A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Nyéki Károly: A Bakonytól a Jenyiszejig. Adatok Ludvig Kálmán életrajzához

alkották a „Magyar Szövetséget", melynek programja a nagy imperialista Magyarország volt, jelszava pedig a „30 millió magyar!"

90 A szervezet vezetői és ideológusai még mindig a szentistváni Nagymagyarországról tartottak előadásokat. Az intervenciós cseh—szlovák csapatok a később bekövetkezett szörnyű esemény idején ezt nyílt kihívásnak tekintették, okot adtak az eseményekre. „... azért alakult, hogy már itt megszervezzék a magyarokat, hogy az új Csehországot majd otthon megtámadják."

91 Annyi bizonyos, hogy a nacionalista hangulatkeltés igaz volt, de nem annyira, mint ahogyan ezt a megszállók értelmezték, de úgy sem, ahogyan azt a polgári történetírás és a később írott emlékezések igyekeznek beállítani. 1919 július végén drámai fordulat következett. Július 29-én a Krasznojarszkban állomásozó orosz ezred illegális szervezetének vezetősége a magyar hadifoglyok képviselőinek jelenlétében határozatot hozott a fegyveres felkelésről. A felkelés július 30-án éjjel indult meg. Az ellenforradalmi kolcsakista seregek azonban a nem kellően szervezett lázadást leverték és szörnyű mészárlást kezdtek. A kolcsakisták a 3. hegyi ezred és a 31. lövész ezred mintegy 600 orosz katonáját lőtték agyon. A fegyveres felkelésben magyar hadifoglyok is részt vettek, azonban csak nagyon kis számban és a nagyobb fogolytömegektől elszigetelten. A tábort megszálló ellenforradalmi csehszlovák zászlóalj parancsnokai mégis úgy állították be az eseményeket, mintha az orosz ezredet a hadifoglyok lázították volna fel. Ezért a tábort tizedeléssel fenyegették, majd Skrivanek cseh táborparancsnok tájékoztatására a 12. csehszlovák lövészezred hadbírósága 3 magyar foglyot a barakktáborban agyonlövetett.

92 A hadifogolytábort átkutatták és lefogták a Jeniszej-csoport vezetőségét, de a Magyar Szövetség vezetőségét és több tagját is. Augusztus 1-én, este 7 órakor

93 a 2162. számú cseh katonai parancs alapján

94 mindkét szervezet vezetőit a téglatelepen főbelőtték. Ludvig Kálmánt Dukesz és Forgách dr. támogatták a vesztőhelyig. Mindannyian becsülettel haltak meg. Az ellenforradalmárok további megtorlást terveztek, azonban a krasznojarszki olasz ezredparancsnok és Brändström Elza erélyes fellépésére azt megszüntették. A Vörös Hadsereg egységei 1920. január 5-én szabadították fel Krasznojarszk városát. A helyi szovjet és az internacionalisták emlékművet emeltek az elesett orosz és magyar katonák sírja fölé, melyen a mai napig is aranybetűkkel hirdetik az emlékezés szavai: „Itt nyugszanak azok a magyar kommunisták, akiket a kolcsakisták 1919. július 30-án agyonlőttek a 31. szibériai ezred felkelésében való részvételükért." Ludvig Kálmán lázongó, tiszta élete végetért. Emlékéből hitet merítenek a jövő nemzedékei. Nyéki Károly JEGYZETEK 1 Ludvig Kálmán keresztlevelének hivatalos másolata alapján. Tudományos kutatás céljából 387/1967. szám alatt kiadta a veszprémi székesegyházi róm. kat. főplébánia. — Fentiek szerint téves a Hadifogoly Üjság 1920. június 15-i számában megjelent kimutatás adata, mely szerint 1887-ben született. 2 A források általában Ludwig, Ludwigh, Ludwieg néven emlegetik. A keresztlevél és az iskolai Értesítők a Ludvig formát ismerik. — A Veszprém Megyei Tanács V. B. Levéltárában, a 6/56/1901. sz. alapszámnál elhelyezett 8260/1901. sz. ügyiraton és a 6/54/1901. alapszámnáelhelyezett 8182/1901. sz. ügyiraton a veszprémi kir. törvényszék telekkönyvvezető Ludvig Kálmán (az édesapa) aláírása: Ludvig. — A Levéltár 129/1968. sz. értesítése alapján. — A törvényhatósági naptár a Ludwig megjelölést használja. — Lásd: Törvényhatósági naptár az 1900-ik közönséges évre. Budapest, 1900. 213. p. 3 A születési hely, az 584. sz. ház a Jeruzsálemhegy — ma Bem utcában — volt. Az 1. sz. ház (Talman—Véninger) és a 3. sz. ház (Götz örökösök— Szlavitsek) körül feküdt. Az új utcaházszámozásban ez a ház új házszámmal nem szerepel. — Dr. Scherer Jánosnak, a Bakonyi Múzeum munkatársának kutatásai alapján. 4 Üttörő 1911. jan. 22., márc. 12. stb. számai alapján. 6 L. erre Laczkó Dezsővel folytatott levelezést. — A veszprémi Bakonyi Múzeum irattárában, 37. és 67/1910. sz. alatt. 6 Dr. Scherer János kutatásai alapján. 7 Az első számú kérdéssel egy munka foglalkozott. Szerzője Ludvig Kálmán VII. o. t. Címe: ,,A kereszténység befolyása a művészetekre." Lásd A kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló veszprémi R. K. Főgimnázium Értesítője az 1905—1906. tanévre. Veszprém, 1906. 120. p. 8 Lásd 6. sz. jegyzetet. 8 L. az iskola Értesítőjét az 1904—1905. tanévről. Veszprém, 1905. 119. p. 10 L. az iskola Értesítőjét az 1906—1907. tanévről. Veszprém, 1907. 154. p. 11 Uo. 152. p. 12 Horváth György ny. városi aljegyző Nyéki Károlyhoz címzett levele alapján. Kelte: Veszprém, 1968. febr. 24. 13 Dr. Kiss György kanonok prépostnak Nyéki Károlyhoz címzett levele alapján. Kelte: Veszprém, 1968. febr. 22. 14 Uo. 16 MODERN DUNÁNTÚL — társadalmi, irodalmi, művészet-kritikai hetilap. Főszerkesztő: L. (eon) Diego. Felelős szerkesztő: Próder László. — A lappal igen részletesen foglalkozik Éri István: Modern Dunántúl, egy elfelejtett veszprémi folyóirat című tanulmányában. — Különlenyomat a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. kötetéből. Veszprém 1965. 145—162. p. 18 Népakarat, Veszprém, 1910. dec. 17. 17 Éri István: i. m. 147. p. 18 Nyéki Károly: KRASZNAJA—RJÉCSKAI FOGOLYLAPOK (1916— 1918.). Kézirat. — Magyar Munkásmozgalmi Múzeum irattárában. — Elek Vidor a krasznaja—rjécskai Fogoly Vasárnap munkatársa volt. Elek Vidornak Budapesti történet címen jelent meg a novellája a Modern Dunántúlban. 19 Úttörő—Modern Dunántúl. írta Leon Diego. — Úttörő, 1911. január 29. IV. évf. 5. sz. 4. p. 20 Markovits Rodion: Aranyvonat. Genius, Bp. 1930. 32—33. p. 21 Natter—Nád Miksa írásos visszaemlékezése szerint. — Szerző tulajdonában. 22 Diego: Tépett lapok Budapest, 1910. 141. p. 13

