A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

A könyvtári hálózat gyors fejlődését bizonyítják a következő adatok: a tanácsi közművelődési könyvtárak száma 1950-ben 89,1955-ben 291.1955-ben a könyvállomány 137 434 kötet, a beiratkozott olvasók száma 35 888. 1956-ban 584 796 kötetet kölcsönöztek.

8 A megyében terjesztett politikai napilapok példányszáma is növekedett: 1952-ben 10 619 400 db 1955-ben 12 804 200 db Rendkívül gyorsan nőtt a rádió előfizetőinek száma. 1952ben 25 564, 1955-ben már 47 967 az előfizetők száma, 10 000 lakosra tehát 1952-ben 71,4, 1955-ben pedig 129,6 előfizető jut. 1951-ben 185 filmszínház működött Veszprém megyében. Számuk 1955-re elérte a 247-et. A mozilátogatók száma még ennél is gyorsabban növekedett : 2 242 400-ról 4 207 800-ra. A színház iránti kulturális érdeklődés megnövekedését az előadások és a látogatók számának a filmszínházaknál is gyorsabb emelkedése mutatja: az előadások száma 87-ről (1951) 173-ra (1955) emelkedett. A látogatók száma ugyanezen években: 21 313, illetve 52 798. A tanácsi művelődési otthonok száma az 1950-es 32-ről 1955-ben már 160-ra emelkedett. A megye városaiban és falvaiban számos sportlétesítmény, sportpálya épült. 1955 végén a megyében 210 sportkör működött, 16 741 taggal. A szakosztályokban foglalkoztatott tagok száma 13 166 fő. A legtöbb sportolót a labdarúgó (3585), továbbá az atlétikai (1454), a röplabda (1371) és az asztalitenisz (1241) szakosztályok foglalkoztatták. •A fenti tények és adatok mindennél határozottabban bizonyítják, hogy az 1948—56 közötti években Veszprém megyében is olyan eredmények születtek a szocializmus építésében, az iparban, a mezőgazdaságban, a lakosság anyagi, szellemi, kulturális felemelkedésében, amihez fogható népünk, illetve megyénk fejlődésének egyetlen korábbi szakaszában sem volt tapasztalható. 2. A SZEMÉLYI KULTUSZ ÉS A DOGMATIZMUS HATÁSA A PÁRT POLITIKÁJÁRA A szocializmus építésének nagy eredményei mellett a párt vezetésében komoly hibák keletkeztek. A pártvezetés túlértékelte a felszabadulás után elért sikereket, 1949-től Rákosi Mátyás körül kialakult a személyi kultusz, a párt munkájában politikai és elméleti hibák történtek. Az elkövetett hibák nem a rendszer jellegéből adódtak, hanem az objektív folyamatok fel nem ismeréséből és a marxizmus—leninizmus tanításai megsértéséből. E hibák ártottak a szocializmus ügyének, de nem változtattak azon, hogy a hibák ellenére szocializmus épült hazánkban a kommunisták vezetésével, a párttagok és a pártonkívüli dolgozók közös áldozatvállalásával. Veszprém megyében az 1948. május 30-án, az MDP vármegyei értekezletén megválasztott vármegyei választmány és a megyebizottság irányította a pártmunkát. A megyebizottság tagjai a következő elvtársak lettek: Leiter Ernő (titkár), Kovács Rudolf, Varga György, Slamovics Zoltán, Halmai Ferenc, Provits Ilona és Dinnyési Lajos. Az MDP I. kongresszusa után június 19-én tartotta első ülését a párt megyebizottság. Értékelte a pártkongresszus jelentőségét. Megállapította: joggal nevezhető történelmi jelentőségű kongresszusnak, mivel a munkásosztály szervezeti egysége ezzel a kongresszussal jött létre. A megyebizottság — helyesen — felhívta a figyelmet arra, hogy az elért eredmények nem jogosítanak fel az elbizakodottságra, hiszen újabb és újabb feladatok következnek. A megyében pl. a pártegyesüléssel még nem jött létre a tényleges összeforrás a két munkáspárt tagjai között; ezen kell tehát a jövőben munkálkodni. A kongresszus anyagát nemcsak a párttagokkal, hanem minél nagyobb tömegekkel meg kell ismertetni —• határozta el a megyebizottság. A központi útmutatásnak megfelelően megkezdték a munkát a Magyar Függetlenségi Népfront szervezésére. Alapvető feladatnak tekintették, hogy a párt irányító szerepet töltsön be az új népfrontban. A másik tennivaló: a még bent levő jobboldali elemek kizárása a Kisgazda és a Nemzeti Parasztpártból. Az érintett személyek kizárására az MDP megyebizottság tesz javaslatot az FKP és a NPP megyei titkárságának. Elhatározta a megyebizottság azt is, hogy visszaverik a reakciós erőknek az iskolák államosításával kapcsolatos akcióit és provokációit, leválasztják a megtévesztett embereket az egyházi reakció befolyása alól.

