A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)
Reuter Camillo: Ányás, egy földrajzi névadás tanulmányozása
Anyás (Egy földrajzi névadás tanulmányozása) Többen tettek már kísérletet arra, hogy a Szeged közelében fekvő Anyás helység nevét és a névadás eredetét megfejtsék. Erdélyi László „A Pannonhalmi Szent-Benedekrend története" című munkája (továbbiakban PRT.) X. kötete 6. lapján írja (Szent Anianus [magyarul régiesen Anyán vagy Ángyán, Anyás és Ányos]) — téves földrajzi elhelyezés mellett — majd kifejti (PRT. X. köt. 242. lap 2. jegyz.), hogy „Az Ányas [recte Anyás] név a tihanyi apátság védőszentjének, Szent Anianus-nak, Ányos-nak nevéből származott épp úgy, mint a zalavári apátság védőszentjének nevéből ennek tiszai birtoka, SzentAdrián-mártír, a mai Mártély." Megismétli névfejtését a X. köt. 433. lapján is („Mellette pusztult el Anyás, amelynek neve Anianus-ból származott s összefüggésben lehetett a tihanyi Szent Anianus monostorral ..." stb.). Erdélyi László magyarázatát olyan kézenfekvőnek találták, hogy később inkább megerősítették mint vizsgálták. Szentadriánmártély — Adriánmártély azonosságát a mai Mártély helységgel már Nagy Imre bizonyítottnak vette 1881-ben (vö. Zala vm. története. Okit. 1, 307, továbbiakban ZaO.). Az +1092/1390 körüli átírt oklevélbeli Anyás—Anyás helységet a mai Anyás községgel 1854-ben Jerney azonosította (MNyelvkincsek 4). Elfogadta névmagyarázattal Pais Dezső (MNy. XXVIII, 246) és Györffy György (NévtVizsg. 33), de vö. Györffy, Az Árpád-kori Mo. tört. földrajza. I 2 , 891—2. 1935-ben Klemm Antal (Pécs és a Mecsek neve. Kny. Pécs, 1935) vetett fel hasonló névmagyarázatot, amikor Pécs városának nevét a pécsi székesegyház védőszentjének, Szent Péternek nevéből vezette le, és a Péter név kicsinyítőképzős (becéző) alakjának magyarázta. Az Anyás—Anyás névadás megfejtése kétoldali vizsgálatot kíván. Először annak megállapítását, hogy a magyarban történt-e védőszent nevével névadás úgy, hogy a védőszent neve mellől a szent 0-w boldog) jelzőt elhagyták? Különösen vonatkozik ez a Szentjános, Szentanna stb. típusú helynevek születésének korára, a XIII—XIV. századra, mert helynevünkre az első adatok (nem tekintve hamis oklevelekben szereplő előfordulását) ez időből vannak. A kor szellemét tekintve elképzelhetetlen, hogy a XIII— XIV. században a védőszentül választott neve mellől a szent jelzőt tudatosan elhagyják (vö. MNy. XXVII, 215). Györffy György (NévtVizsg. i. h.) több esetet sorol fel, amikor egyenesen a védőszentnek adományozzák a birtokot. Minden esetben gondosan ügyelnek a szent tiszteletére előírt kifejezés használatára. Teljesen jogos és helyes Györffy azon megállapítása, hogy „e korban a védőszent neve birtokosnévként válhatott helységnévvé". Ehhez még azt fűzném hozzá, hogy a védőszent teljes neve, amely név tartalmazza az egyházi tiszteletet adta címet is. Tehát Szentjános, Szentanna,, Boldogasszonyteíke, Boldoga.sszonyha,tva.na. stb. Györffy megállapítását megerősíti Kniezsa István kutatása. A zólyomi Szentbalázs~ Balaze jelentése ' Balázsok' >• 'Balázs népe' (NévtVizsg. 25.). Ismerünk névadást a szent jelző nélkül is a magyarban. Például Pécsett a régi Cassian teleptől délre eső bányásztelepülés a Borbálatelep nevet viseli. E kis bányatelep nevét kétségtelenül a bányászok védőszentjétől, szent Borbálától kapta, immár 30—40 éve. Ma is így ismerik. Csak a törvényszerűség éppen abban jelentkezik, hogy ilyen névadás a magyarságnál a XIII— XIV. században nem lett volna lehetséges. Miután ez az elgondolás Anyás^Anyás helység nevével kapcsolatban tartja magát, szükségesnek láttam a kérdés részletesebb vizsgálatát, hogy ha megfelelő adatmennyiség áll rendelkezésre, abból törvényszerűséget kíséreljek meg levonni, helyesebben a megállapított törvényszerűség alóli látszólagos kivételt szüntessem meg. A kérdés másik oldala az, hogy Szent Anianus neve a magyarban azonosítható-e, megfelel-e Anyás~Ányásnak? Ezzel újabb bonyolult kérdéshalmazhoz értünk, mert ennek a kérdésnek is meglehetősen régi és nagy irodalma van. Szent Anianus, Anyán ~Anyán,Ángyán, Anyás~ Anyás, Ányos, anyós ~Anyós nevek magyarázata az, amelybe bocsátkoznunk kell. E névsort is meg kell toldanom a bibliai Ananias névvel, amely szerintem e csoporttól el nem választható. E kérdés megoldása csakis a történeti adatok tükrében lehetséges. Éppen ezért igyekeztem — az eddigi irodalmi adatokon kívül (Pais D. : MNy. XXVIII, 246 és Jakubovich E.: Uo. 306) — újabb adatokkal megvilágítani a kérdést. A hivatkozásokat az eredeti forrásjelzettel közlöm, ott is, ahol az eddigi kutatás adatait veszem át. Célom ezzel az adatok ellenőrzésének megkönnyítése. A történeti adatokat csoportosítom, hogy az áttekintés egységes és könnyű legyen. Az első csoport az Anianus és magyar megfelelője az Anyán ~Ányán > Aján ~ Ángyán személynév. A másik csoport az Ananiás és eleink által vele azonosított magyar Anyás ~Anyás név. A harmadik csoportba helyeztem az ányos lányos szónkból származó Ányos ~Ányós személy-, illetőleg 35
