A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Horváth József: A vörsi templom története

Addig meg kell elégednünk Békefi Rémig megállapításával, hogy az oklevél említi Vörs templomát.

13 1487. április 18-án a veszprémi káptalan és néhány somogyi plébános között támadt tizedperben hoznak ítéletet. Ebben az okmányban szerepel Illés vörsi plébános is.

14 Egy 1535. június 24-én Győrben kelt oklevél szerint Enyingi Török Bálint 3000 Frt-ért bérbe veszi Somogy tizedeit Máté pannonhalmi apáttól. A tizedek szedhetők többek között „Vörsz"-ön is.

15 A török hódoltság előtti időkből mindössze ez a néhány adat beszél Vörs templomáról és papjáról. Közismert tény, hogy a török hódoltság alatt siralmas idők következtek a hódoltság népére és a katolikus egyházra. A veszprémi egyházmegye a török idők előtt 431 plébániát foglalt magába. Ebből a XVII. századig mindössze 30 maradt. A minket közelebbről érdeklő Somogyban csupán Igal, Kéthely és Törökkoppány plébániája működött.

16 Egy 1550-ből származó összeírás szerint az egyházmegye balatonfői esperességében még hét pap működik, kilenc plébánián már hiányzik a lelkipásztor. A tapolcai esperességben öt helységben van plébános, tizenkilencben nincs. A somogyi főesperességben 10 esperességet említ az összeírás, kb. 120—180 plébániával, de egyetlen működő plébániáról sem tud. Figyelemre méltó, hogy a Zala megyei novai esperességben említi az összeírás Kereszthur községet és Mihály plébánost, Ballaheda községet és Miklós plébánost, továbbá Zenthgergh községet, melynek Péter a papja. Nagyon valószínűnek vehetjük, hogy a somogyi részek pusztulása után még egy ideig működött a mai Balatonkeresztúron és Balatonszentgyörgyön a plébánia s az abban az időben a novai esperességhez tartozott.

17 Ennek a szomorú időnek érdekes dokumentuma az a jelentés, amelyet P. Horváth János jezsuita atya készített 1643. szeptember 2-án az andocsi misszió működéséről. Ebből megtudjuk, hogy az említett 16 plébánia között szerepel Balatonherény s annak filiája, ,,Vers" is.

18 Nyilvánvaló tehát, hogy e siralmas időket valahogyan átvészelte Vörs és temploma is. Lehet, hogy csak nyomorúságos hajlék volt, talán csak vályogból, gerendákból összeróva, náddal fedve, de a megfogyatkozott, szenvedő népnek mégis vigaszt nyújtott és ha akadozva is, néha-néha papot látott, aki misézett benne. Csak a török idők megszűntével indul meg újra a rendszeres lelkipásztori ellátás. Szemléletesen ír erről a vörsi plébánia História Domusa : ,,A Vörsi Plébánia Története. Őszve írtam Kövér János Vörsi Plébános 1834. I. Rész. A Régi Plebániárul és ebben élő Plebánosokrul. Mikor kezdődött a Vörsi Plébánia, sehol sem találtam feljegyezve: hanem, hogy egy a legrégibbek közül, gyanítani lehet... Első jegyzet, mit felőle találtam, van egy régi Mátriculában, .. .amit 1814-ben a kémény mellyül szedtem fel a porbul, tsak darabonként, ugyan azért számtalan árkus és nem tsak napok, hónapok, de egész esztendők is hibáznak belőle. Kezdődik 1720. 22-a Maji és szolgál 1751-ig. És aligha ez az, mellyben itt a Plébánia — de nem tsak itt, hanem köröskörül — egy kis formálisággal kezdett lábon állani. Mert tsak 1686-ban lehetett a törököt ezen részekrül kipusztítani: előbb Keszthely volt ezenn a tájon a Magyarországi véghely, Somogyot pedig a török bírta, Kanizsa volt a fészke, hová ez a táj is adózott. Nem mondom ezt vaktában, hanem öreg Csinyátt György, napnyugoti szomszédom, akit 1832-ben 100 esztendősön föllyül temettem el, sokszor beszélte, hogy az ő gyermekkorában a török olly közönséges beszéd volt, mint mast József császár, vagy Mária Therezia : emlegette az öreg apja beszédjét, hogy: „ha a szegén embernek kaszája, vagy kapája el vásott, tsak a fokát kellett be vinni Kanizsára és a török ingyen adott másikat. „Pedig a török a keresztény hitet igen szigorúan szorongatta és a formális plébániákat nem igen engedte meg: ha a püspök bérmálni, vagy vizitálni akart ki jönni, a basáktul drága pénzen kellett meg vásárolni..." Ebből a rongyos anyakönyvből kitűnik, hogy 1720tól Domaniczki János Ferenc volt Vörs első plébánosa. Az akkori kis templomot, kicsiny tomyocskával Bakó Farkas földesúr építtette, de hogy mikor élt ez a Bakó Farkas, azt nem lehet meghatározni, mert a Bakók talán századoktól fogva mind Farkasoknak kereszteltetik magukat."

