A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Éri István. Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1969. évi tevékenységéről

Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1969. évi munkájáról Igazgatóságunk 1969. évi tevékenységének vizsgálatakor túlzás nélkül megállapítható, hogy ez az esztendő — eltekintve 1962—63-tól, a szervezet megalakulása időszakától — a legdinamikusabb volt. Egyrészt azért, mert az Igazgatóság megalakulása óta a megye múzeumi szervezete ez évben kapta meg a legmagasabb összegű közvetlen és közvetett anyagi támogatást, — melyet e célok érdekében maradéktalanul fel is használt,—másrészt nagyobb mérvű személyi fejlesztési elgondolásaink is megvalósulhattak. Végül erre az évre esett néhány olyan, korábban már szóbakerült, több évre terjedő munkálat tervezetének kidolgozása, amelyek megvalósítása az 1970-től kezdődő egy évtized alatt történik majd meg (Keszthely—Fenékpuszta: rommező feltárása és bemutatása: Zirc: természettudományi múzeum megalakítása; a megye településtörténeti monográfiájának megírása, stb.). Mindehhez csatlakozott a célratörő gazdálkodás: az anyagi erők tervszerű felhasználása és csoportosítása; az 1968-ban megkezdett, a népművelő munka keretébe illeszkedő önfinanszírozó ismeretterjesztő tevékenység kiszélesítése, és a megye egyes múzeumait érintő nagyszabású építkezés, modernizálás lebonyolítása is. A Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya által összesített „A múzeumok 1968. évi munkájának adatai" с kimutatásgyűjtemény alapján reális alapokon felmérhettük a Veszprém megyei múzeumi szervezet helyzetét az ország más megyéinek múzeumi igazgatóságaihoz viszonyítva. A továbbiakban hasznos lesz néhány összehasonlító adat közlése és elemzése : A vidéki múzeumi hálózatban Pest megye után Igazgatóságunk a második, az általa irányított múzeumok számát tekintve. A nem közvetlen irányításunk alatt álló múzeumok, kiállítóhelyek ideszámítása révén megállapítható, hogy Veszprém megyében található országosan a legtöbb múzeumi egység, számszerint 25. (A vidéki múzeumok 18,5 %-a.) Az Igazgatóság múzeumaiban tevékenykedő véglegesített muzeológusok létszámát tekintve, Baranya, Csongrád és Komárom megyékkel együtt Veszprém megye is az elsők között van 11 szakemberével (a másodállásban, mellékfoglalkozásban múzeumi munkát végzők itt nem szerepelnek). Hasonlóan az első öt múzeumi szervezet közé számítható a Veszprém megyei szervezet, a restaurátorok létszámát tekintve. Az 1968. évi költségvetés nagyságrendjét tekintve Baranya után megyénk a második. Gyűjtőmunkára az országban csak a Fejér megyei szervezet fordított többet, tudományos feldolgozásra a baranyaiak. A népművelés-ismeretterjesztés céljára fordított összegek tekintetében azonban Veszprém kimagaslóan az első helyen áll. A gyűjtésre fordított munkaidő tekintetében 4., évi számszerű tárgy-gyarapodást vizsgálva (Fejér megye után) a 2., leltározás tekintetében ugyancsak 2., míg kartonozásban a 3. helyet foglalja el a Veszprém megyei szervezet, valamivel rosszabb a helyzet a restaurálás-konzerválás tekintetében (4—5. hely.) Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a 19 megye közül a tárgyi anyag mennyiségét tekintve Veszprém csak az 5. helyen áll, a 85 vidéki múzeum közül a veszprémi Bakonyi Múzeum ugyancsak az 5., míg a keszthelyi Balatoni Múzeum a 15. a gyűjtemények darabszáma alapján. A múzeumi hálózat tudományos szakemberei által publikált dolgozatok számszerűsége tekintetében erős lemaradás észlelhető. Igazgatóságunk a 9—10. helyre szorult vissza, bár a saját kiadásában megjelentetett tudományos publikációk száma tekintetében ugyancsak az elsők között találjuk. Ennek magyarázata egyrészt a munkatársaink egyoldalúan erőteljes leterhelése az ismeretterjesztő munkában, másrészt az, a publikálások tekintetében kezdettől fogva követett szempont, hogy tudományos kiadványaink minden, a megye területének helytörténeti vonatkozású kérdésével foglalkozó külső kutató tanulmányait is közlik. Országosan a Veszprém megyei múzeumi szervezet kiállításait kereste fel a legtöbb látogató. Helységenként vizsgálva, 1968-ban első helyen az egri múzeum áll 338 000 látogatóval, míg a 2—3. helyet a veszprémi és a tihanyi múzeumok foglalták el 209 000, illetve 208 000 látogatóval. A keszthelyi múzeum e tekintetben a 11. (A megyénkben levő múzeumokat kereste fel a vidéki múzeumlátogatók 22,4 %-a.) Összefoglalva a leszűrhető tapasztalatokat, megállapíthatjuk, hogy a megye adottságait tekintve szinte egyedülálló idegenforgalmi lehetőségek múzeumi vonalon történő kiaknázása továbbra is az elsőrendű hajtóerő múzeumi szervezetünk fejlesztésénél, anyagiak, létszám és szolgáltatások tekintetében egyaránt. Emögött azonban feltétlenül észre kell venni azt az — esetenként kevésbé látványos — tevékenységet, amely a gyűjtemények gyarapítása, alapvető tudományos kutatások elvégzése és szervezése (régészeti topográfia, Bakony-kutatás stb.) terén folyik s amelynek eredményei később lesznek lemérhetők. Az adottságok és az elvégzendő feladatok egyeztetése továbbra is kötelez bennünket a hosszabb távlatú terve7