A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

eredményeit. Kedvezően alakult a megye mezőgazdasági termelése a nehéz év ellenére is. Sikerült biztosítani a nagyüzemi állattenyésztés kialakítását. 1959 végén mintegy 44 000 db szarvasmarha, 6000 anyakoca, 33 000 juh és 10 800 ló volt a közös állatállományban. Javult az árutermelés is, a tervezettnél több kenyérgabonát adtak át a tsz-ek a felvásárló szerveknek, így a megye gabonafelvásárlási tervét 1959-ben 104,3 %-ra teljesítette. A tsz-ek 80%-a tudott munkaegység előleget fizetni. A megyei tapasztalatok is megerősítették a KB határozatának azon fontos elvi tételét, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidőben lehet és kell is növelni a mezőgazdaság termelését. A megyei pártértekezlet — összegezve a közös gazdaságok első évének tapasztalatait — arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövetkezetek megszilárdítása is politikai feladat. Ez a körülmény valamennyi kommunistától azt követeli meg, hogy továbbra is erejét nem kímélve, dolgozzon és harcoljon a tsz-ek megerősítéséért. 2. A SZOCIALISTA IPAR FEJLŐDÉSE, POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI MUNKA A SZÖVETKEZETEK MEGSZILÁRDÍTÁSÁÉRT (1959—1962) A párt VII. kongresszusa 1959. november 30—december 5-e között tanácskozott. Az ellenforradalom leverése után ez volt a párt első kongresszusa. Átfogóan értékelte a párt történelmi útját, az utolsó 3 évben végzett munkát.

110 A következő évek legfőbb feladatának a kongresszus a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezését, a szocializmus alapjainak lerakását jelölte meg. Irányelvet fogadott el a gazdasági feladatokról és a II. ötéves terv elkészítéséről. Néhány kisebb módosítással megerősítette a párt szervezeti szabályzatát. A Központi Bizottság 1959 márciusi ülése a szocializmus építésének meggyorsítását határozta el az ipar területén.

111 E határozatok eredményes végrehajtása nagy segítséget adott ezen időszak kulcskérdése, a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdulásához, a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez. A termelőszövetkezeti mozgalom az 1958—60. évi 3 éves terv, majd az azt követő 5 éves terv első évei során bekövetkezett gyors iparfejlődésre támaszkodhatott. Veszprém megye ipara méltóan járult hozzá az országos eredményekhez. Megyénk iparának termelése a 3 éves terv időszakában 55,6 százalékkal •— tehát az országosnál gyorsabban — növekedett. A termelés növekedésének 66 százaléka a munka termelékenységének emelkedéséből adódott. Leggyorsabban a vegyipar fejlődött. A II. ötéves terv első 2 évében az ipari termelés 21 százalékkal növekedett. A megyében már 1959 tavaszára a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezéshez közeledett. 1960 tavaszára pedig befejeződött. Az átszervezést követően a pártszervek irányításával két egymással összefüggő feladatot kellett megvalósítani. Az egyik: a szövetkezetbe lépett parasztságban erősíteni azt a tudatot, hogy jó utat választottak, feloldani az egyéni paraszti gondolkodásból adódó ellentéteket. E munka nagy eredményeket hozott. A VIII. pártkongresszust megelőző Megyei Pártértekezlet (1962. október 26—27.) idején a megye szántóterületének 95,7 százaléka szocialista szektorban volt, és a tsz-ek 95 százalékában már működött pártszervezet, 3442 taggal. A szövetkezetek gazdasági megszilárdítását, korszerű nagyüzemi gazdaságokká fejlesztését az ipari tervek túlteljesítése segítette. így vált lehetővé, hogy a megyében 4 év alatt 900 millió forintot ruháztak be a mezőgazdaságba. A traktorállomány két és félszeresére emelkedett. A termelőszövetkezetekben 40 000 szarvasmarha, 63 000 sertés, 50 ezer baromfi, 64 ezer juh férőhelyet építettek a közös állomány elhelyezésére. 1961-ben a tsz-ek közös vagyona már több mint másfél milliárd forint volt. A korszerű nagyüzemi mezőgazdaság kialakításához nagy szükség volt jól képzett szakemberekre. Megyénkben — állami segítséggel — több mint 300 vezető került a szövetkezetek élére. A mezőgazdaság átszervezését követő első években szükség volt arra, hogy a pártszervezetek sokoldalúan foglalkozzanak a megszilárdulás konkrét, operatív kérdéseivel. Olyan helyzetben, amikor a termelőszövetkezetek gazdálkodása még kiforratlan volt, szükség volt arra, hogy a helyi, járási pártszervek — esetenként a megyei pártbizottság is — közvetlenül dolgozzék az operatív termelési feladatok megszervezésén. A gyakorlat azt igazolta, hogy abban az időben erre szükség volt. Hatékonyan segítette a szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítását a patronáló mozgalom. Sokat segítettek termelőszövetkezeteinknek a budapesti X. kerületi üzemek és a megyei patronáló üzemek. Munkájuk nyomán közvetlenül is érezhette a parasztság a munkásosztály segítségét; nagyon pozitív hozzájárulás volt ez a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez. A gazdasági segítségen túl, a pártszervezetek munkájának erősítéséhez járultak hozzá a X. kerületi üzemek pártaktivistái, akik sok éven át a falusi téli tanfolyamok előadásain és vitáin magyarázták a párt agrárpolitikáját és az időszerű nemzetközi, belpolitikai kérdéseket. A gazdasági és politikai segítség eredményeként, és a tsz parasztság szorgalmas munkája nyomán a szövetkezetek többsége sikeresen küzdötte le a kezdeti nehézségeket. Kialakultak a közös nagyüzemi táblák, munkaszervezetek, felépültek a legszükségesebb gazdasági épületek. Megyénk szövetkezeti parasztságának, a szövetkezetek vezetőinek és szakembereinek munkája sikerre vezetett: Veszprém megyében is megvalósult pártunk célkitűzése: az átszervezéssel párhuzamosan növekedjen a mezőgazdasági termelés. A felvásárlási tervek teljesítése sok mindent kifejez. Pl. 1958-hoz viszonyítva 1959-ben 113, 1960-ban 115, 1961ben 122 százalékra emelkedett a sertés-felvásárlás. Az átszervezés előtt több év átlagában 7—8 mázsa körül alakult megyénkben a kenyérgabona átlagtermése. 1961-ben először a búza terméshozama termelőszövetkezeteinkben 10,3 mázsa volt, az 1962. évi átlagtermés pedig 11,4 mázsa. A fejlődés az állattenyésztésben is megmutatkozott. A sertésállomány 1962-ben már nagyobb volt, mint bármikor azelőtt. 1958hoz viszonyítva 10 ezer mázsával nőtt a sertéshús felvásárlás, baromfiból 2,4-szeresre. A juhállomány 64 százalékkal növekedett azóta.

112 Mind a termelés, mind a felvásárlás országos és megyei növekedése már az átszervezést követő időben is a nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyították. Pártunk VIII. kongresszusa (1962. november 20—24), elemezve a VII. kongresszus óta hazánk társadalmi és gazdasági viszonyaiban végbement változásokat, határozatában a következőket állapította meg: „A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A magyar nép történelmi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett."

113 Beszteri Béla 371