A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Pákay Zsolt–Sági Károly: A szőlőművelés hatása a Balaton-környék életére és településére

tását szőlőhegyenkint külön hegybiróságokra bízták.

261 Minden községben, ahol szőlőhegy volt, megalakult a hegybíróság. Bár a hegyközségek különleges autonómiája teljesen nem zárta ki a földesúri jogot, de egyéb művelési ágakhoz viszonyítva erősen korlátozta azt.

262 A hegybíróság illetékességi területe a szőlőhegyre korlátozódott, amely árokkal és mesgyével volt határolva. Innét a közmondás: „árkon túli hegymester". 1790. július 12-én írta Vajda Sámuel tihanyi apát: „A kis kapolyi határozatokat se jóvá nem hagyhatom, se nem ellenezhetem, minthogy még árkon kívül hegymesterkedem. . ."

263 Zala vármegye urai 1752-ben 30 pontban állapították meg a hegyarticulusokat, 1770-ben újból szabályozták azokat. Az újabb articulusok a nemes és paraszt viszonyának tüzetesebb meghatározásában térnek el az előzőktől. A censuális szőlővel rendelkező nemes és jobbágy egyenlő jogú tagja volt a hegyközségnek.

264 A kihágásokért egyaránt büntetés sújtotta a nemest is, a jobbágyot is. Ez az alaptörekvés mutatkozik meg az 1625. évi munkácsi és 1795. évi beregszászi hegyjogban is,

265 de az 1752-es zalai articulusokban is. 1767-ben a felsőörsi nemes Tóthy Mihályt ól a káptalan elvette irtásföldjét és Sipos Péter káptalani jobbágynak adta át.

266 A nemesek, akik censuális szőlőt bírnak, 1760-ban sérelmezik, hogy egyenlőek a jobbágyokkal és a káptalan hatósága alá tartoznak, a káptalan ugyanúgy bünteti őket, mint a nem nemeseket. Kérik, hogy ügyüket válasszák el a jobbágyokétól és rájuk ne legyen érvényes a jobbágyurbárium.

267 A kérés természetesen megoldhatatlan volt. Alsóörsön 1767-ben nemes Miskai Ádám ellen 48 forintos büntetést hozott a hegyközség,

268 tehát a censuális szőlőbirtokosok zömmel jobbágyból álló testülete. Az 1770-es új zalai articulusok már kimondják, hogy „az érdemes nemesek és méginkább főemberek személye nem parasztbíróság hatalma alá való" s ezért nem is kényszeríthetik őket arra, hogy évenkint a hegybírónál megjelenjenek a feljelentési fogadalom letételére. Lopás és paráználkodás esetében is a legközelebbi vármegyei bírósághoz kell a hegybírónak fordulnia, mert „ezek büntetése a hegységet nem illeti". A nemest, ha a szőlőben bitangoló befogott marháját erőszakkal kiszabadította, sem foghatták el. Verekedés esetében is kimondja az 1770. évi articulus, hogy a nemes a törvényszék, a jobbágy földesura hatalma alatt áll, így a hegybíróság csak a szabados parasztokra mondhat ítéletet.

269 A hegyközség a censuális szőlőbirtok rendszerének felszámolása, 1848 után sem szűnt meg, mint jogi testület működni. A működésének alapelveiből azonban kikapcsolódott a korábbi földesúri érdek, a hegyközség 1868 után a szőlőbirtokosok érdekvédelmi szerve lett. Jól tükrözik ezt a somogyszentmiklósi Szentgyörgyvárihegy 1900-ban kelt rendszabályai.

270 A hegyközségek az Orsz. Hegyközségi Tanács vezetésével egészen 1947-ig működtek. A szocialista mezőgazdasági szektor létrejöttével feladatuk megszűnt már. A legtöbb szőlőhegyben kápolnát találunk. Ezek szerepe jellemző a korra. Az említett 1694. évi csanaki szőlőhegyi statútumok 5. pontja szerint:

271 „A harangot penig kivigyék és felcsinálják, hogy estve, reggel imádságra és az felhők eleibe is harangozhassanak..." A kaposvári kecelhegyi szőlőhegyen 1767-ben öntött harang haranglábon csüngött, mivel csak 1904-ben épült ott hegyi kápolna.

271a A szőlőhegyi harangok a jégverés ellen védték a szőlőhegyet, imádságra szólították a szőlőmunkásokat. II. József felvilágosult szelleme akarta csak meggátolni ezt az ősi, babonás szokást, a felhők elé való harangozást: „A minemű kegyelmes rendelkezések ezen folyó 1786 dik esztendőbeli Szent Mihály havának 3-dik és 7-dik napjain érkeztek, kinek kinek következendőkkel értésére adatnak. Sok példákkal bizonyos lévén az, hogy az érezek az harangozás által az fölhők eloszlása helett inkább az ménkövet magokhoz szívják s a veszedelmet öregbbitik, a melyet a harangozás példáibul mind az harangozó emberekre, mindpedig a templomra s templomokra nézvést, a mellyek a ménküütés által el égtek bizonyétani lehet, ezért F Urunk azt magával el hitetvén, hogy az eő jobbágyai azt az eő hasznokra czélzó szorgalmatosságának fogják tulajdonétani, ha a felhők ellen eddig szokásban volt harangozást el 104 tiltja, azért parancsoltatik, hogy valamint ezen kegyelmes rendelés és tilalom haszony végett tétetik, ugy az minden heleken megtartassék".

