A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Reuter Camillo: Ányás, egy földrajzi névadás tanulmányozása

neve kétségtelenül összefügg az 1269-ből ismert Anas de Igol személyével, aki a tihanyi apátság mézadója volt a Pápa mel­letti Igal falucskában (ma puszta), amely nem messze fek­szik az említett sédtől. Anyástelek (Zala m.) 1370: Chehy és Anyastheluk — a veszprémi püspökség birtoka VeszpReg. 662. Anyásvölgye (Valkó m.) 1422: Aniyasuelge [Amyasuelge ?] in [distr.] Werhewna in Walko Dl. 11187 (hibás olvasattal Csánki II, 290. Ános (Baranya m.) 1864: Anos — kaszáló, vízállásos hely Pesty gyűjt. IV, 352—3 ; 1890: — Dráva parton fekvő kes­keny erdő, a zalátai határtól indulólag. Kemse 1. sz. erdő­gazd. térk. Kemse község határában. Ános (Baranya m.) 1855, 1859, 1865, 1866, 1868, 1886: Ános — legelő PÁL. BiU. 206, 207, 209, 210, 211, 212; 1886: Ányos Uo. a 212. sz. térképhez csatolt területkimutatásban; 1907, 1944: Ános Hnt. Gordisa község. *Ános (Baranya m.) 1853: Zános — erdő, legelő, rét, szán­tó, homokos PÁL. BmK. 70; 1865:-— szántó PÁL. BiU, 144/5. A Gordisával szomszédos Drávaszabolcs határában, előbbinek z-sült alakja. Ányos (Somogy m.) 1864: Ányos, Puszta C.[omitat] Sü­meg, Bez. [irk] und 1. [etzte] P.[ost] Szigetvár. Hornyansky i. m. Ma előttem ismeretlen, ha csak a következővel nem azo­nos ; Ányosföld (Baranya m.) 1855k.: Ányosfőid — szántó, Magyarlukafa község határában. PÁL. BmK. 178. Nem érdektelen annak megállapítása, hogy őseink kiktől vették át Anianus tiszteletét és nevének használa­tát. A tihanyi alapítólevél szent Anianus püspök és hit­valló (a MünchK. Anian gonto-ja) tiszteletére alapított­nak mondja az apátságot. Szent Anianus-X. hármat is is­merünk. Az egyik (másképpen Amanus) Besançon püs­pöke (366?—374), a másik — francia neve 'saint Aignan ou Agnarí — Orléans püspöke volt (390—453. XI. 17), aki a várost 451-ben Attila ellen védte (a PrayK. 22. ter­nióján szerepel, MNy. XXI, 225, 228). A harmadik Chartres ötödik püspöke az V. század első felében. — Ismerjük még a vértanú Anianus-X (Avviavós), aki szent Márk utódja volt az alexandriai püspöki székben (ezt az ÉrdyK. említi). Adataimat a Lexikon für Theolo­gie u. Kirche, Freiburg i. Breisgau, 1930 első kötetéből merítettem. Kallós Ede (Nevek és napok. Bp., 1943, 46) összefüggést lát a francia és a régi magyar névalak között. Okleveles adatainkban az Anianus név először a tiha­nyi alapítólevélben fordul elő, természetesen latin alak­jában (Bárczi, TA. 8). E nevet a magyar nyelv Anyán ~Ányán alakban, a latin -us végződés nélkül vette át. Francia nyelvi alak átvételének szükségességét nem kell feltételeznünk. E szentek egyikének tiszteletét a néme­teknél az Enns mellett 1074-ből látjuk (ÁUO. I, 28), amelyre már Melich János felhívta a figyelmet (NyK. XXXIII, 278). A magyar nyelvben az Anianus név pár­huzamosan Anyán és Aján alakot öltött. E változatot közölte már Pais Dezső is (MNy. XXVIII, 171) azzal, hogy „úgy látszik tehát a névnek j-vel hangzó változata is támadt." Azt hiszem ezt adataimmal most már kétség­telenül bizonyítottam. Az Anyán ^Ángyán személy illetőleg családnév ugyan­ezen névnek igazolt változata. A kérdéshez többen szól­tak már, véglegesen elfogadható Pais Dezső