A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)
Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében
fásult, kiábrándult volt. Minden család siratott valakit, rokont, jóbafátot. Fontos feladat volt visszaadni az emberekben a hitet, mozgósítani a sok és nagy feladat végrehajtására. Melyek voltak a legsürgősebb feladatok? Veszprém város felszabadulásának első óráira így emlékezik vissza Varga István elvtárs a munkásmozgalom régi harcosa: „Első feladatunk volt a jelenlegi pártiskola előtt lévő tankcsapda eltávolítása, hogy az átvonulás biztosítva legyen a szovjet csapatok részére. Ezt a feladatot rövid idő alatt elvégeztük... Munkacsapatokba osztottak bennünket. Egészségügyi (hullaeltakarító), romeltakarító, közbiztonsági, élelmezési csoportokba. A város területén a harcok, valamint a bombázások következtében meghalt szovjet, magyar, német katona és civil lakosság eltemetése volt sürgős feladat." 10 A PÁRTOK, TÖMEGSZERVEZETEK MEGALAKULÁSA A megye politikai helyzetét vizsgálva ebben az időben, azt látjuk, hogy a kor valamennyi áramlata, pártja, szervezete megtalálható volt itt. Az egyház befolyása a megyében székelő püspökségeken keresztül, gazdasági hatalmára is építve, jelentős volt. A fasiszta nézetek fennmaradását segítette az a tény is, hogy sok fasiszta, aki lakóhelyéről elmenekült, megyénkben telepedett le ideiglenesen és folytatta aknamunkáját. Megyénk tehát a klerikális reakciótól, a fasiszta befolyástól erősen fertőzött terület volt. Ugyanakkor létezett a baloldali mozgalom is, amely a háború alatt különböző szabotázs akciókkal, szervezkedésekkel próbálkozott. A háború nemcsak a frontokon folyt, hanem a hátországban is. Az üzemekben, bányákban is éreztette hatását. 1944-ben Ajkára, Úrkútra, Várpalotára, Nyirádra, Halimbára, Veszprémbe a bányákhoz, üzemekhez katonai parancsnokok kerültek. Ezek nemcsak a termelést ellenőrizték, hanem mindent elkövettek, hogy elfojtsák a munkásmozgalmat. Hadbíróság elé állítottak mindenkit, aki a munkásmozgalmat próbálta szervezni vagy szabotálta a termelést. Legenyhébb büntetés az volt, hogy ha a „felforgatót" a frontra küldték. Pápán, ahol a megye munkásmozgalma nak a központja volt, az 1944 márciusi német megszállás után a munkásotthont, a munkásmozgalom fellegvárát is lefoglalták. A munkásmozgalom vezetőit letartóztatták. Internáló táborba vitték Német Ernőt, Váczi Károlyt, Ács Kálmánt, Kerekes Jánost és másokat. A nyilasok mindent elkövettek, hogy a munkásmozgalom vezetőit fizikailag is megsemmisítsék, így kerültek Dachauba többek között Varga Lajos és Lampért Sándor elvtársak, akik közül csak Lamport elvtárs menekült meg. 11 A nagy elnyomás miatt a baloldal nem tudott komoly befolyást gyakorolni az ipari munkások, dolgozó parasztok tömegére. A legnagyobb illegalitásban volt kénytelen dolgozni. Sok baloldali gondolkodású embernek kellett elhagyni a munkahelyét, lakóhelyét, nehogy letartóztassák őket. Különböző helyeken várták a felszabadulás napját. Ezek a haladó gondolkodású, egyszerű munkás és paraszt emberek voltak azok, akik létre hozták az MKP szervezeteit. Az MKP Központi Vezetőségének Ideiglenes Szervezeti Szabályzata így határozza meg a párt lényegét: „A párt neve: Magyar Kommunista Párt. A magyar munkásosztály pártja, képviseli az egész dolgozó nép, a nemzet érdekeit, tömöríti magában a legöntudatosabb munkásokat, a szegényparasztság és az értelmiség leghaladottabb, legharcosabb elemeit. Küzd a független demokratikus népi Magyarországért és azon túl a szocializmusért, a kommunizmusért. A párt a marxizmus—leninizmus tanításának alapján áll." 12 Az MKP szervezése megyénkben is ezeknek az elveknek az alapján indult meg. A MKP Központi Vezetősége Budapestről több elvtársat küldött le, hogy segítsék megalakítani a helyi pártszervezeteket és ellenőrizzék a meglevők munkáját, így jöttek megyénkbe többek között Német István, Sipos János, K. Nagy István és Simon József elvtársak. A Magyar Kommunista Párt szervezése megyénkben is elsősorban a bányavidékeken, üzemekben, az ipari centrumokban és ezekhez közel eső községekben indult meg. Pápán