9 A következő hónapokban e feladatok megoldására irányult a megyebizottság munkája. 1948. július 26-án járási és körzeti párttitkári értekezletet tartottak, melyen részt vettek a MB tagjai is. Itt már részletesebben meghatározták a Függetlenségi Népfront szervezésével kapcsolatos feladatokat, az összekötő bizottságok szervezését és a még bent maradt reakciós elemek kiszorítását az FKP-ból és a NPP-ból; ennek előkészítő munkálata: a községi képviselőtestületek átszervezése. Szükségesnek tartották, hogy a pártszervezetek fokozottabb mértékben foglalkozzanak a jövőben a gazdasági és termelési kérdésekkel. Elhatározták, hogy a nagyobb üzemekben termelési értekezleteket tartanak. A szakkérdésekbe a pártszervezetek nem kívánnak beavatkozni, hanem politikai felvilágosító munkával, a termelési kedv fokozásával segítik a feladatok megoldását. A pártmunka jobb irányítása érdekében a megyebizottságon kialakítják az egyes reszortokat, megszervezik az osztályokat; létrehozzák a járási pártbizottságokat és a járási reszort osztályokat, bizottságokat; felállítják a két városi és a hat járási bizottságon a káderbizottságot és mellettük a káderhálózatot. Elhatározták, hogy a párt élcsapattá fejlesztését a politikai oktatással való beható foglalkozással segítik.

10 A pártegyesülés után az MDP taglétszáma túlságosan magas lett, összetételében felhígult. A pártvezetés felismerte a veszélyt és a Politikai Bizottság 1948. szeptember 2-án határozatot hozott arra, hogy 1948. szeptember 6-tól 1949. március 6-ig tagfelvételi és tagjelöltfelvételi zárlatot vezet be. A határozat kötelezi a pártszervezeteket, hogy a zárlat ideje alatt vizsgálják felül a párttagságot.

11 A felülvizsgálat Veszprém megyében is — hibái ellenére — eredménnyel zárult, növelte a párt tekintélyét, fokozta a párttagság aktivitását, fejlődött a pártszervezetek belső élete. Pl. a 4. sz. felülvizsgálat így alakult a megyében : összesen felülvizsgált: 16 173 fő, összes kizárt: 2711 Ebből munkás: 9 389 fő, munkás kizárt 1237 paraszt: 2 880 fő, paraszt kizárt 522 alkalmazott, egyéb : 3 904 fő, egyéb kizárt 955 A felülvizsgálat több jelentős hibával is járt : a tagrevízió politikai feladataira nem fordítottak elég gondot. E miatt helyenként bentmaradtak korrupt és osztályidegen elemek is ; előfordult, hogy nem az osztályhűséget vizsgálták, hanem az ideológiai képzettséget; viszonylag sok a munkás kizárás, kevés a paraszt párttag.

12 A felülvizsgálat után a pártszervezetek munkájának középpontjába az 1949 májusi választások előkészítése került. A választások előkészítése kapcsolatban állt a párt szövetségi és népfrontpolitikájában végbement változással.

13 Ez a politika oda vezetett, hogy a 48-ra már pozitív szerepet betöltő, a szocializmussal egyetértő, sorait megtisztító pártokat 1949-ben elsorvasztották — pedig ezek a pártok a megyében is elismerték az MDP vezető szerepét — és a népfront is formálissá vált. Pedig a tömegek nagy várakozással tekintettek az átalakított Népfrontra. A választási munkában Veszprém megyében nagy tömegeket — a kommunisták mellett a szövetséges pártok legjobbjait és sok pártonkívülit is —• sikerült bevonni. Az 1949. május 15-i országgyűlési választásokon országosan a választók 95,6 %-a adta le szavazatát a népfront jelöltjeire, a megyében 96,5 %-a. 23 353