A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

gógia, ami az eszmei zűrzavart növelte. Mint a fenti adatok is bizonyítják, az üzemi pártszervezés kezdeti nehézségeit, az ellenséges aknamunkát fokozatosan sikerült leküzdeni. Erre mutat az, hogy 1957. május l-re, az átigazolás befejeztével a megye párttagságának már 64%-a munkás. Ahogy a pártszervezetek létrejöttek, dolgozni kezdtek, úgy indult meg az állami vezetés, a gazdasági élet, szinte napról-napra nagyobb sikereket értünk el. A konszolidáció első hónapjai is már bizonyították: csakis a kommunista párt vezetésével lehet megvalósítani a munkáshatalom megvédését és megszilárdítását. A konszolidáció kibontakozását jelzik az 1956 decemberi KB határozat után a termelőmunka, különösen a széncsata növekvő eredményei, több termelőszövetkezet újjászerveződése is. Ennek eredményeiről a továbbiakban lesz szó. 1957. február 12-én az MSZMP Ideiglenes KB-ának Intéző Bizottsága határozatot hoz a munkásőrség felállításáról. Ennek alapján az Elnöki Tanács rendelkezik a munkásőrség létrehozásáról, a népi demokratikus államrend fokozottabb védelmének, a dolgozó nép nyugalmának, a termelés zavartalansága biztosításának, valamint az ellenforradalmárok restaurációs kísérleteinek hatékonyabb elhárítása érdekében.

7 Szükség is volt a munkásőrség létrehozására, mert az ellenforradalmárok tovább uszítottak. Megyénkben is igyekeztek zavart kelteni az emberek fejében és a gazdasági életben. „Márciusban újra kezdjük" (MUK) jelszót röppentették az emberek közé.

79 A fiatalság és az értelmiség egy része még hitelt adott e jelszónak. A párt számolt az újabb zavartkeltéssel és készült ellene. „Mi is ott leszünk !" — volt a párt jelszava. Március 2-án a megalakult munkásőrség teljes fegyverzetben felvonult Veszprém utcáin. A munkásőrség puszta megjelenése megyeszerte nagy hatással volt a politikai élet konszolidálására. Látták a dolgozók, hogy kormányunk a proletárdiktatúra megerősítésére felfegyverezte a munkásosztály és a dolgozó parasztság legjobbjait. A munkásőrség megalakulása a megyében gyors ütemben folyt. Március közepén tevékenyen résztvettek a fokozott szolgálat ellátásban, őrjáratokon, razziákon és biztosították a rendet és a fegyelmet.

80 A KB a rend helyreállításával megvizsgálta az ifjúság helyzetét és meghatározta a párt és a társadalom feladatait az ifjúság nevelésében. Úgy döntött, hogy „szükségesnek tartja — a magyar ifjúság szocialista egységének megteremtése, a magyar ifjúság kommunista nevelésének elősegítése érdekében — a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozását."

81 Az országban az elsők között Várpalotán és Veszprémben már február végén megalakulnak a KISZ első szervezetei. A KISZ munkája pozitív irányban fejlődött. Eredményesen mozgósították a KISZ fiatalokat, sőt a KISZ-en kívüli fiatalok egy részét is a párt célkitűzéseinek megvalósítására. A KISZ-nek az egyes feladatok melletti határozott kiállása egyben a párt mellett való kiállást is jelentette. Az 1957. május 26-i megyei pártaktíva idején a KISZ-nek 115 alapszervezete volt 2763 taggal. 1957 elején a többi tömegszervezet is megkezdte a munkáját. Az ellenforradalmárok és a revizionisták kísérletet tettek arra, hogy a szakszervezeteket a párttól és a kormánytól független szervnek kiáltsák ki. A „Megyei Központi Munkástanács" indokolatlan bérkifizetéseket, sztrájkra uszítást és minden szakszervezeti vezető leváltását tűzte ki célul. Az ellenség a termelő munka megindulását, a kormány iránti bizalom növekedését látva, 1957 februárban újabb hazug hírverésbe kezdett. Azt terjesztette az üzemekben, hogy „a magyar szakszervezeti mozgalmat a fegyveres erők és a közbiztonsági ügyek minisztere hatásköre alá helyezték a vagyis az említett miniszter a szakszervezet felett felügyeletet és ellenőrzést gyakorol. A rémhírterjesztéssel szemben meg kellett mondani az igazságot : a szakszervezet nincs alárendelve semmiféle fegyveres testületnek. A szakszervezeti szervek önállóan, de nem a párttól és a kormánytól függetlenül akarnak dolgozni. Képviselik a dolgozók érdekeit, de nem sztrájkra való mozgósítással.

