A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Katona Imre: Történeti adatok Pápa topográfiájához

1. Részlet Pápa város 1735-ben készült felméréséről (J. H. Maynzeck uradalmi mérnök munkája). 1. Teilskizze über die Vermessung der ungarischen Stadt Pápa (1735). — Bearbeitet vom Gutsgeometer J. H. Maynzeck. 1. Détial du cadastrage de la ville de Pápa (travail de J. H. Maynzeck, ingénieur de grande propriété, 1735). 1. Часть топографической карты города Папа, изготовленной в 1735 году. (Работа инженера Й. X. Майнцека.) mint ez a Maynzeck-féle, 1770-es térképmásolat és a város mai helyszínrajzának egybevetéséből kiderül. Sőt, nemcsak az utcaszintek maradtak régiek, hanem a telkek megosztása és a házak tömbjei is. A telkek beépítettsége ma is túlzsúfoltnak hat. A telkek osztottságával vált lehetővé a mai Teleki Blanka — volt Csáky elnevezésű — utca kialakítása és részbeni beépítése is. Ha a vártemplom nem a tér közepén, hanem a főtér házai között állott, — a mai katolikus plébánia és az ettől északra álló épület helyén— akkor a telkeken nem állhatott épület a XVII. század közepén. Ezzel szemben a főtér kastélytól a lábasházig terjedő házai közt a templom helyét hiába keressük. Az utcanegyed két legdélibb háza a 8-as és a 9-es helyrajzai számot viseli a Maynzeck-féle térképen. A 9-es számú 1660-ban ref. parókiaház volt, míg ennek kastély felőli szomszédjában 1660-ban Barcza György lakott.

4 Tehát még ha a múzeumban lévő városlátkép felől kétségeink lennének, akkor sem lehet semmiféleképp' feltételezni, hogy e telkek helyén állt volna a város régi plébániatemploma. Egyébként ennek a Maynzeck-féle térkép is ellentmond, mert ezen is ugyanúgy a tér közepében áll a plébániatemplom, mint egyéb ábrázolásokon. Megközelítően pontos helye is megjelölhető az 1683-as votív-kép és a múzeum XVIII. századi festménye segítségével. Említettük, hogy ez utóbbin a templom mintha a plébánia helyén állna. Ez így valószínűleg elrajzolás. Az azonban elfogadható, hogy a templom a tér közepén, a plébánia előtt állott, homlokzatával a Zichy-ház déli felének fordulva. Hasonló eredményre jutunk, ha az 1683-as votív-kép sajátosságait vizsgáljuk. E szerint a régi vártemplom a mai nagytemplom homlokzati kapujának nyugati oszlopáig terjedt, s apszisa csak 15—20 méternyi távolságra állhatott a plebániaháztól. Említettük, hogy csak akkor fogtak a régi templom lerombolásához, amikor az új templom falai már elkészültek. Adataink szerint a lebontás első mozzanataként az oltáriszentséget szállították át a barátokhoz. Csak ezután kezdték meg az oltárok, majd a főfalak lebontását. A régi templom — mint ez XVIII. századi leírásainkból ismeretes — háromhajós volt, mindmáig legteljesebb leírása Pongrácz Gáspár pápai plébánosnak köszönhető, aki Universale Saluberrium Anthore с Nagyszombatban megjelent könyvében részletesen foglalkozik a templom állapotával. Szerinte a győri székesegyház mellett Dunántúl egyik legnagyobb temploma volt. Három hajójában egy-egy oltár s egy-egy kripta volt. Amikor az új nagytemplom épült, Magyarországon már megszűnt a templom melletti és a kriptában való temetkezés, ennek ellenére az új nagytemplom alsó terét hatalmas, többrészes kripta foglalja el. Miután a régi templom lebontását a téli és a kora tavaszi hónapokban végezték, szinte magától adódik a feltételezés, hogy a régi templom kriptájából a halottakat az új nagytemplom kriptájába szállíthatták át. Nemcsak a régi vártemplom helyének pontos megjelölése fontos topográfiai kérdés, hanem a város más egykori középületeié is. A mai katolikus plebániaház volt a város egyik református parókiája. A másik parókiaépület helyét mindmáig nem ismerjük, pedig ahhoz, hogy a református intézmények — mint például az iskola — kialakulását, eredetét megismerhessük, ennek helyét is tudnunk kell. 66