A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Kiss Ákos: Miskey István Veszprém várának főkapitánya

javairól, Dusnokról, Vadkertről, Homokmégyről, Karácsondról és több más birtokáról.

14 Nagy valószínűséggel tételezzük fel, hogy Miskey István e János unokája volt; János fia, Miskey István I. ugyanis II. Mátyás alatt Győr várának kapitányi tisztségét töltötte be.

15 1640. január hó 29-én biztosan Nógrádban találjuk,

16 egyes adatok szerint azonban már 1639-ben elfoglalta tisztét.

17 A nógrádi és lévai végvárak parancsnokainak soráról képünk korántsem teljes, így Miskey István főkapitány személye ezokból is joggal kelti fel érdeklődésünket. A nógrádi főkapitány figyelmét a török kezén maradt Vác és Eger közötti előretolt helyzete teljesen lekötötte.

18 A vár alatti falvak már úgyszólván teljesen a török hatalma alatt állottak; a szőnyi béketárgyalások többek között ezen a magyar védelem számára igen előnytelen helyzeten igyekeztek segíteni.

19 Miskey István a töröknek Gyarmaton túl, Fülekig is felhatolt pusztításaira feleletképpen mélyen a Duna—Tisza közébe, a Bácskáig küldte lovasait.

20 Ezekből az évekből származnak azok az adatok is, amelyeket Esterházy Miklós nádor a magyar végbeliek anyagi, hadi ellátatlanságáról állított egybe. Az Európát is védelmező magyar végvári vonal gyenge voltának sötét képével a felsőbb hadvezetés a Régensburgban ülésezett birodalmi rendeket igyekezett az ismét támadóbb szellemű török ellen több áldozatkészségre bírni. Miskey István mindehhez a leghitelesebb módon szolgáltathatott adatokat;a nádorhoz intézett levelében a végváriak elkeseredését is feltárta, beszámolva a nógrádiaknak egy 1642-ben, vagy röviddel azt megelőző visszaütéséről.

21 Dél felé irányult száguldozásai részint az ottani föld népének a „magyar rendre való adózása" érdekében történtek. A nógrádi vár ellátásához a különböző jogcímeken odatartozott, török területen fekvő magyar faluk lakosságának szolgáltatásai is hozzájárultak. Közöttük Nagykőrös városa is Miskey István várának adózott ; főkapitánysága kezdetén, 1645-ben számára is küldtek egy pár karmazsin csizmát 2 forint 50 dénár értékben, Szent György napkor meg 51 forint 45 dénárt. 1647-ben a város Miskeynek adóként 11 arany „várta fa" pénzt, személyére pedig külön egy pár papucsot küldött kapcával, 1 forint értékben. Miskey István a várban ebben az évben tartotta fia lakodalmát, erre a nagykőrösiek 6 forint 40 dénár értékben két vágómarhát fizettek, majd Szent Márton napi várta fáért újabb 33 forintot küldtek. A főkapitánynak papucsot kapcával 1 forint 60 dénár értékben háromízben is adományoztak. A nagykőrösiek viszont palánknak való karót szállíthattak Nógrád környékéről fátlan vidékükre házaik, javaik védelmére.

22 Úgy látszik, Miskey szívesen kimozdult törököktől szorongatott végvárából, bár távolléte csak súlyosbította annak egyébként is kritikus helyzetét; erre vonatkozóan említettük Esterházy Pálnak Pálfy Istvánhoz intézett róla szóló megjegyzéseit.

23 De e levelezésükből mást is idézhetünk, „... piszkáljuk az pogány ebeket, s ők bizony mindenkor megadják a kölcsönt is, csak tréfásan indított dolgainkért is. Azután 2 utat is tettek az Vácziak, s egyikben sem jártak haszontalanul; azt hiszem több is lészen afféle; kiről Miskey István is ír Keszi Istvánnak egy czédulát, ím küldöm Nagyságodnak".

24 Miskey István a, nógrádi várból odakerülte után nemsokkal vonult el időlegesen a harmincéves háborúba (1642. október hó 11-től). Még a következő évben is Magyarországban volt hadban. Egy nem egészen bizonyosra vehető adat szerint a nyugati harctérre került öt magyar lovasezred egyikének volt parancsnoka a svédek elleni küzdelemben.

25 Lévai, vagy nógrádi hírét halljuk abból az adatból, amely szerint a pilisi apátság honti birtokain megállapították, „a bort most is úgy kezelik, mint Miskey úr idejében". Úgylátszik, mint Győrszentmártonban, az egyházi javadalmakra errefelé is reá tette akezét.

26 1643. szeptember 26-án a nógrádi várban végrendelkezett. Ez előrehaladott korával, vagy talán a török valaminő nyugtalanító készülődési hírével, de I. Rákóczi György mozgalmával is összefüggésben állhatott. Ebből a végrendeletből tudunk két házasságáról, azokból született egy fiáról és hat leányáról, akik közül mindent második házasságából való gyermekeire hagyott. Kiderült itt az is, hogy 1642-ben a svéd betöréskor Morvaországba történt vezénylése alkalmával is tett egy végrendeletet. Ekkor már Pozsonyban is volt háza, Győrben pedig több is ; itt szőlőskertekkel és három nagy tag szántóval. Hont megyében Geledneken is voltak többek között jószágai. Talán ez szállt hamarosan a pilisi apátra. Leányonként még 100 tallérról rendelkezett, dézsmáit, lovait, fegyvereit, többi pénzét pedig házastársára hagyta. Első házasságából, Botka Katalintól származott Zsuzsanna leányáról, Somodi Péter nejéről —• Somodi János tihanyi kapitány rokona — már sokkal szűkkeblűén emlékezett meg. Az apa és Zsuzsanna leánya közötti kapcsolatokat ha ugyan nem második házassága, egy korábbi birtokügylet körüli nézeteltérésük megzavarhatta. Zsuzsanna férjhezmenetelekor bizonyos javakat követelt apjától; ez az ügy a győri káptalan előtt folyt, amelynek során a főkapitány ki is elégítette leányát. Az idős Miskey igen zokon vette elsőszülött gyermekétől, hogy az a Tolna megyei Tengöldöt, anyai jussát, amely úgylátszik, hozomány formájában — 600 forint értékben — volt apja részére lekötve, Botka Ferenc rokonával elfoglaltatta és az így első felesége rokonságához jutott vissza. Botka Ferenc Tengöldöt utóbb Somodi János tihanyi várkapitánynak adta el. Miskey István végrendeletének szövegét a függelékben adjuk. Az aláírók mindhárman pecsétjükkel is ellátták az iratot, Miskey családjának kopjás lovas páncélos vitézt ábrázoló pecsétjével ; mindvég i g ez maradt a család címere.

2 7 Elias Widemann flamand művész által a kor legjelesebb 300 magyar politikai, katonai szereplőjéről készített rézmetszet egyik lapja Miskey Istvánt ábrázolja nógrádi kapitány korában.

28 Miskey István életpályájának kimagasló, egyben befejezéshez közelítő szakasza a veszprémi végvárban betöltött főkapitánysága. Elődje Pázmány Miklós volt, talán közvetlenül váltották egymást. Pázmány Miklós 1648-at követően, rövid pápai főkapitánysága után került a veszprémi vár élére. Levelezéseiből tudjuk, hogy idejutása nem ment könnyen; Batthyány Ádám dunántúli főkapitány más személyt vett tervbe, „... értem, hogy ked mast commendalt volt azon tisztre..." írta Pázmány Batthyánynak.

29 Bizonyosra vehetjük, hogy ez a más Miskey István volt, aki eszerint közvetlenül követte volna Páz56