A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhládák és egyéb céhjelvényes emlékek
vácsok zászlaját, amelyen a kovácsok ősi jelvénye a kalapács, a fogó és a kígyószerű sárkány képe látható. 14 Ezek alatt a zászlók alatt tettek eleget hadi kötelezettségüknek a céhtagok, a pontosan előírt helyen és időben gyülekezve városuk falainak védelmére. Sőt Svájcban még arra is akad példa, hogy a felfegyverzett céhek városukon kívüli hadjáratokban is részt vettek. Ezt bizonyítja a baseli szőlőművescéh hadisátrának csúcsát díszítő zászló 1661-ből. 15 A nyugat-európai céhzászlóknak tehát eredetileg minden bizonnyal katonai, hadi rendeltetésük volt, bár már korán talákozunk olyan céhzászlókkal is, amelyek nem abból a célból készültek, hogy a harctereken lengessék őket, hanem amelyeket már eleve arra szántak, hogy vízszintes rúdon a céhházra kitűzzék. Erre mutat az a körülmény, hogy az ilyen zászlókon az alakok a vízszintes nyélhez képest egyenesen, függőlegesen állnak. Hogy a céhzászlókat már korán ünnepélyes felvonulásokon is használták, az kitűnik pl. abból, hogy a velencei gyógyszerészek XV. századi zászlajának felirata úgy helyezkedik el a zászlón, hogy az, ha a zászlórudat vállra fektetve ferde helyzetben vitték, olvasható legyen. 16 A céhzászló — mint általában minden zászló, azon túl, hogy katonai jelvényként használták, a közösség összetartozásának volt a jelképe. A katonai kivonulások mellett az ünnepélyes világi felvonulások dísze lett. Erre mutat az a körülmény is, hogy állítólag már IV. Károly császár rendeletben szabályozta 1357-ben a díszmenetekben zászlók alatt felvonuló prágai céhek sorrendjét. 17 Később természetesen az egyházi jellegű körmenetekre is ezek alatt a zászlók alatt vonultak a céhtagok, elsősorban az úrnapi körmenetre, amelyet 1317-ben rendelt el a római egyház. 18 1. Zászló tartóvasak és rudak a nagyvázsonyi Szent István templomban. 1. Fahnenhalt-Querstangen und Fahnenschäfte in der St. Stefanskirche von Nagyvázsony. 1. Support (en fer) et hampes de bannière dans l'église Saint Etienne de Nagyvázsony. 1. Древки от знамен в надьважоньской церкви Святого Стефана. 3. A MAGYARORSZÁGI CÉHZÁSZLÓK A középkori magyarországi céhek a nyugateurópaihoz hasonló katonai szervezettel védték városukat (Buda, Kolozsvár, Nagyenyed, Brassó, Kassa, Lőcse stb.). 19 A városok egy-egy bástyájának neve mai napig fenntartotta a védelmi szervezet emlékét. (Halászbástya, Budán, — Szabóbástya, Kolozsvárott —, Nagyenyeden 8 különféle mesterségé stb.). 20 A felfegyverzett céhek nálunk is zászló alatt vonultak ki. Ebből a korból azonban sajnos céhzászlónk nem maradt fenn. Egyetlen középkori magyarországi, „pennon" alakú céhzászlóábrázolást ismerünk, a Selmecbányái mészároscéhét, amely M. S. mester két 1506-ban festett oltártáblaképén látható, de ezt is fenntartással kell kezelnünk, mert a képen megörökített zászlók céhzászló jellege nem minden kétséget kizáróan bizonyított. 21 Az eredetileg világi, hadi rendeltetésű céhzászlók Magyarországon is szerepet kaptak az egyházi körmeneteken. A feltámadási és úrnapi körmeneteken saját zászlójuk alatt vonultak fel az iparoscéhek. A reformáció idején ezek természetesen elmaradtak, de az ellenreformáció megindulásával az egyház és állam előírásai és rendeletei következtében általánossá vált az egyházi körmeneteken való részvétel. A hitbuzgó II. Ferdinánd uralkodása alatt 1624 körül Csehés Morvaországban új céhzászlók készültek 22 és mivel ekkorra a céhek városvédő, fegyveres szerepe már háttérbe szorult, a céhzászlók külső megjelenése egyházi jellegűvé kezd alakulni: a céhjelvények helyett a védőszentek képei foglalják el a zászlókon a főhelyet. A céh-, ország- vagy városcímerek kis, mellékes emblémává zsugorodnak. A céhzászlókat már nem a céhházban, hanem a plébániatemplomokban őrzik. A céhzászlók tehát fokozatosan elvesztik hadi jellegüket és kizárólag a felvonulások és főleg a körmenetek egyházi díszjelvényeivé válnak. Már a XVII. század elejéről való feljegyzések is arra utalnak, hogy a céhzászlók elsőrendű szerepe Magyarországon is az úrnapi körmeneteken való részvétel. Ilyen kötelezettséget ír elő 1622-ben a pápai csapók céhlevele, 23 és ezt szorgalmazza 1626-ban a Nyitra megyei Sellye városában levő mesteremberek „megújíttatott kötelessége", amelyet a nagyszombati jezsuita kollégium rektora írt alá. 24 A győri káptalan is elrendeli 1627-ben a mészárosok számára a zászlócsináltatást. 25 A Mária Terézia által kiadott céhlevelek egyenesen előírják: „Minthogy minden embernek kötelessége azt hozza magával, hogy az Ur Istennek Ditsőségét szüntelenül fölmagasztalja, és Eő Szent Felsége félelmében s keresztényi rend szerént való életben magát gyakorolja, úgy az által szent áldást kiki nyerhessen, annak okáért ezen Czéhbeliek keresztényi rendje szerént hová hamarabb az Czéhnek közönséges költségével egy illendő zászlót (hogyha pedig még nem volna) magoknak tsináltatni és azt a Parochiális Templomban tartani s az alatt az Úrnapi és annak octáváján tartandó Processioknak alkalmatosságával mindnyájan a Mester Emberek, legények s inassaik, akármely hitben leendenek, tisztességesen megjelenni, magukat betsületesen és áhítatosan viselni köteleztetnek." 26 A céhzászlók szerepe tehát Magyarországon egyre erősebben összefonódik az ellenreformáció rekatolizálási törekvéseivel, és a Habsburg-ház központosító politikájával, amelynek az egységes katolikus vallás és a céhek hatékony központi ellenőrzése egyaránt célkitűzései közé tartozott. Az egyház a céhrendszeren keresztül igen jelentős befolyást gyakorolt az egész társadalomra és ez a megállapítás a céhek közvetlen utódaira, az ipartestületekre is áll. A céheknek tehát elsőrendű gazdasági jelentőségük mellett igen fontos ideológiai, vallási szerepük is volt. 27 A céhzászlók alakja és mérete új funkciójuknak megfelelően megváltozott. Á felvonulások és körmenetek nyújtották a legmegfelelőbb alkalmat a céhtestületek ünnepélyes, nyilvános, közéleti szereplésére. Ezért, s mivel az egyház igen nagy súlyt helyezett a körmenetek fényének emelésére, a céhek kénytelenek voltak — sokszor anyagi teherbírásuk határain túl is — hatalmas, költséges zászlókat csináltatni. 128