1. m. : 7. p. " I. m. : 30—31. p. 1 Próder kivált a Modern Dunántúl szerkesztőségéből és hivatalnoki állás vállalt. — Veszprémi Hírlap, 1911. január 7. ' Tépett lapok c. kötetben: Levél с verse, 48—50. p. ' Uo.: A kritikusoknak с versében. 135—136. p. 1 Gr. Battyhány Ervin: Szocializmus és anarchizmus — Különlenyomat a „Jövőből", Nagyvárad. 1 Éri István: i. m. 147. p. • Az Új Igék második (!) évfolyamának első és egyetlen száma 1914 elején jelent meg. 1 Natter—Nád Miksa visszaemlékezéseiből. 1 Dr. Scherer János kutatásai szerint. — A M. Kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezred, a 31, 46. és a 79. honvéd menet zászlóaljak, valamint a 31/1. népfölkelő zászlóalj története című műben a tiszti névsorban neve szerepel. (199. p.) — Csemke Károly személyére uo. 1 A világháború naplója XIII. Az 1916. május—júliusi események. Kiadja: Lampel R. Kk. RT. Budapest, 1916. 25. p. ' Julier Ferenc: 1914—1918. A világháború magyar szemmel. — Magyar Szemle Társaság, Bp. 1933. 172. p. 1 Hadifogoly-Újság, 1920. január 15. 2. évf. 12. szám 2. p. — Kimutatás az oroszországi csehszlovák haditörvényszék által golyó általi halálra ítélt és július 31-én, augusztus 1-én és 2-án Krasznojarszkban agyonlövetett hadifoglyokról. 1 A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattára, Ms. 4796/85. —Zalka Máté anyaga. ' Nyéki Károly: i. m. 2. p. 1 Uo. : 5—29. p. — Krasznaja-rjécskán a következő hadifogoly lapok jelentek meg: Amuri Echo (?), Fogoly Vasárnap, Izgató, Krasznaja— rjécskai sportújság, Magyarország, Priamurje, Szibériai Üjság, Vom Judentum. 1 Bartha István írásos visszaemlékezéseiből. Marosvásárhely. — Szerző tulajdonában. »Uo. Dr. Elek Béla és a Szibériai Újság néhány szerkesztője, később Barnaulba mennek és beállnak a Vörös Gárda egységeibe. (Bartha István visszaemlékezése szerint.) Elek dr. a barnauli Tanácsi Magyarország főszerkesztője lesz. — Lásd pl. a lap 1920. febr. 22-i számát (első évf. 2. sz. 1. p.) ahol „Kolcsak nincs többé" címen ír vezércikket. Farkas Gábor Krasznojarszkban már aktív bolsevik. Innen Moszkvába kerül, ahol több éven át a Külügyi Népbiztosságban dolgozott. 1922-ben Csehszlovákiában a MUNKÁS szerkesztője. 1937-ben letartóztatják, a személyi kultusz áldozata lett. Nem a Priamurje ! L. a 39. sz. jegyzetet. A kortársak egybehangzó véleménye szerint. Fábián Béla: Ezer ember asszony nélkül. Budapest, Athenaeum, é. n. 52. p., — valamint Nyéki K. i. m. Braun Béla írásos visszaemlékezése szerint. Marosvásárhely, — Szerző tulajdonában. L. a 39. sz. jegyzetet. Markovits Rodion: Aranyvonat 32. p. 1 L. a 39. sz. jegyzetet. Józsa Antal: Magyar internacionalisták szerepe a Volga menti és a szibériai harcokban 1918 nyarán. — Hadtörténelmi Közlemények 1968. XV. évf. 2. szám 231. p. 1 L. a 39. sz. jegyzetet. 1 Braun Béla fogolynaplója és írásos visszaemlékezése szerint. 192