A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)
Veress D. Csaba: Veszprém megye felszabadításának története (1944. december 3.–1945. március 30.)
17. A felszabadult Veszprém első közigazgatási hirdetménye, 1945. márc. 31. 17. Erste Kundmachung der städtischen Verwaltung nach Befreiung der Stadt (31. 3. 1945). 17. La premiere affiche d'administration publique de la ville de Veszprém libérée, le 31 mars 1945. 17. Первое административное объявление в освобожденном Веспреме 21 марта 1945 года. A németek veszteségei súlyosak voltak: elesett kb. 200 német katona, fogságba esett 72. A harcok során elpusztult 8 db rohamlöveg és 7 db páncélozott jármű. Ezenkívül a szovjet csapatok zsákmányoltak: 44 löveget, 7 db páncélozott járművet és 56 db autót. 111 A visszavonuló német csapatokkal együtt a városból elmenekült a Nyilaskeresztes Párt minden rendű és rangú vezetősége. A déli órákban menekült el, lóháton vonulva mintegy száz főnyi fegyveres terrorista csoportja élén Gruber Lajos „zászlófő", a megyei Fegyveres Nemzet Szolgálat vezetője. Nagyvázsony felé menekültek, utoljára Mencshelyen látták őket keresztülvonulni, majd Köveskálon töltöttek egy éjszakát. 112 Veszprém a felszabadulás első napjaiban elszomorító képet mutatott. A március 23-i harcokat megelőzően a várost 86 légitámadás érte. Mindezek következtében a városban meghalt 250 polgári személy. A lakóházak túlnyomó többsége megrongálódott. 50%-on felüli épületkárt szenvedett 162 ház, 25—50%-ot 156, kisebb rongálódásokat 1743. Épen maradt 850 ház. A város közművei közül a legsúlyosabb károk érték: a városi villamosművet (100%), a vízművet (100%), a városi kórházat (50%), a közvágóhidat (40%), a völgyhidat (30%), a Korona szállót (50%), a városházát (40%), a piarista gimnáziumot (50%), a vármegyeházát (30%) stb. A városból elmenekült : 8000 ember. Ebből többet nem tért vissza 6000 személy. (1945. június 30-án a város lakossága 15 428 fő, míg 1944. november 4-én még 26 480 fő volt. 113 ) A város öt 50 főnél több munkást foglalkoztató üzeme közül egy sem működött. (Danuvia, Lőszerművek, Faipar, Cipőgyár, Pokrócgyár.) A felszabadulás másnapján a város ideiglenes szovjet katonai parancsnoka Nerozsin őrnagy (Kórház u. 2. szám alatt) kiadta az élet beindításához szükséges elsődleges utasításokat a hirtelenében összeszedett helyi vezetőembereknek. Először is utat kellett nyitni a városon keresztül vonuló szovjet csapatoknak, el kellett távolítani a harckocsiakadályokat (pl. a László templom közelében stb.). Össze kellett szedni és el kellett temetni a városban és a város környékén szerteszét heverő elesett katonákat. Ezek részben a harcok áldozatai, részben az előző napok légitámadásainak halottai voltak. A németek nagyon sok sebesült katonájukat is visszahagyták, akik itt haltak meg, pl. a kórház alagsorában, a volt Legényegylet épületében stb. A hullaeltakarító egységek kb. 700 halottat szedtek össze. A német katonákat a Dózsavárosi temetőbe szállították, a szovjet hősi halottakat pedig abba a két hősi temetőbe, ahol ma is nyugszanak. De az élőkről is kellett gondoskodni, főleg a sebesültekről. Mivel a kórház romokban hevert, a rengeteg sebesültet a bank bomba-biztos földalatti helységeibe hordták. A kortársak ma is tisztelettel emlékeznek meg dr. Penkov Iván sebészorvosról, aki ezekben a napokban emberfeletti munkát végzett, s sok embernek, köztük sok szovjet katonának mentette meg az életét. 114 A szovjet katonai parancsnokság ugyanakkor azonnal biztosította a város ideiglenes felelős vezetését is: kinevezték a rendfenntartás vezetőit (Farkas Lajos, Roland testvérek stb.) 18. Kétnyelvű munkásigazolvány. 18. Zweisprachiger Arbeiterausweis. 18. Carte de légimition d'ouvrier en deux langues. 18. Двуязычное рабочее удостоверение. az élelmezési megbízottakat (Varga István, Falvai Lajos stb.) és kinevezték a közigazgatás vezetőjének dr. Csiszka Jánost. A háborús események kaotikus zűrzavarában, a pusztulás és a romok között megjelent az új élet csírája. Március 27-én, a mai Vöröshadsereg tér 25. sz. ház földszintjén, kilenc alapító taggal megalakult a veszprémi Kommunisták Magyarországi Pártja. (Első megyei titkár: Sipos János, városi tit313
