A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Nyéki Károly: A Bakonytól a Jenyiszejig. Adatok Ludvig Kálmán életrajzához

világába bele tudott volna illeszkedni, túlságosan becsületes és tiszta látókörű, hogysem Rákosi felfedezhette volna, hogy mint a Budapesti Hírlap" irodalmi attrakcióját helyezze szembe Nyugat-ék Adyjával, túlságosan büszke, hogysem a kezdő poéták kálváriáját végig tudta volna járni. így aztán egyideig tartó nyomorúság után vidékre ment, búsulni — és kenyeret keresni. Akkor jött a háború! S a háború hozta a kormánytámogatással, pénzelt uszítással élesztett romantikát, mely pedig oly távol esett a modernre finomult, nagyvárosi életet élő, világáramlatok árjába kapcsolódó magyar poétáktól. A Kiss Menyhértek, Vértessy Gyulák egyszerre szörnyű hangosak lettek, zászló lobogást, „huszár hátvágást", „ágyúbömbölést" hoztak elő a negyvennyolcas poétái ideológia rekvizitum-tárából. Gyóni hangja nem hallatszott. Eltűnt. Katona lett, Przemyslbe került és egy lezárt világ rabja lett, mielőtt végleges rabságba került volna; egy bezárt világé, mely végezte régi életműködéseit a melynek felfokozott álromantikája poétát talált Gyóni Géza ősi romantikus predesztináltságában. így született meg „Lengyel mezőkön tábortűz mellett" с kötete ...

68 Ludvignak Gyóniról szóló dolgozata itt véget ér. Az eredeti kézirat folytatása az idők folyamán elkallódott. Az 1917—18-as forradalmi események, Október és a polgárháború akkor már otthagyta nyomát a hadifogoly-tömegben. A hadifogolytábor lakossága élesen megoszlott. Osztályharc folyt egészen különleges körülmények között.

69 A táborban már korábban volt egy forradalmi szellemű csoport, ezek közül egyesek már a világháború előtt is résztvettek a munkásmozgalomban. A városban, Krasznojarszkban a hatalom már néhány nappal a petrográdi felkelés után a munkásosztály kezébe került. A fogolytáborban azonban csak 1918 január elején éreztette hatását a változás. Ekkor került a tábor orosz katonai parancsnoka helyére a tábor komiszárjaként Weinmann lett származású bolsevik. Vezetésével itt is elkezdődtek azok az átalakulások, amelyek oly sok oroszországi hadifogolytáborban lezajlottak. Megszűntek a tisztek kiváltságai, a munkás és paraszt hadifoglyokat szabad polgárokká nyilvánították, a dolgozó foglyok az orosz munkásokkal azonos jogokat és munkabért élveztek, a szocialista meggyőződésű hadifoglyok szabad szervezkedési lehetőséget kaptak.

70 1918. március 19-én hozták létre „Krasznojarszk város hadifoglyainak Nemzetközi Szociáldemokrata Munkáspártját". A párt magyar nyelvű lapot is adott ki Előre címen, aminek Pataki Ferenc volt a szerkesztője. A forradalmi mozgalom legaktívabb vezetői Pataki Ferenc és Dr. Forgách Dezső, valamint Méhes Aladár voltak. A fogolytábortól azonban teljes segítséget nem kaptak. Amikor az ellenforradalmi seregek közeledtek Krasznojarszkhoz, a fogolytábor tisztikara a semlegesség leple alá bújva megtagadta a támogatást. A féktelen szovjetellenesség hosszú időre befagyasztotta a hazautazás reményeit is, így újabb fehéruralom következett. Az első krasznqjarszki forradalom idején Ludvig még nincs a táborban. Érkezése után hamarosan kapcsolatot talál a forradalmi elemekkel. Hamarosan orgánumot is talál. A Jeniszej című lapot Ludvig szerkeszti, a szellemi irányító Dukesz Artúr, a magyarországi Galilei-kör egykori tagja. A lap egyes források szerint két példányban,

71 kéthetenként 50—80 oldalas terjedelemben jelent meg.

72 Állandó munkatársai voltak Dukeszen és Ludvigon kívül Forgách Dezső dr., Dornbusch Richárd újságíró,

73 Natter-Nád Miksa a magyarországi Nemzeti Újság volt szerkesztője, de írt a lapnak Markovits Rodion is. A Jeniszejt a táborban titokban terjesztették. így ír erről a krónikás: „Mikor a Dukesz és a Ludvig Kálmán szerkesztésében megjelent a »Jeniszei« című forradalmi újság, nyíltan nem is mertek az emberek feliratkozni előfizetésre. Pedig a szerkesztőknek nem is az előfizetési pénz volt a fontos, hanem az, hogy a névaláírással seregszemlét tartsanak az elvbarátok fölött. A lap csak két példányban jelent meg és kézről-kézre adták. Csak annyi pénz kellett, amennyi az előállítását fedezte."

