A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)
Kőhegyi Mihály: Adatok a Kisfaludy Sándor alapította balatonfüredi színház történetéhez
8 Az állomások, ahol a színhazakat meglátogatta: Wiener Neustadt március 8., Rovedero április 25., Mantua április 29. és május 1. Cremona május 4., Mayland május 8. Kisfaludy naplóját az OSZK Oct. Hung. 265. alatt őrzik. Első kiadója Kisfaludy Á. Béla (Kisfaludy Társaság Évlapjai 1882—1883.) bizonyos, sokszor igen fontos részeket kihagyott. Még sajnálatosabb, hogy a kéziratot több helyen fekete tintával olvashatatlanná tette. Az Angyal-féle nyolckötetes kiadás pedig változatlanul ezt a megcsonkított szöveget nyomtatta le. A kihagyott részletek azóta hozzáférhetőek. — Fenyő István: Kihagyott részletek Kisfaludy Sándor naplójából. Irodalomtörténet, 1959. 499—501. 9 Kisfaludy Sándor naplója és Francia fogságom. Bp. 1962. 10 Gálos Rezső: Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza házassága. Hadtörténelmi Közlemények, 1934. 83. 11 Géfin Gyula: Kisfaludy Sándor kiadatlan levelei. Győri Szemle, 1933. 213. 12 ,,Ich habe 3 Trauerspiele, als: Kun László, Bánk, Maróthy Kálmán, 2 Familiengemählde, als: A Dárday Ház, A lelkes magyar leány, und ein Lustspiel: Az elmés özvegy, lauter Originals, theils in Jamben, theils in Prosa bereits fertig". — írja Mailáth Jánosnak 1820 őszén. — Kisfaludy Sándor Minden Munkái I— VIII. Kiadta: Angyal Dávid, Bp. 1892. (A továbbiakban: MM.) VIII. 380. 13 Kazinczy Lev. XX. 116. 11 Anyagi ügyekben kicsinyeskedően aprólékos, ezt reánk maradt Készpénzbéli jövedelemnek naplója híven igazolja OSZK Fol. Hung. 1725. — Darnay Kálmán: Kisfaludy Sándor mint gazda és társadalmi ember. Zalai Közlöny, 1882. 50. szám. — A testvérek alapvető osztálylevelét az OSZK Fol. Hung. 1347 alatt őrzik. 15 Fenyő István: Kisfaludy Sándor. Bp. 1961. 362. le Eötvös Károly: Az első magyar nemzeti színház. Országvilág, 1900. november 25. — december 9., 48—50. szám. — Eötvös szépirodalmi formában dolgozza fel az eseményeket, de értesüléseit első kézből, az alapításnál jelen lévő és az építkezéseket irányító Fülöp József veszprémi postamestertől szerezte. " Összesen 1330 Ft gyűlt össze. MM. VII. 465—472. 18 Zala megye Levéltára, közgyűlési jegyzőkönyv 2415. szám. (1830. VIII. 9.) 19 MM. VII. 465. 20 A nemzeti nyelv megteremtése és a színház ügye igen szorosan összetartozó kérdés. Látni fogjuk: Kisfaludy sem választja el a kettőt. A probléma mélyebb vizsgálásába nem merülhetünk, meg kell elégednünk az irodalomra utalással. Komáromy Lajos: Ortológia és neológia. Bp. 1881. Simonyi Zsigmond: A nyelvújítás történetéhez. Bp. 1888. 21 MTA kézirattár, levélmásolat. — MM. VIII. 459—462. 22 Eredetije a Kisfaludy Társaság Gyűjt. Levelek, MTA. Kézirattár. Közli Gálos Rezső: Kisfaludy Sándor Hátrahagyott Munkái. Kisfaludy Irodalmi Kör Könyvei 1. Győr, 1931. 561—562. (Ezentúl: KShm.) 23 KShm. 558—559. 24 MTA. Kézirattár, másolat. (Sümegh, 1830. aug. 13.) MM. VIII. 457— 458. 25 A színház építéséről, későbbi szereplésekről egyáltalán nem emlékeznek meg a korabeli lapok, ami igen feltűnő. Az átnézett lapok: Kritikai Lapok, 1831—34., Hasznos Mulatságok 1831—1833., Bétsi Magyar Üjság 1831—32., Hírnök 1837., Jelenkor 1832—33., Regélő 1833—36., Magyar Kurir, Élet és Literatura 1829—33., Tudományos Gyűjtemény 1831— 1837., Koszorú 1830—37., Felső Magyar-Országi Minerva 1830—1836. 28 Gyalui Farkas: Üjfalvy Sándor emlékirataiból és levelezéséből. Pásztortűz, 1926. 595—599. 