A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Kiss Ákos: Miskey István Veszprém várának főkapitánya

gyermekink fel találliák. Mind ezekrül, én az, mint minden­koron szóltam, írtam volt is, Morvában az hadban hitemben égi testamentumot, az mely most is Morvában Palásti Bene­dek uramnál tartatik, azirt csak ebbül is, minden igazság szerető ... io akaró uram, s attiak fiuy, megh vethetik az közönséges igazságot, hogy én egy aránt szerettem az én raa­radikimat, de nem akarom, hogy egy mással ellenkezzenek, s kiváltképpen az megh az Isten ez világhban, az eő Édes Anniokat illeti, az eő kezibül akarattia ellen se fiam, se leá­nim, se az én vöm, akitt Isten adott, vagy ad, el ne veszítse­nek semmit. Az mikor az io Isten az édes Atyámfiának lölkit magának kivania az után mindenek egyaránt oszoljanak, az mi édes gyermekeink között szip rendesen, s igaz atyafiú szeretettel; erre kirem az én édes maradikimat, mert én úgy akarom, tudom azért én, hogy eggyiket sem haggya kárban az ő édes anyok. Ha penigh és mostani üdőről Isten halálo­mat tovább halasztja, azon leszek, hogy megh iltünkben úgy rendelünk mindeneket, hogy egyik gyermekünk sem pana­szol, de most csak így akarom, hogy mindenekbül az én édes attyámfia a megh ill mind attia, s mind édes annia legyen, s disponáljon édes attiai, s anyai mód szerint az mi édes gyer­mekeink között; azért az posoni házhoz mint kis pinzünk uttan s mind az új kegyelmes császár és király urunk eő Fel­sighe Kegyelmes donációja után szip igazságunk vagyon, az Győri házakhoz is, szőlős kertekhez és ott 3 nagy Tagh szanthó földhez, s Tolna vármegyében levő Nagy Görbő nevő falunkhoz, s Hont vármegyiben Geledneki szép jószág­hoz, akin a rétek nélkül — száz forintom Talerül s heányul vagyon. Dézsmáim lovaim, Fegyverim, pinzem, ahol mi lé­szen, mind ingó és ingatlan valamely nevel nevezettnek, min­denek maradjanak az én szerelmes Házastársamnak, Radaty­nai Boynicich Kata asszonynak tüle való édes gyermekeinken, az fölül meg írt mód szerint. Ezt hozza adván az nömös Botka Katta asszonytül maradott volt egy Zsuzsanna nevű leányom, de annak ebben nem lehet semmi törvény szerint való része, mert ő engemet Somodi Péter nevő ura ideiben ... ki ... tt az győri hadi széken, s valami praetensiója volt az nömös káptalan előtt, ott Győrött, ki fizettem az eő részit, de annak felette az ő édes anyja Botka Katta azon Tolna vármegyében egy Tengőid nevű falvát hat száz forintban ne­kem ainlotta volt, s bírtam is, de azt ő ott közel lakván Botka Ferencz uram segítségivei nem nézvén az én attyai voltomat, el foglalta, s hírem nélkül el is atta a Tihanyy capitány vtl. Somodi Jánosnak. Azért ő felesleg is kivette az ő riszit, s nem kereshet semmit. — Azon Kegyelmes Istennek kegyes oltalma s gond viselise állá aianlom az én szerelmes atyám­fiait, és szerelmes gyermekinket az én, s az lölkömet az én mindenható Istenemnek. Ezeknek bizonságára az magam kezem írását pöcsitemmel is erüsitem, reiá vettem és az itt Isten hivő, igasság szerető — s ió akaró uraimmal is meg pöcsétöltetvén s kéz írásokat is rája ütetvén, ez levélnek, Datum Nograd, die 26. szeptember anno 1643. Nógrádi főkapitány Szentmihályi János Miskey Istvány hertelen nógrádi plebanus és vicarius valló testamentoma az mostani üdőnek Tebery István Tolmácsi hertelen állapotiához lölki pásztor. kipest... u. i. azt is hozzá adván, hogy ha valamelyik gyermek a tes­tamentumhoz nem tartaná magát..." (Győri Káptalani lt. Lad. 15. Fase. 43. Nro. 1951.) 2. MISKEY ISTVÁN BATTHYÁNY ÁDÁMNAK NÉMETŰJVÁRRA 1651 VIII. 27. Illustr. Comiti Domino, Dno Adamo de Batthányi, per­petuo domino Németuivar, Sacri romani imperii equiti... partium regni cisdanubianarum et confiniorum... Supremo Generali... etc. (Miskey István pecsétje.) 