74 190 A másik szemtanú így emlékezik: „— Ludwigékról lehetett hallani, hogy ők vették át a szellemi vezetést. De hogy hol, a láger melyik táján, azt már nem kötötték mindenki orrára. Lekicsinylőleg néztek arra is, aki abba (Sz. U. ba)

75 dolgozott. Meg is próbálkoztam tehát, hogy a „Diego-Ludwig" által szerkesztett »Jeniszei« lapnál kopogtassak, ahol csak a nagy kaliberűek csoportosultak: valódi újságírók és elismert tudósok... A Jeniszei nem is közölt, csak prózát... értekezéseket, tanulmányokat s politikai eszmefuttatásokat. Azért olvasóként Bikfic

76 is feliratkozott... A listán ő volt az utolsó, a huszonnegyedik, aki olvasni merte... ezt a... szintén kézírásos újságot, amelyben, mint új csillag jelentkezett Dukesz Artúr dr., mint kommunista kritizálója a Sz. tanár

77 előadásának. Helyeseitea mély visszapillantást a múltba... felemlítését annak, hogy I. István szerette a soknemzetiségű országot... s csípősen oda is tette : Nyilván, hogy az egyiket ki lehet használni a másik ellen... Ludwig tanulmánya az összmonarchia dolgait analizálta több oldalnyi terjedelemben... de a Sz. tanár gátlásaitól ő se egészen mentesen. Valami apróság... mintha Farkas Gábortól is lett volna közölve... Általában ígérték, hogy a »színvonalat« tartani fogják. Különben nagyon óvatosan ment a szerkesztés is. Mindenik épületben volt egy barakk-megbízott, az hozta-vitte az újságot s szedte be az előfizetést. Azt se lehetett tudni, hol a szerkesztőség."

78 A szerkesztők közül ketten, az 1918-as események miatt börtönben is ültek, nyíltan bolsevikoknak mondták magukat.

79 A szerkesztőség lassan egy forradalmi sejtté alakult át, amely már propagandisztikus eszközökkel igyekezett népszerűsíteni a forradalmi tanokat. Az egyik szerkesztő így emlékezik: „A táborban volt munkás és paraszttömegek és az intellektuelek legjobb elemei a táborban működő kommunista csoporttal rokonszenveztek. Mohón hallgatták e csoport vezetőinek előadásait, lázasan olvasgatták a »Kommunista Kiáltvány«-t és egyéb, a táborban lefordított és terjesztett forradalmi írásokat és a csoportunk kiadásában megjelent, kézzel írt forradalmi folyóiratot, a »Jeniszej«-t. (Ez egy nagy folyó neve Krasznojarszk mellett, a folyóiratnak nem lehetett forradalmi címet adni a dühöngő fehér terror alatt.) A »Jeniszej« megjelenése ünnepszámba ment a tábor proletárelemeinél, kézről-kézre járt és osztályharcos szellemével jelentékenyen hozzájárult a forradalmi káderek neveléséhez."

80 A forradalmi csoport munkájában aktívan részt vett Ludvig Kálmán is. Az omszki Vörös Újság egyik emlékezése szerint „Ludvig Kálmán elvtárs szerkesztette a szervezet folyóiratát, a »Jeniszei«-t. Ami baja-nyomora volt a tábor elnyomott munkásainak, avval nem a hivatalos közegekhez, hanem proletár elvtársukhoz, Ludvig Kálmánhoz fordultak, aki éjjel-nappal dolgozott, szervezett, eljárt, tanácsokat adott, újságot, felhívásokat írt, kémeket leplezett le. Keskeny, tüdőbajos mellével a halálig verekedett a dolgozók jövőjéért."

81 A Jeniszej-csoport egyes adatok szerint kapcsolatban állott az orosz ezred illegális szervezetével

82 és a krasznojarszki városi földalatti bolsevik mozgalommal. Hogy Ludvignak ebben pontosan milyen szerepe volt, azt ezideig nem sikerült tisztázni. A táborban a Jeniszejen kívül egy „mérsékeltebb irányzatú" lap is létezett: Az Ember. Szerkesztői voltak Dornbusch Richárd, Sugár Béla, Bányai Kornél, Pogonyi Antal, illusztrátora Váradi István. (A Jeniszejnek Baja Benedek,

83 aki Krasznojarszkban együtt lakott Ludviggal.) Az Ember munkatársa volt különben Zalka Máté is. Pogonyi Antal szerint „Ezt a nagy nyilvánosságnak szántuk és inkább szépirodalmi cikkek jelentek meg benne."

84 A foglyok táborba érkezésekor már megkezdődött a szeparáció. Különösen a novo-nyikolajevszki csoport elhelyezése okozott gondokat. Mindenki igyekezett ismerősökre találni, elhelyezkedni. Ilyen formán jelentős szerepe lett a Magyar Szövetségnek, mely 1919. február 28-án

85 alakult. A szövetség látszólagos célja a keresetképtelen legénység támogatása. „Kemény Miklós dr. hadapród, budapesti ügyvédjelölt felveti az ötletet Grób Imre százados, Karkiss Kornél dr. hadbíró és Pély Géza dr. ügyvéd előtt: segíteni kel-