27 Prológus, a füredi Játékszínnek megnyitásánál. Közli Kisfaludy Á. Béla: Győri Közlöny, 1881. 2. szám. 28 A nyomtatvány egy példánya az OSZK Kézirattár, Annalecta. 29 Fára József: A balatonfüredi színház megalapítása és működésének első évtizedei. Zalaegerszeg, 1925. 11—12. 30 Rédey Tivadar: Balatonfüredi színház. Magyar Színművészeti Lexikon. Bp. 1930. I. 98. 31 Fára József: i. m. 12. 32 Tanátsi Gyülekezet jegyzőkönyve 229/1832. Pécsi Állami Levéltár, Bajai részlege. 33 ,,Baja édes hazánknak tartozó adója lerovatásául azzal akará először is lelke vágyait kielégíteni, hogy a régi rendelet szerint eddig magyar, német és rácz, egyenlő idomzatban szerkezeit, polgárokbul álló választott községe jegyzőkönyvei magyar nyelven vitessenek". Jelenkor, 1833. márc. 20. Sólymos Ede: A bajai színészet múltjából. Bajai Hírlap, 1961. júl. 19. és aug. 23. " KShm. 405. — A személyes ismeretség döntő volt az adományok gyűjtésében. A bajai bejegyzés egyértelműen megmondja, hogy a megyegyűlésen vetődött fel a füredi színház támogatásának ügye. A megyei levéltárban, mely azóta Zomborból is elkerült, nem állott módomban kutatásokat végezni. Kézenfekvőnek látszott, hogy a szomszédos városok levéltárában nyomozzak. Hiába néztem azonban át Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza tanácsi jegyzőkönyveit, valamint a korabeli levelezését, nyomára sem akadtam esetleges kérelemnek, illetve adománynak. (Szabó Sándor levéltáros segítségét itt is köszönöm). Kecskemét levéltárában nem csak a jegyzőkönyveket és levelezést néztem át, hanem a Regest rum Perceptorale 1831—1833. évre és az Index literarum Correspondentialium kötetét is. Feltételezhető, hogy az ügyet rövid úton, szóban, intézték el, hiszen a bajaiak is utólag jelentik csak azt, de a kiadások között feltétlenül szerepelnie kellene az összegnek, mert az a pénztáros saját zsebére ment volna. (A bajai jegyzőkönyv is lényegében ezért foglalkozik vele.) Az eredmény negatív volt. Kétségtelen tehát, hogy a füredi színház megsegítésére Kisfaludy nem indított országos akciót, inkább ismerősei útján bonyolította le azt. (Dr. Balanyi Béla levéltáros fáradozását hálásan köszönöm.) 35 Pataki József: A magyar színészet története. Bp. 1922. 205. 38 Vali Béla: Kisfaludy Sándor és a balatoni színház. Figyelő, 1887. 133— 141. 37 Klestinszky László: A kassai magyar színészet. 1781—1877. 9. 38 Déryné naplója (Szerk. Tors Károly) Bp. 1880. II. 277—278. 39 Benczúr Vilmos: Kassai játékszín 1816—1916. Kassa, 1924. 23. 10 Az 1836/37-es idényben férfiak: Bartha János, Boldizsár súgó, Erdős János, Deézsi Zsigmond, Haray Viktor, Hubenay Ferenc, Keresztessy súgó, Kilényi Dávid, Komáromy Sámuel, László József, Latabár Endre, Lendvay Márton, Pály Elek rendező, Parázsó János, Szakácsy István, Szerdahelyi József rendező, Szilágyi József, Szőke Mihály, Tóth István, Turcsányi Károly, Várossy József, Henszmann karmester. Nők: Balogh Hermin, Chiabayné Édes Antónia, Dain Borbála, Erdősné Dain Teréz, Erdős Laura, Fügedy Kati, Hansóczky Lujza, Hubenayné Magda L., Kántorné Engelhardt Anna, Kilényiné, Komáromyné, Komlóssyné, Komlóssy Ida. — Lestinszky László: i. m. 17. 41 Déryné naplója. Bp. 1880. II. 305—306. 42 Staud Géza: Déryné. Bp. 1957. 52. 43 B. Füred, július 15-ik, 1837. Ez Déryné ezideig ismert legkorábbi keltezésű levele. Bayer József: Déryné. Déryné levelei. Sajtó alá rendezte, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Staud Géza. Bp. 1944. 89—90. 44 Könyves Máté: Játékszíni Koszorú. Pest, 1834. 204. 