272 A mai tomaji kápolna helyén olyan kis kápolna állott, amit Bakó Farkas építtetett a török kiverése után.

273 Ezt a kápolnát 1763-ban Festetics Kristóf, földesúr látogatta meg és a következő bejegyzést tette a kápolna számadáskönyvébe : „A-o Dni 1763 die 27 Mens. X-br megh tekintvén az Uraság, dicsértetik a Helységnek áhétatossága és hogy Isten Eő Szent Isten Eő Szent Fölséghe Sz. Anna Asszony esedezése által Thomaji Hegyet terméssel megálgya és veszedelmektük meg őrizze, tehát a Helség tovább is igyekezzék azon Templomotskának éptségben tartásán és költségek szerzetese melybül egy néhány misét szolgáltatna a helség. Tomaji Helség Bírónak keze alatt lévő summábul tovább is conseváltassanak az irások és mind esztendőben bé adva szám adását az Helség Birája".

274 „A Gyenesi Hegység téréin ujjonan épült Kápolna kezdetének oka történt 1807-ik esztendőben, midőn a Gyenesi Hegységnek Szőllő Birtokosai jó indulatból összve gyülekeztek és arról tanátskoztak, hogy mi módjával tudnának az Istennek imádandó örök emlékezetére és tiszteletére egy Kápolnát emelni, ahol közönségesen évenkint az Isteni gondviselő kegyelméért esedeznének, hogy a Fölséges Ur Isten magokat és Szőllejeket minden kárvallástul megmentse és megtartsa..." Mivel akkor más lehetőségük nem volt, a faludi puszta templom

275 egy, még álló falát fundamentumig kibányászták és a kibányászott követ kápolna építésére hordták össze.

276 A kápolnát 1826-ban szentelték fel.

277 A hegyközségi kápolnától égi segítséget vártak tehát a szőlősgazdák, földesurak, a szőlők védelmét és jobb termést reméltek a kápolna védőszentjének segítségével. A védőszentek közül Szent Donatus és Orbán került szorosabb kapcsolatba a szőlővel. Tiszteletükkel Vajkai Aurél foglalkozik részletesen.

2773 A tendencia ősi. A gyulakeszi határ Szent Ferenc késése nevű körhajós, román ízlésű templomából ma már csak az alapfalak vannak meg. Környékén település nem volt,

278 nem lehetetlen tehát, hogy egykori szőlőhegyi kápolna volt. Gyulaffy Kristóf 1617-ben Szentháromság tiszteletére kápolnát építtetett a Csobánc hegyen. A kápolnának két hold szőlőt adott, melynek,,Kulcsárszőllő" volt a neve.

279

1767-ben épült Veszprém határában a csatári kápolna.

2793 Bajzáth József püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint 1774ben építették a bácsi kápolnát a hegyközség birtokosai.

280 A káptalantóti plébánia 1816. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve

281 említi, hogy a Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kisörsi kápolna nagyon düledező állapotban van. 1830ban a pápai Eszterházy uradalom alkalmasabb helyet, téglát, zsindelyt és épületfát adott a hegyközségnek új kápolna építéséhez.

282 Az 1816. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv említi az ábrahámi kápolna romjait is. Ugyanott egy harangláb is volt, kb. 30 font súlyú kis haranggal.

283 A csacsi szőlőhegyen Urunk színeváltozása tiszteletére szentelt kápolna áll. Eredete ismeretlen. A romladozó épületet a hegybirtokosok állíttatták helyre a XIX. században. Évenkint szüretkor a kápolna javára mustot is szedtek.

284 Örvényesen az 1788. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv a Szent Vendel, Rókus és Rozália kápolnát is említi. Az 1816. évi jegyzőkönyv már nem beszél róla.

285 A török korban elpusztult Bar falu emlékét őrző Barihegy kápolnáját 1785-ben építették a bari templom omladékából. A cserszegi kápolna a múlt század közepén épült.

286a 1904-ben készült a kaposvári keceli szőlőhegy kápolnája.

286b Jankó János észrevette már, hogy a balatoni községek sorában utcák mentén sorakozó házakból álló falusias települések mellett hegyközségekből alakult településeket is találunk.

287 Jankó szerint Almádi, Vonyarcvashegy és Gyenesdiás ilyen hegyközségekből alakult politikai község. Cserszegtomajt, mivel a Balatontól kicsit távolabb esik, Jankó nem vizsgálta már. Kialakulásának kérdésével Vajkai Aurél foglalkozott részletesebben.

288 Révfülöp is hegyközségből alakult közigazgatási egységgé, községgé Jankó könyvének megjelenése után. Létrejöttében azonban a balatoni idegen-