néhány nappal a felszabadulás után megtartották az alakuló ülést, melyen a KV részéről jelen volt Kiss Károly elvtárs. Titkárnak Német Ernő elvtársat választották meg, majd határozatot hoztak, hogy a párt székháza a volt úrikaszinó helyiségében legyen (Fő tér 2 sz.) Hozzáfogtak az üzemekben az alapszervezetek megalakításához. Elsőnek a Textilgyárban, a Húsipari Vállalatnál és a Dohánygyárban alakult meg az MKP, 1945 augusztusában pedig már létrejött a tókerti és az alsóvárosi pártszervezet is. 13 Veszprém városban a felszabadulás után néhány nappal szintén megalakult az MKP. A párt megalakításában többek között részt vettek Molnár István, Gombai Pál, Varga István, Varga István IL, Farkas Lajos, Tarján Ferenc, Horváth István, Horváth Ferenc, Lengyel György, Végh Károly, Oberecht Antal, Hercegfalvi László, Sági Géza, Sípos Jenő, Krell György, Weisz Ernő. 14 A párt alapítói között ott voltak az illegális mozgalomban résztvevő elvtársak, a baloldali szociáldemokraták, akik a felszabadulás után a Kommunista Pártba léptek és azok az elvtársak, akik részt vettek a magyar Tanácsköztársaság dicsőséges harcaiban. Ott voltak a párt szervezésénél azok a magyar internacionalisták is, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és polgárháború résztvevői voltak. Ezek az elvtársak komoly erősségei voltak a pártszervezeteknek. Sokan voltak, mindannyiuk nevét nem lehet felsorolni. Köztük volt Pápán Német Ernő, Fűzi Mihály, Veszprémben Molnár István, Csaba Jenő, Horváth Ferenc, Zircen Wittman János, Ajkán Szűcs Ferencné, Tribert Károly, Várpalotán Harák Ferenc, id. Borzas István. Balatonszepezden Horváth Károly, Nagytevelen Bábics Ágoston, Adorjánházán Kovács Imre. 15 A régi munkásmozgalmi múlttal rendelkező elvtársak mellett megyénkben a párttagság nagyobb része azokból állt, akik a felszabadulást követő forradalmi hullám, az MKP programjának a megismerése következtében léptek be a Pártba. Az ipari centrumokban létrejött pártszervezetekből elvtársak mentek segíteni a távolabbi falvak szervezését. A Budapestről leküldött elvtársak a megyei aktívákkal együtt dolgoztak azon, hogy minél előbb létrehozzák a párt szervezeteit. A megye nagy részében az átlagnál nehezebben indult meg a munka. Az elvtársak naplószerű jelentéseiből hűen tükröződik az a hősi küzdelem, amely a kommunisták vezetésével az élet megindításáért folyt. À párt szervezését nem lehetett különválasztani a háborús romok eltakarításától, az újjáépítéstől, a földreformtól, a reakció elleni harctól. Az elvtársak nemcsak a pártot szervezték, hanem mindennel foglalkoztak. Ahol csak tudtak segítettek. Romot takarítottak, élelmet szereztek. Nehéz volt megnyerni az emberek nagyrészét hiszen 25 évig sok rosszat hallottak a kommunistákról, a Szovjetunióról. Sokan féltek és sok volt a közömbös ember, 1945. április 15-i levelében ezt írja Sípos elvtárs Veszprémből az MKP Központi Vezetőségének : „dacára az elégtelen eredményeknek, optimista vagyok. Nem könnyű a feladat, nagyon passzívak a polgárok, ezt arra használjuk fel, hogy a legfontosabb közéleti funkciókat elragadjuk tőlük, így mivel nem volt polgármester, választottunk, természetesen kommunista párttagot." 16 Az elvtársak sokoldalú munkáját mutatják az akkori időkből megmaradt jelentések is. „Megalakítottuk a Kommunista Pártot Herenden, Enyingen, Siófokon, Vörösberényben, Királyszentistvánon. Létrehoztuk a Földosztó Bizottságokat (FB) is." Ahol nem tudták megalakítani a Pártot, az FB-t ott is létrehozták, hogy megkezdődhessen a földosztás. „Veszprémvarsányban a községet teljesen vezetők nélkül találtuk, a jegyző, orvos, gyógyszerész elmenekültek. K. Zs. községi díjnokot jelöltük ki a jegyzői teendők elvégzésére. Bakonygyirót község lakosai közül 40% Volksbundtag. Ezek nagyrésze elmenekült. Az üresen hagyott házakat leltározva a leégett családok részére utaltuk ki. Nagy volt az öröm. 6 tagú FB-t választottunk." 17 Az elvtársak valójában éjjel-nappal dolgoztak. Gyalog járták a községeket, étlen-szomjan, de nagyon lelkesen. Munkájuk eredményeképpen már áprilisban sok községben megalakult a KP. 330