45 „Csak az oszlopok hibáznak még, de ezek is minden áron fel fognak állíttatni". A levél kelte Sümeg, 1832. aug. 1. Gyalui Farkas : Üjfalvy Sándor emlékirataiból és levelezéséből. Pásztortűz, 1926. 599. 46 Kiss Endre: Nemzeti Játékszín Honi fölemelkedésünk segéde. Tud. Gyűjt. 1831. XII. 1—35. 47 M-t-y: Színészek jutalmaztatása a régi s újabb időkben. Társalkodó, 1835. 180. 48 Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül. I. 69., 93—94. 49 Oláh János: Balaton mellyéki tudósítások barátságos levelekben. Tud. Gyűjt. 1834. III. 51—96. 60 Harsányi (Pál) : Levelezés. Hírnök (Pozsony) 1837. július 28. 61 Nagy Híd utca 4 alatt Millernél kaphatók: „Füredi magyar tánczok, a kedvelt Jancsitól játszva, Guitárra szerkezteié Padovecz." Hasznos Mulatságok, 1833. I. 57. 62 Füred ásványos vize és a Balaton. Tud. Gyűjt. 1837. VII. 1—50. 63 Viszota Gyula: Kisfaludy Sándor és a Tudós Társaság. ItK. 1911. 432— 455. 64 Kisfaludy Sándor levele a T. T. Társasághoz, Sümeg, 1831. nov. 20. MM. VIII. 493—495. 65 MM. VIII. 511—517. 66 „Én elhatároztam magamban, hogy most utolszor vagyok itt, mint tagja a M. T. Társaságnak. . ." 1833. nov. 3. húgának. KShm. 497. 87 MM. VIII. 556. és 551. 68 Vali Béla: i. m. 140. 89 Zala megye levéltára. Közgyűlési jegyzőkönyv 870/1836. Nyilatkozás. Tekintetes Nemes Zala Vármegyének azon végzésére, melly szerint Kuthy Pál Főbíró Úrnak meghagyatik, hogy minekutánna a BalatonFüredi Színház felépült, s a N. Vármegye a dolognak miben létét tudni kívánná, ő engem számadásra szóllítson. — KShm. 381—383. 80 Nyilatkozás T. N. Zala vármegyéhez a Füredi Színházat illető számadásom mellé. Kelet nélküli fogalmazvány a sümegi Darnay múzeumból. Leltári szám 1/1033. Az igen értékes Kisfaludy Sándorra vonatkozó anyagot jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. A Nyilatkozás szövege KShm. 388—389. 81 Fára József: i. m. 30. 82 Eredetileg a 18-as csomó 305. folyószáma alatt őrizték őket 1844-ig, amikor egy ott maradt szelet papírra tett megjegyzés szerint, Csillagh Lajos alispán magához küldette a számadásokat a levéltárból. 03 Fára József: i. m. 30. . ..„ _ „ 04 Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. Bp. 1962. II. 73. csak Fára könyvét ismeri, új levéltári anyagot nem hoz. 85 Kisfaludy eredetileg tervezte a színház történetének megírását, de erről a tervéről, a zaklatások miatt, lemondott. KShm. 391. 88 Viszota Gyula: Kisfaludy Sándor három ismeretlen levele. Egyetemes Philológiai Közlöny, 1907. 445—447. .,.,.,,,, 87 Korompay Bertalan: Kisfaludy Sándor levele Jankovich Miklóshoz. Irodalomtörténet. 1943. 143—144. 88 Darnay Kálmán: Kaszinózó táblabírák. Bp. é. n. II. 213. 89 Fenyő István: i. m. 367. 70 Fára József: i. m. 36—39. 71 Kulcsár Adorján: Százéves balatonfüredi panaszkönyv. ItK. 1940. 183— 1 Q« 72 Roboz István: A balaton-füredi színkör. Hazánk s a Külföld, 1865. aug. 13., 144. szám. >.,„,, », 73 Arthur: Levelezések. Hazánk (Győr), 1847. aug. 14.,96. szám.— A színház kései történetére vonatkozó adatokat Lipták Gábortól kaptam. Fogadja érte köszönetemet. , 74 Iván Ede: Egy ledőlt oszlop története. Uj Idők, 1913. április 6., 15. szám. 75 „A feladat nem volt egyszerű, éppen a rendelkezésre álló anyag tárgyi ellentmondásai miatt. Az épületből, a lebontás és széthordás után mindössze hat oszloptörzs maradt meg s ez is hányódott erre-arra". A rekonstruáláshoz egy alaprajzot is felhasználtak, de erről közelebbit megtudnunk nem sikerült. — Bajcsa András: Milyen volt Balatonfüred kőszínháza? Színház és Filmművészet, 1956. 585—586.