19 A plébánia első protokollumában találunk egy szerződést, melyet Acsády Ádám veszprémi püspök kötött Sümegen a vörsiekkel és a hozzá tartozó leányegyházak képviselőivel. Ebből kiderül, hogy Szabó Mihály plébános másfél évvel azelőtt elhagyta Vörsöt, mert a plébánia épülete lakhatatlanná vált, a hívek pedig nem akarták azt renoválni. A szerződésben ígéretet tesznek, hogy a házat megépítik és a plébános járandóságait rendesen fizetik. A szerződés 1744. május 4-én készült.

20 Érdekes még a fentebb említett régi anyakönyv egyik bejegyzése, mely szerint Sávolyon 1723-ban Benkő Mátyás licenciátus működött.

21 A História Domus második részében Kövér János részletesen elbeszéli a régi kis templom lebontását és az új építését. „Leírom ebben mind azon bajokat és akadályokat, mellyekkel a templom és plebániaház építtetésében nem annyira az elkeseredésig, mint majd-majd a kétségbe esésig kellett küszködnöm, mind a hálaadatlan nép sokféle boszintásait, melylyek mindenek között legjobban fájtak. Nem azért írom pedig, hogy magamat nem tudom mitsoda hősnek, vagy Herkulesnek hirdessem, hanem azért, mert édes az öröm a meghalladott nehézség után." Ezt az állítását az Aeneisből vett idézetekkel támasztja alá.

22 Mielőtt azonban az 1820-as újabb templomépítést ismertetnénk, egészítsük ki Kövér Jánosnak a kezdetekre vonatkozó feljegyzéseit az alábbiakkal. A török idők pusztításai után ébredező egyházi életről Acsády Ignác veszprémi püspök 1735. szeptember 17-én azt jelenti Rómába, hogy a veszprémi egyházmegyében 86 működő plébánia van. A somogyi esperességben 22. Közöttük van Vörs is.

23 A veszprémi püspökség legelső protokollumában található egy kötelezvény 1735. január 14-i kelettel, amelyben keszthelyi Bakó Farkas kötelezi magát, és mindkét nemű utódait, hogy a vörsi plébánosnak évente 10 mérő, a mesternek pedig 5 mérő gabonát ad. Ugyanerre kötelezték magukat elődei is 1727. szeptember 3-án.

24 A Szent Márton tiszteletére szentelt kis templomról jelenti Acsády püspök, hogy 1743-ban kisebb-nagyobb javítást eszközöltek rajta.

25 1748. november 28-án tartott Vörsön kánoni látogatást Padányi Bíró Márton püspök. A jegyzőkönyvben leszögezik, hogy a Csányi család a kegyúr, mert elődei építtették a templomot. Nyilvánvaló, hogy itt a Csányi család birtokainak előző tulajdonosait, tehát a Bakó családot kell érteni, hiszen a kegyúri jog és kötelezettség a birtokhoz volt kapcsolva. A templom kőből épült, mennyezete boltozott. Belső festése nagyon kopott, jó lenne újra festetni. A tetőt fazsindely fedi. A kórus deszkából van. Orgona nincs. A szószéket az akkori plébános Berencsy János festette újra. A padok egyszerű falusi mesterre vallanak. Sekrestye nincs. A szenteltvíztartó fából van — hozzátehetjük, hogy elég ritka megoldás. A temető a templommal szemben fekszik. Kerítése nyomorúságos, közepén kereszt áll. Az oltáron Szent Márton képe. A torony kőből épült. Két harang van benne, a nagyobbik 1 mázsás, Sz. Márton tiszteletére szentelve. Bakó Farkas itteni birtokos ajándéka, aki a templomot is renováltatta. Bizonyos ellentmondás van abban, hogy a kegyúr a Csányi család, de a templomról Bakó Farkas gondoskodik. A plébánia fából épült, sárral tapasztva, náddal fedve. Mindössze két szoba van rajta, egy a plébánosnak, egy pedig a gazdaasszonynak részére. A hívek száma mindössze 193.

26 Harminc évvel később, 1778. május 27-én tart egyházlátogatást Vörsön Bajzáth József püspök. A jegyzőkönyv a templomról mindössze annyit mond, hogy hajdan Bakó Farkas földesúr építtette, Sz. Márton tiszteletére. E jegyzőkönyv szerint azonban csak a szentély van beboltozva, a hajó csupán gerendás mennyezetű. Ekkor a hívek száma 412.

27 Részletesebben foglalkozik a templom állapotával Kurbély György püspök 1815. szeptember 28-án megtartott kánoni látogatásának jegyzőkönyve. Bevezetőben megállapítja, hogy Sz. Márton tiszteletére Bakó Farkas építtette, kőből, de hogy mikor, azt senki sem tudja. Falai, tetőzete, egyszóval az egész épület olyan állapotban van, hogy inkább romnak mondható, mint templomnak. A két harang a templom előtti fából készült haranglábon függ. A nagyobbik harang két mázsás, a kisebbik 140 font súlyú. A templom a falu közepén 42