megálla­pítása: „szerintem az Ángyán vagy Ángyán változatok­ban — mint az ángy-ba is — az ikerített ny-ny hason­38 talanulásával került az ny-gy." (MNy. XXIX, 111). A hasonló hasontalanulásokra példákat hoz Wie h man (MNy. IV, 394—5), melyek közül a gyönyörű — gyön­gyöm alakot gyermekkoromból Pécsről, osztálytársaim nyelvéből magam is ismertem. Más elgondolása van Horger An ta 1-nak (MNy. XXIX, 107—9), míg D eme László (MNy. L, 27) Pais Dezső elméletét támogatja Benkő Loránd adatával (Uo.) együtt (vö. Melich, NyK. XXXIII, 358). Igen érdekes e személynév földrajzi és időbeni elterje­dése. Adataim nagy száma igen szépen mutatja, hogy a név elsősorban Tihany szorosabb környékén és a Du­nántúlon divatozott (vö. a ma is élő vörösherényi Ángyán csn.-et). Másutt alig fordul elő. Ez kétségtelenül mutatja a szentnek Tihanyból kisugárzó tiszteletét. Személynév­nek a XV. századig használták (de csak Tihany vidékén volt igen gyakori), később csak vezetéknévben fordul elő. A tihanykörnyéki meghonosodásának kézzelfogható példája, hogy Kisdörgicséről 1958-ban feljegyezték az ángyánferkó 'gyámoltalan, ügyetlen' jelentésű tájszót (ÚjMTSz.). A név más vidéken való elterjedését vizs­gálva megállapítom, hogy Мак s ai, A középkori Szat­már megye, Fekete, EsztÖ., Kovács Márton, A fel­sőőri magyar népsziget, Györffy Lajos, Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez, Mezősi Ká­roly, Bihar vármegye a török uralom megszűnése ide­jében és Szabó István, Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből című munkák hatal­mas személynévanyagából teljesen hiányzik. Ez a nega­tívum a név elterjedésének XII— XIV. századi okleveles adataival tökéletesen egyezik. Ezt igazolja Kará­csony S. közel 20 000 férfinévre kiterjedő XVI. századi gyűjtése is. Anianus egy sincs (MNy. L. évf.). Figyelmet érdemel az is, hogy nem ismerek Szent­ányán ^Szentaján nevű vagy összetételű helység (bir­tok-) nevet a rendelkezésemre állt források alapján (vö. Melich, HonfMo. 215). A második csoportban közöltem az Ananias bibliai nevet viselők kisebb csoportját és az Anyás ~Anyás név­re hallgatókat. Ananias (Avavias), görög alakja a hé­ber Chananja 'Gott begnadigt' (Meyers Lexikon 7 1, 538), 'Jahwe ist gnädig' (Der Grosse Brockhaus 15 I, 426), Hananiah (Galambos L., A szentírási eredetű sze­mélynevek a váradi regestrumban. Bp. 1942) névnek az átvétele. Három ilyen nevű személy ismeretes az Újtes­tamentumból: 1.) A jeruzsálemi őskeresztény község tagja, aki feleségével Sapphirával az egyházközséget be akarta csapni, 2.) Damaszkuszi őskeresztény, aki legen­da szerint Damaszkusz püspöke lett s vértanú halált halt, 3.) zsidó főpap, akit Josephus szerint római barát­sága miatt i. u. 66-ban a nép megölt. Feltehetően a 2.) alatti nevét használta fel a katolikus egyház (Lex. f. Theol. u. Kirche). Jellemzőnek tartom, hogy míg az első adatok a név teljes Ananias alakját mutatják, későbbi adatokban már az Anyás ( ~Anás) ^Anyás kerül túlsúlyra. Az Anyás név kutatói — első sorban Pais Dezső, aki bővebben foglalkozott a kérdéssel (MNy. XXVIII [1932], 245—7) — állított fel szellemes magyarázatot. Szerinte volt az Anianus névnek egy másik magyar nyelvi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom