A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Kőhegyi Mihály: Adatok a Kisfaludy Sándor alapította balatonfüredi színház történetéhez

Állott hát a gyorsan felépült színház, ám a szükséges anyagiak előteremtése menet közben, nem is volt mindig olyan egyszerű feladat. Zala megye még novemberben felszólította a főszolgabírókat, hogy gyűjtsenek pénzt a színház építkezésére, de egyedül a zalaegerszegi járásból érkezett adomány, 64 forint 30 krajcár.

29 Vas megyében Kisfaludy sógora, Szegedy Sándor buzgólkodik derekasan. Be is folyt hamarosan számottevő összeg, 2194 forint 30 krajcár. A füredi jobbágyság ingyen adott száz igás és ezer kézi napszámot. Kisjókai Szabó István révkomáromi kereskedő hatezerhatszáz kézi napszámot, Festetics László gróf hat jón oszlopot. A kormány nem adott semmit.

30 Somogy és Veszprém is adakozott, de a számadások ez ideig nem kerültek elő.

31 A megyék közül legtöbbel Bács—Bodrog támogatta a füredi vállalkozást. A bajai Tanátsi Gyülekezet Jegyzőkönyve így örökíti meg az eseményt: „Simíts Tivadar Bíró, és Albrecht Josef Szószóló Urak jelentették, hogy a közelebb tartott Ns. vármegye Köz Gyűlésén Zomborban jelenlévén Ttes Kisfaludy Sándor Tábla Bíró Úrnak jeles Hazai Tudós és Költőnek felhívására, mellynél fogva a Ttes Karokat és Rendeket a Nemzeti Színművész Társasság számára Füreden felállítandó játékszín fundussa megszerzésére és alapításához való költségekhez leendő hozzá járulásra felszólítja, ezen Város részerül 40 ftokat pengőben hozzájárultak, és így 100 ftokat meg fizettek legyen, azért ezen megbízás héjában, de mégis a város dísze emelésére tett ajánlatnak helyben hagyása mellett Tokajlits János kamarás úrnak meghagyattatott, hogy a fentebb említett czélra adott 100 ftokat kifizetvén adandó számadása kiadásába tegye."

32 Baja kitett magáért, de BácsBodrog is. Kisfaludy hivatkozik erre — fogjuk látni — a néhány év múlva történt felelősségre vonáskor. A nagylelkű adomány bizonyára összefügg azzal az élénk érdeklődéssel, amely a magyar nyelv, valamint a színészet és színház iránt Baján már a múlt század első negyedében megnyilvánult.

33 Kisfaludy egy dátum nélküli fogalmazványából tudjuk, hogy Bács megyében Odry József alispán és Markos Pál táblabíró voltak segítségére adománygyűjtésben.

34 Füredi vendégeskedésük idejéből bizonyára személyesen ismerték a költőt. E két tényező mellett még egy harmadik is közrejátszott a magas összeg összegyűlésében. Nevezetesen az, hogy Komlóssy Ferenc lett a füredi színház igazgatója, akit társaságának tagjaival együtt ismert a megyei közönség, hiszen az első szabadkai színház az ő szereplésükkel nyílott meg alig néhány évvel ezelőtt (1826. július 24.).

35 De ki is volt Komlóssy Ferenc, és milyen színészek játszottak társulatában ? Az igazgató nem volt kezdő a pályán, életének 35. évében járt ekkor. Társulataival bekóborolta az egész országot. 1828-ban Győr, Sopron, Vas, Zala, Veszprém megyék indítványára megalakult a Dunántúli Színjátszó Társulat. Ezt 1831. május 25-én Kiscellben tartott közös tanácskozásukon véglegesen megalapozták és a társulat rendszabályait is megalkották. Főigazgatóvá Kisfaludy Sándort választották, az igazgatást Komlóssy Ferencre bízták. „A húsz tagú társaság az akkori idők igényeinek jól megfelelt, nem annyira képessége, mint inkább az ügyes igazgató érdemét képező, hosszú együttlét következtében kifejlő összjáték folytán."

36 A kiscelli tanácskozás nem maradt hatástalanul, a későbbiek folyamán, a füredi színház sorsára sem. Kisfaludy, mint a Dunántúli Színjátszó Társulat igazgatója, természetesen ezt a társaságot szerződtette Füredre is, így a színészet legnehezebb hónapjaiban, a nyári aratás idejében biztosította annak megélhetését. A társulat télen Kassán játszott, ahol 1833-ban 3 évre „a ritka becsületességéről és színi ügyességéről (cselszövő és komikus) ismert szakavatott vidéki színigazgató Komlóssy Ferenc" kapta meg a bérletet.

37 A társulatot Déryné hívta meg Kassára. Komlóssyról tudta, hogy becsületes, szolid igazgató, jó színész és jó társaságot szokott tartani, de a fiatalokat nem ismerte és félt, hogy nem fogják kielégíteni a már annyi jeles művész által elkapatott közönséget. Aggodalma alaptalannak bizonyult. Jeles tehetségek voltak a tagok között, kikből később elsőrendű művészek lettek.