82 A májusi megyei pártaktíva úgy foglalt állást e kérdésben, hogy a párt az egész munkásosztályt képviseli, annak vezérkara. A szakszervezet pedig tömegszervezet, amely átfogja a munkások többségét. A proletárdiktatúra rendszerében csak egy vezető erő lehet, ez pedig a kommunista párt. A „függetlenség" jelszava az ellenforradalmárok és a revizionisták tudatos aknamunkája. Szó sem lehet arról, hogy lemondjunk a szakszervezetek pártirányításáról, sőt erősíteni kell azt, a szakszervezetekben dolgozó kommunistákkal. A pártszervezetek 1957 elejétől eredményes felvilágosító munkát folytattak. Ennek fő formáját a pártnapok jelentették. A májusi megyei pártaktíváig mintegy 300 helyen szerveztek pártnapokat, melyeket a párttagok és a pártonkívüliek nagy számban látogattak. A párt határozott, szókimondó politikájának és a kommunisták felvilágosító munkájának hatása nemcsak a termelő munkában tanúsított fokozott helytállásban, hanem 1957. április 4-ének és május elsejének lelkes megünneplésében nyilvánult meg. Nagy tömegek vettek részt az április 4-i koszorúzási ünnepségekben; évek óta nem volt olyan lelkes május elseji felvonulás megyeszerte, mint 1957-ben. Az esős idő ellenére is nagyobb létszámban vettek részt a felvonuláson, mint korábban. A május elseji tömeggyűlések a párt és a kormány politikája melletti bizalom demonstrációi voltak. Ez a hatalmas tömegmegmozdulás a városokban és a falvakban, az ellenforradalom feletti győzelem és a szocialista társadalmi rendhez, a munkáshatalomhoz való ragaszkodás meggyőző kifejezése volt. Ilyen előzmények után készült az MSZMP az országos pártértekezletre. Az 1957. június 27—29-i pártértekezlet előtt, május 26-án ült össze a megyei pártaktíva,

83 amelynek az volt a feladata, hogy a párt újjászervezése után lezárja a megyében a szocialista konszolidáció első szakaszát, megszüntette a pártvezetés ideiglenes jellegét. Az aktíva jelentőségét tekintve egy pártértekezlettel felért. A pártaktíva idejére a párt újjászervezése befejeződött. 9539 tagja volt ekkor a pártnak a megye 457 pártszervezetében. Ez a szám az MDP taglétszámának 52%-át jelentette, de minőségileg többet ért. Az ipari termelés a megyében áprilisi adatok szerint az előző évi termelés 86,9 %-át, a termelékenység pedig 88,2 %-át érte el. Az, hogy nem kellett üzemeket leállítani, nem lett munkanélküliség, hogy fokozatosan megoldódott a fűtőanyag ellátás, — komoly mértékben a bányászok és bányász kommunisták helytállásának köszönhető. Az ellenforradalom által szétvert termelőszövetkezetekből 21 már újjáalakult. A pártaktíva idején a megyében 83 tsz működött, amelyben 2122 család 2621 taggal dolgozott. A családok száma az ellenforradalom előttinek 33%-a. A szántóterület 25%-a van szocialista tulajdonban, ebből a szántóterület 4,8 %-a tsz tulajdon. Ezen kívül 93 szakcsoport is működött 2056 családdal. A pártaktíván a Megyei Intéző Bizottság beszámolója úgy értékelte, hogy a kezdetben kislétszámú, de lelkes pártszervezetek által végzett politikai munka meghozta az eredményt, a tömegek egyre nagyobb bizalommal fordultak a párt felé, gyors ütemben megindult a termelés, s a párt ereje egyre gyorsuló ütemben növekedett. Nagy számban voltak olyanok is a megyében, akiket az ellenforradalom győzött meg pártunk igazságáról és léptek be a pártba. A 783 új párt tagközül közel 500 volt a munkás. A fejlődés komoly jele volt az, hogy minden alapszervezet kommunistái nagy felelősséget éreztek azért, kit vesznek fel a párt tagjai sorába. Hosszas, gyakran éjszakába nyúló vitákon döntötték el, hogy a jelentkezők közül kik alkalmasak párttagnak. A pártrendezvények harcosságát — állapította meg a beszámoló — nem minden esetben kíséri ez a harcosság és határozottság a tömegek közötti munkában. A Megyei Intéző Bizottság beszámolójában fontos helyet kapott a pártegység megszilárdítása. Komoly nehézséget okozott egyes pártszervezetekben a demokratikus centralizmus meg nem értése és felrúgása egyes elvtársak részéről. Több helyen a személyi intrikák, frakciós csoporosulások kötötték le a párt erejét, a véget nem érő viták megnehezítették az egységes állásfoglalást, az ellenség manővereinek felismerését és leleplezését. 365