A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Keve András–Sági Károly Jenő: Emlékezés Vönöczky Schenk Jakabra (1876–1945)

Die Heuschreckenplage auf dem Hortobágy im J. 1907 und die Vogelwelt. — Aquila 14 (1907) 223—275. Az uráli bagoly tömeges megjelenése Magyarországon 1906/7 telén. Das massenhafte Erscheinen der Uraleule in Ungarn im Winter 1906/7. — Aquila 14 (1907) 276—290. Calamodus melanopogon (TEMM.) mint utánzó. Calamodus melanopogon (TEMM.) als Spötter. — Aquila 14 (1907) 326—327. Phaenológiai irodalmi értesítések. Phaenologische Literaturberichte. — Aquila 14 (1907) 341—352. A fürj és fogoly viszonylagos elterjedése hazánkban. — Természettudományi Közlöny 39 (1907) 279—281. Az uráli bagoly téli megjelenése hazánkban. — Erdészeti Lapok 46 (1907) 254—255. A fürj és fogoly viszonylagos elterjedése hazánkban. — Erdészeti Lapok 46 (1907) 459—462. A fürj és fogoly viszonylagos elterjedése hazánkban. — Vadászlap 28 (1907) 149—150. 1908: A madárvonulás Magyarországon az 1907. év tavaszán. Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1907. — Aquila 15 (1908) 1—141. Az Obedszka bara gémtelepe a jelenben. Die Reiherkolonie der Obedszka-Bara in der Gegenwart. — Aqulia 15 (1908) 245—258. Adalékok a fehér gólya életmódjához. Beiträge zur Lebensweise des weissen Storches. — Aquila 15 (1908) 259—267. Madártani vázlatok a magyar Al-Dunáról. Ornithologische Skizzen Von der unteren Donau in Ungarn. — Aquila 15 (1908) 274—293. Jelentés az 1908. évi madárjelölésekről. Bericht über die Vogelmarkierungen im Jahre 1908. — Aquila 15 (1908) 294— 301. Függelék „Az uráli bagoly tömeges megjelenése Magyarországon 1906/07 telén" czímű közleményemhez. Anhang zu meinem Artikel „Das massenhafte Erscheinen der Uraleule in Ungarn im Winter 1906/7". — Aquila 15 (1908) 323— 325. A német Ornithológiai Egyesület 1908. évi nagygyűlése. Die Jahresversammlung der Deutschen Ornithologischen Gesellschaft im Jahre 1908. — Aquila 15 (1908) 332—343. Kísérleti adatok a fehér gólya vonulásához. — Erdészeti Lapok 47 (1908) 383—386. Ismertetőjelet viselő madarak. — Az Erdő 3 (1908) 91—92. Madarak a tudomány szolgálatában. Az Állatvilág 1 (1908) 29—33. Madártani rejtvény. — Az Állatvilág 1 (1908) 39—39. A rablóhalász sorsa. — Az Állatvilág 1 (1908) 63—64. Megjelölt madarak. — Vadászlap 29 (1908) 133—134. Születési bizonyítvánnyal ellátott madarak. — Köztelek 18 (1908) 1043—1044. Útlevéllel vonuló madarak. — Néptanítók Lapja 1908. 16. szám. 1909: A madárvonulás Magyarországon az 1908. év tavaszán. Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1908. Aquila 16 (1909) 1—128. Jelentés az 1909. évi madárjelölésekről. Bericht über die Vogelmarkierungen im Jahre 1909. — Aquila 16 (1909) 245— 276. A pásztormadár 1909. évi megjelenése és fészkelése Magyarországon. Das Erscheinen und Brüten des Rosenstares in Ungarn im Jahre 1909. — Aquila 16 (1909) 294—299. Megjelölt fehér gólya Olaszországban. Gezeichneter weisser Storch in Italien. — Aquila 16 (1909) 310—311. Phaenológiai irodalmi értesítések. Phaenologische Literaturberichte. — Aquila 16 (1909) 316—336. Der Frühjahrzug des weissen Storches in Ungarn. — Journal für Ornithologie 1909. 