38 A kassai téli idény áprilisban ért véget.

39 A színészek — ismerjük névsorukat is

40 — felkerekedtek Füred felé. Déryné naplója megőrizett néhány lényeges részletet is szereplésükről: „Megérkeztünk Székesfehérvárra mi is. Ott volt most együtt majd minden tag, a kik csak részesek voltak a magyar színészet kezdetében. Régi pályatársaim felszólítottak, hogy maradjak velük. Azt nem tehetem, mondok, mert a nyárra szerződtem Komlóssyval Füredre, s a jövő télre Kassára szól kötelezésem. Hát megegyezett aztán a két társaság, hogy együtt működjenek, és pedig úgy, hogy ha az opera Füreden játszik, a dráma játszék Fejérváron és megfordítva. így aztán váltakozva Füred és Fejérvár között, együtt maradtunk, míg csak az állandó színház Pesten el nem készült annyira, hogy már nem sokára játszani lehetett benne."

41 Dérynét 1837 nyarán ismét Füreden találjuk,

42 innen levelezik Bajza Józseffel, az akkor nyíló pesti színházhoz kerülése ügyében.

43 Azzal, hogy Kisfaludy a Dunántúli Színjátszó Társulatot szerződtette Füredre, az ország legjobb társulatának szereplését biztosította a fürdőközönségnek, viszont a színészek elnyerték az egyik legjövedelmezőbb nyári állomáshelyet. Füred közönségének műveltségét, ízlését, igényeit és anyagi helyzetét tekintve, egyike volt azoknak az akkor igen ritka helyeknek, ahol a színészet lelkes pártfogásra talált még oly időszakban is, amikor az egész ország lakossága elfoglalva a nyár legfontosabb munkáival, az aratással és csépléssel, a legkevésbé ért rá arra, hogy szórakozzék, így a füredi fürdő, ahová a betegek és üdülők épp ebben az időszakban gyűltek egybe, úgyszólván az egyedüli volt messze vidéken, ahol a színészeknek bőséges jövedelemre nyílt kilátása. A füredi előadások az 1830-as években eseményszámba mentek: „... Komlóssy társaságában néhány tag találkozik, ki a középszerűséget (magyarországi értelemben) jóval meghaladja. Irántuk az egész fürdői közönség részéről szép részvét mutatkozott, mely őket folyvást iparkodásra méltán lelkesítheti. .. Kisfaludy Sándor... személyes jelenlétével is buzdítá a színészeket, s a budai színészeinket is érdeklő például említem, hogy azok Kisfaludy Károly vígjátékát gyakran s elég hatással, a közönség nagy megelégülésére adják" — írják 1836-ban.

44 A költő boldog volt. Büszkén írja Erdélybe, hogy három hetet töltött Füreden, ahol annyi vendég sereglett öszsze, amennyit a Palatínusnak 1824-ben ott mulatása óta nem látott a vidék. A Theátrum mar egészen kész és nagy divatban van.

45 Füreden ekkor már jelentős társasélet van. 1825-től politikai gyülekezőhelynek számít. Ebben a közösségben valóban elevenen él a nemzeti csínosodás és pallérozás vágya. Jól tudja, hogy „legelsőbben is játékszíneket kell emelnünk hazánkban, és pedig ollyanokat, mellyek nem csak elég csinosak s a nemzet nagyságának megfelelőek, hanem egyszersmind téresek, alkalmatosak, s oily rendeltetésűek legyenek, hogy ne csak különbféle, a játék darabokban előforduló ábrázolatok a természethez minél hasonlóbban láttathassanak, hanem hogy a személyek minden kifejezése, minden hangja a legtávolabbi nézőkhöz is hallható legyen".

46 Nem csak játékszínünk van bimbójában, hanem egy része közönségünknek is.

47 Ám a nemesek tunyaságát, áldozni nem akarását legjobbjaink ostorozzák. Ezeket az eszméket ismerte a fürdőközönség s lelkesen támogatta a színházat. De milyen volt maga a fürdő, annak szűkebb-tágabb környezete? Egykori leírásokból, levelekből erről is tudunk egyet s mást. Tárják elénk az egykoriak a régi Füredet: „.. .régen Balatonfüreden! A mikor még a Balatonnak ez volt egyetlen fürdőhelye. Negyedszázad előtt még nem volt Siófok, nem volt Kenése, Almádi, Alsó-Örs, Fülöp, Badacsony, Balaton-Földvár, Boglár, Fonyód. Mind e gyönyörű fürdőhelyek sivatag pontok voltak s idegen közönséget nem ismertek. Egy-két úri ember szegényes deszka viskóban ugyan mindenütt fürdött s négy-öt vasárnapon a közeli falvak lakossága oda vonult kocsikon egyszer megfürödni, de aztán ebből állott az egész. Holt tenger volt a Balaton s még zarándokok se látogatták. Csak Balaton-Füred állott és Keszthely s kissé távolabb a Hévíz. Ez se régóta." „A harmincas években már nagy és előkelő fürdő, már az országos nevezetességek találkozó helye Balaton-Füred. Könyveket lehet írni élményeiről, kalandjairól, társaságáról, szép asszonyairól. Széchenyi, Deák és Wesselényi első emberei az országnak. Deák ott tölti nya97