprémi csizmadiacéh zászlója 1851. 17. Zunftfahne der Stiefelmacher von Veszprém (1851). 17. Bannière de la corporation de cordonniers de Veszprém, 1851. 17. Знамя веспремского цеха чеботарей, 1851. 18. A veszprémi magyar tímár- és vargacéh zászlója 1855. 18. Zunftfahne der ungarischen Gerber und Schuhmacher von Veszprém (1855). 18. Bannière de la corporation de tanneurs et savetiers hongrois de Veszprém, 1855. 18. Знамя веспремского цеха венгерских сапожников и дубильщиков, 1855. A zászlórudak végén általában rézgömb és kereszt van. De ezek is igen nagy változatosságot mutatnak. A régebbi XVIII— XIX. század fordulója körül készült rudakon a gömb helyett még inkább kovácsolt vas levéldíszítményt találunk. (Pl v a peremartoni molnárcéh zászlórúdja), amelyet sokszor gömbalakúra alakítanak ki (pl. a nagyvázsonyi varga és a nagyvázsonyi csizmadiacéh zászlórúdgömbje). Később a gömb különböző formáival találkozunk: a gömböt domború abroncs felezi meg, több ilyen abroncs fut körül a gömbön, széles, lapos, félgömbölyü szegfejeket utánzó domborított díszítéssel ellátott abroncs veszi körül a gömböt, stb. A zászlórudak csúcsát a gömb fölött rendszerint rézkereszt díszíti. A keresztek két nagy csoportba sorolhatók: a közönséges és a kettős keresztek csoportjába. A közönséges keresztek egy része teljesen egyszerű, legfeljebb végefelé kiszélesedő szárai teszik a máltai kereszthez kissé hasonlatossá (pl. a nagyvázsonyi céhzászlórudak keresztjei). Másik részüknél lóherelevél végződésűek a szárak (pl. a peremartoni céhzászlórudak keresztjei). Vannak teljesen sima rézlemezből kivágott keresztek, de a legtöbbet rátétes díszítmények, domborított rozetták élénkítik. (Pl. a nagyvázsonyi takács, a nagyvázsonyi varga és a bakonyszombathelyi kovács-bognárcéh zászlórúdjának keresztje.) Akad olyan zászlócsúcskereszt is, amelynek szárai közt sugarak lövellnek szét. Ilyen a pápai takácsoké és egy másik pápai zászlócsúcskereszt is. A pápai takácsok keresztjének közepén köralakú keretben még 1HS monogram is látható. Kettős kereszt végződésű zászlócsúcsa van négy veszprémi céhzászlónak is, amelyek közül az ácsoké rátétes rozettákkal. a kőműveseké sugarakkal és IHS monogrammal díszített, A pápai céhzászlórudak közt is van kettőskeresztes: az egyiknek lóherelevélben, a másiknak újabb kis keresztekben végződnek a szárai. A veszprémi csapócéh zászlórúdjának kivételes csúcsa van: lándzsavég alakú rézlap. Egyik oldalán a magyar államcímer, a másikon lombdíszítéssel ellátott kettőskereszt domborodik ki. Különös figyelmet érdemelnek azok a zászlórúdkeresztek, amelyeket céhjelvényekkel kombináltak. Ilyen elsősorban a bakonyszombathelyi céhzászlórúd rézkeresztje. A rozettákkal díszített kereszt alsó szárára mindkét oldalon egy-egy kis 8 küllős rézkocsikereket erősítettek, a kereszt két vízszintes száráról pedig egy-egy kis rézpatkó csüng alá. A kerék és patkó kétséget kizáróan arra mutat, hogy egy bognár és kovács céh zászlójával állunk szemben. A kereszt alsó, függőleges szárára a kerék alatt a gömb fölé ugyancsak mindkét oldalon egy-egy kis koronás magyar rézcímert erősítettek. A pajzs és korona stílusa a XIX. század közepe tájára utal. Hasonlóképpen céhjelvényekkel díszített két zászlórúdvéget ismerünk Peremartonból. Az egyik egy egyszerű réz lóherekereszt és rézgömb között négy rozettával díszített köralakú keretben sziluettszerűen kivágott sarkantyús csizma képét mutatja. Nyilván egy csizmadiacéh zászlórúdja volt. A másik peremartoni céhzászlórúdcsúcs, ugyancsak lóherekereszt alatt stilizált négyküllős malomkerék, rézlemezből kivágva, amely a farúd végét díszítő négy kovácsoltvas levél fölött emelkedik ki. Az ilyen céhjelvényes zászlórúdcsúcsok meglehetősen ritkák. Nincs tudomásom róla, hogy máshol fordultak elő egyáltalán ilyenek. Kevés a valószínűsége, hogy sok ilyen lappanghat szerte az országban, mert Veszprém megyében is csak erre a háromra sikerült rábukkanni, bár ez a kutatási terület annyira elhanyagolt, hogy esetleg még meglepetésekre is lehet számítani. A súlyos zászlók hordásához a rúd végének rögzítésére szolgáló bőrtokkal ellátott zászlóhordó övet használtak. A veszprémi csizmadiacéhnek pl. piros-kék díszítményű szövettel borított zászlóhordó öve maradt fenn. Az öv bőrszíjába fonallal varrták be a feliratot: „Az Érdemes Csizmazia Czéjé".