1651. VIII. 27. (a latin bevezető után) Istentől minden jó­kat, nagy boldogul adatni kívánok, mint kegyelmes uram­nak. Nekem jó akaró kegyelmes Uram, az Nagyságod Ro­honczi várából 18-die auguszti nekem írt levelét Szili Ger­gely uram megh adá az mellyet nagy bötsülettel és hozzám illendő engedelmességgel is vettem, s mégis értettem az Hor­váth Gyuritza dolgában mint informáltatott Nagyságod, a melyhez képest mit írjon Nagyságod, én azt parancsolat he­lyett nagy engedelmesen vett s a' tévő is akarok lennem, az mint az Nagyságod írása és parancsolattya tart, csak hogy az mi kegyelmes Urunk eő Fölsége kegyelmesen adott inst­ructióihoz, s feös. Vice generalis uram ő Nagysága, s ő ke­gyelme eö Fölséghe nevével... szerint való parancsolatok­kal való ellenkező dolgokra tisztem s hivatalom elén nem léphettem, azaz Nagyságod neve alatt lévő Horváth Gyu­ricza nevö szolga az vám háznál veszprimi püspök uram ő Nagysága házánál tartván szállást, az mely háznál az el múlt Szent Lőrinc napi vásárkor az Eö Nagysága kortsmája folyván, s látván az pinz jövedelmet, Horváth Gyuricza szol­gájának is megh mutatván, s megh hagyván neki, hogy abból az pinzből három marokkal ki vegyen, mivel most csaplár részeges s ha nem vehetne, úgy hát mind Tunisztrástul el vigye, s úgy lett, az mint parantsolta, s végtére azon pinzt az ki százhatvan öt forintot, készekben találtak az pénz kere­sők, és így mint afféle emberek meg fogattattanak. Ennek fölötte az mi kegyelmes urunk fölsége, s győri király képe urunk eö maga parantsolatokból, zászlóval, s dobbal az Ba­laton mellé kiküldtem vala lovast és gyalogos bizonyos szá­mút, az titkon való csatások, s marha hajtogatok ellen, ez akkor kész volt az Ő Fölsége szolgái ellen fegyvert fogni, és némelieket meg leszedezni, s leuveldesztetni, az minemű rossz indulatot az elmúlt Szent karácsony napján is némely szabad legeniek és az Nagyságod szolgái közül valók is nem elégh rut támadást indítottanak vala, azokat akarván öldös­ni, az kik az tolnaiakat, s szegény emberek nyomorgatáso­kat kergetik, és fogdostak, ez mellyet csak Isten tudja a... mit szállítottunk le. Onnan felül Kegyelmes Uram az ollyan vitézek ellen nagy erős parantsolatok vannak rajtam, hogy személy válogatás nélkül fogassam, s Geőcre küldjem, akár kik legyenek, az kik az Ő Fölsége végh háza körül, s földön laknak, s míg az tanul valókat is, az kik ezen föl, s alá járnak, s velem egyet nem értenek, az Ő Fölsége Parancsolattia ellen cselekszenek. Az mely dolgokról régen lévén szándékom, hogy Nagyságo­dat tudósítsam, tudván, hogy nem az Nagyságod engedelmi­ből vannak az nem igyességek, Kegyelmes Uram el hidgye Nagyságod, hogy én is igaz jó akaró, s hű szolgája vagyok Nagyságodnak, s nem akarok vétenem, sőt hűen szolgálnom. Ezekről alázatosan kölleték Nagyságodat tudósítanom. Ez után mint parancsol Nagyságod, attul sem akarok idegen szolga lennem. Tartsa és éltesse Isten Nsogodat jó egésséges hosszú életben. Veszprimii 27 augusti anno 1651. Servitor humillimus stephani Miskei. S. C. Rg. mttis Praesidii Veszprimi supremus capitaneus (OL. Batthyány Lt. Miss. 31420.) 3. MISKEY ISTVÁN BATTHYÁNY ÁDÁMNAK 1652 január 27-én 3. Az én kegyelmes uramnak az Tekintetes és Nagyságos vitézlő gróf Batthányi Ádám uram ... az Dunán innenső ... magyar országrésznek fő generális kapitányának és ne­kem mindenkoron jóakaró kegyelmes uramnak cito cito citissimo Nagyságodnak, mint kegyelmes uramnak ajánlom holtom napig való hűséges vitézi szolgálatomat, Istentől sok jó sze­rencsét is adatni kívánok mint kegyelmes uramnak etc. Az nagyságod Parancsolatját engedelmesen vettem, Ho­gizy (?) András uram által én az én részemről látja Isten mind a valamíg az Nagyságod uram ü Nagyságod kétrend­beli parancsolatit ez elmúlt esten irkezik az melyben ü nagy­59

Next

/
Oldalképek
Tartalom