89—98. Az uráli bagoly téli megjelenése hazánkban. — Természettudományi Közlöny 41 (1909) 117—119. A madárvonulás kísérleti vizsgálata és eredményei. — Természettudományi Közlöny 41 (1909) 311—322, 353—364. Az erdei szalonka fészkelőterülete. — Természettudományi Közlöny 41 (1909) 716—717. Fecskealbinók. — Természettudományi Közlöny 41 (1909) 717. A pásztormadár megjelenése hazánkban. Természettudományi Közlöny 41 (1909) 3. Pótfüzet, 111—114. A pusztai talpastyúk 1908. évi vándorútja. — Erdészeti Lapok 48 (1909) 224—227. Àz uráli bagoly előfordulása hazánkban. — Erdészeti Lapok 48 (1909) 285—289. A pásztormadár 1907. és 1908. évi inváziója. — Erdészeti Lapok 48 (1909) 339—342. Az uráli bagoly tömeges megjelenése 1906/7 telén. — Vadászlap 30 (1909) 184—185. Az erdei szalonkáról. — Vadászlap 30 (1909) 413. Hét órás küzdelem egy harcsaóriással. — Az Állatvilág 2 (1909) 7—10. Tejben fürdő szarka. — Az Állatvilág 2 (1909) 16. A pusztai talpastyúk legújabb inváziója. — Az Állatvilág 2 (1909) 20—22. A pusztai talpastyúk 1908. évi megjelenése Magyarországon. — Vadászlap 30 (1909) 65—66. Tarlóba zuhant pacsirta. — Az Állatvilág 2 (1909) 31—32. A pásztormadár a Hortobágyon. — Az Állatvilág 2 (1909) 39—43. Egy agár időszámítása. — Az Állatvilág 2 (1909) 68. 1910: Das Experiment in der Vogelzugsforschung. — Bericht über den V. Internationalen Ornithologen-Kongress in Berlin 1910, 175—204. A madárvonulás kérdésének kísérleti vizsgálata. — Aquila 17 (1910) 133—167. Jelentés az 1910. évi madárjelölésről. Bericht über die Vogelmarkierungen im Jahre 1910. — Aquila 17 (1910) 219— 257. Madaraktól meghiúsított sáskajárás. Von der Vogelwelt verhinderte Heuschreckenplage. — Aquila 17 (1910) 258— 261. A pusztai talpastyúk megjelenése Európában. — Természettudományi Közlöny 42 (1910) 323—327. Lágyhéjú tyúktojások. — Természettudományi Közlöny 42 (1910) 366. A feketerigó megtelepítése. — Természettudományi Közlöny 42 (1910) 752. 1911: Das Experiment in Vogelzugforschung. — Verhandl. d. V. Intern. Ornith. Kongr. in Berlin, 1911, 175—204. A kék vércse fészkelésének tárgyalása az irodalomban. Die Darstellung des Brutgeschäftes des Rotfussfalken in der Literatur. — Aquila 18 (1911) 243—312. Jelentés az 1911. évi madárjelölésekről. Bericht über die Vogelmarkierungen im Jahre 1911. — Aquila 18 (1911) 326— 355. Első kutatás. Tervezet a dabas-ürbőpusztai homok, homokerdő, szikes mocsárterületek tanulmányozására. — Die erste Forschung. Plan zur Durchforschung des Sand-, Sandwald-, Saliter und Sumfgebietes vön Dabas-Ürbő. — Aquila 18(1911)417—421. Mesterséges fészekodvakba telepíthető madarak. — Természettudományi Közlöny 43 (1911) 64. Meddő gólyapárok. — Természettudományi Közlöny 43 (1911)928. A madárvonulás Magyarországon a madárjelölési kísérletek alapján. Erdészeti Lapok 50 (1911) 534—550. Madárjelölés. — Vasárnapi Újság Karácsonyi Melléklete. 1911,43—47. (52. szám.) 11