A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Veress D. Csaba: Veszprém megye felszabadításának története (1944. december 3.–1945. március 30.)

(A harccsoport egy százada nyugat felé sodródott és Veszprémen át, a 8. sz. műúton vonult vissza.) A szovjet harckocsik és gyalogság az éjszakai órákban Fűzfő gyártelepig nyomult előre. Litert a szovjet csapatok ugyancsak elfoglalták. A községből kivert német csapatok, az 5. SS Wiking páncélos hadosztály tábori tartalék zászlóalja a községtől délre igyekezett új védelmi állásokat rögtönözni.

104 A szovjet 22. gárda harckocsi dandár Peremarton felől tört előre és a 4. lovas hadtest állásait támadta Papkeszitől É-ra. A harc során a községben 40 szovjet, 20 német és 3 magyar katona esett el. A visszavonuló német utászoknak nem sikerült a Séd hídja alá szerelt robbanó tölteteket felrobbantani. Miután a szovjet csapatok a községet elfoglalták, a Fűzfő körül álló német tüzérség ágyúzni kezdte a falut, melynek következtében 3 lakóház leégett. Hajnalra a 3. és 4. lovas hadosztályok maradványai visszavonultak és új védelmi állásokat foglaltak Fűzfő ÉK és Manó-puszta között. Március 22-én éjszaka a 104. lövész hadtest támadási sávjában a szovjet csapatok erős tüzérségi tűzelőkészítést hajtottak végre Balatonkenese ellen. A tüzérségi tűz után meginduló gyalogsági és páncélos támadást a 23. páncélos hadosztály erői visszaverték. 1945. március 23-án, pénteken hajnalra, a szovjet hadseregek mindenütt megközelítették a Veszprémvarsány—Veszprém—Balatonalmádi vasútvonal térségében létrehozott német védelmi vonalat. Ezt a vonalat a német hadvezetőség március 19-e után hevenyészve megerődítette. A németeknek ez a második védőöve, melyet „Klára-vonalnak" neveztek, nem állt összefüggő állásokból. Mindössze ellenállási csomópontokból és támpontokból állott. A szovjet csapatok feltételezett támadási irányaiban oldalazó tűz lövésére és az akadályok tűz alatt tartására fa-föld erődöket és beásott harckocsikat helyeztek el. Helyenként az utakon harckocsi akadályokat építettek, egyes útszakaszokat elaknásítottak és minden hidat, átereszt, útfelüljárót felrobbantottak. A lakott helységek jelentős részét, elsősorban Veszprémet, körkörös védelemre rendezték be. Egyes épületeket megerődítettek, az utcákon helyenként harckocsi akadályokat építettek (pl. a László-templom mellett), sőt szükség esetén épületek felrobbantásával, felgyújtásával is igyekeztek útját állni a támadó szovjet csapatoknak. A német és magyar hadosztályok által védett „Klára-vonallal" szemben a következő elrendezésben vonultak fel a szovjet hadseregek. Jobbszárnyon, Bakonybánk—Veszprém D szélességben a 9. gárda hadsereg és a 6. gárda harckocsi hadsereg négy összfegyvernemi és két gépesített harckocsi hadteste állott. Ezzel szemben a németeknek két páncélos hadtestük tevékenykedett a 6. SS páncélos hadsereg alárendeltségében. Balszárnyon Veszprém D—Balatonfűzfő szélességben a 27. hadsereg két összfegyvernemi és egy harckocsi hadteste vonult fel. (Március 26-án a 9. gárda hadsereg és a 27. hadsereg csatlakozásához irányították a 26. hadsereg két összfegyvernemi hadtestét is.) Ezzel szemben a németeknek egy összfegyvernemi és egy páncélos hadteste tevékenykedett. A szovjet csapatok ilyen fölényes túlereje mellett egy percig sem lehetett kétség, hogy a „Klára-állás" órákra sem tudja feltartóztatni őket. Március 23-án, pénteken hajnalban derült, meleg idő ígérkezett. Az ég enyhén felhős volt, de ez nem zavarta a két fél légitevékenységét. Két egyenlő félről azonban már nem beszélhetünk. A szovjet és amerikai légierő korlátlanul uralta a megye légterét. Az arcvonal északi szárnyán támadó 38. lövész hadtest támadást kezdett a Bakony-ér nyugati partvonala mögött védekező német II. SS páncélos hadtest jobbszárnyán álló 6. páncélos hadosztály ellen. Különösen súlyos harc alakult ki Rédén, melyet a németek egy ellenlökéssel néhány órára visszafoglaltak. A nap végére a német páncélos hadosztály visszavonult Bakonybánk—Sikátor—Veszprémvarsány községektől 1 km-re keletre. Az ettől D-re támadó szovjet 39. lövész hadtest 105. és 106. lövészhadosztálya Bakony szentlászlónál és Cseszneknél átszakította az I. SS páncélos hadtest balszárnyán hátráló 3. SS Totenkopf páncélos hadosztály biztosítási övezetét, A két község jelentéktelen harc után a szovjet csapatok kezébe került. Bakonyszentlászlón harc nem volt, 5 lakóház könnyebben megrongálódott. Cseszneken a községben és a község határában néhány géppuskákkal felszerelt SS utóvéd vette fel a harcot az előnyomuló szovjet csapatokkal. A szovjet egységek a német utóvédeket megsemmisítették.

105 A községtől D-re, a Gézaházi-majornál kemény harcra került sor. Egy gépfegyveres német utóvédalakulat csaknem a déli órákig tartotta magát. Ebben a sávban a legsúlyosabb harc Zirc térségében alakult ki. Az előző este óta Nagyesztergárban összpontosult 30. gépesített dandár és a 39. lövész hadtest 106. lövész hadosztálya hajnali 5 óra körül kezdte meg a támadást. A szovjet előőrsök megközelítették a községet, de a községben levő német utóvédek tüzének hatására visszavonultak. A visszavonuló 12. SS páncélos hadosztály saját erőinek biztosítására erős utóvédalakulatokkal vette körül Zircet. Az utóvédek zöme a 136. hegyivadász tartalék ezred I. zászlóaljából, a 60. tartalék gyalogos zászlóalj 4. géppuskás századából, a 16. tartalék és kiképző alakulat 4. motorkerékpáros századából és egyéb különböző alakulatok maradványaiból állott.

106 A szovjet csapatok ekkor tüzérségi és aknavető tűz alá vették a községet és a község körül levő (pl. Kakashegy, Háromhegy, stb.) utóvédállásokat. Az ágyúzásba bekapcsolódtak az Olaszfaluban álló 31. gépesített dandár harckocsijai is. Reggel 8 óra után a község felett néhány német Messerschmidt 109-es harci gép jelent meg, melyek bombázták a Nagyesztergárban és Olaszfaluban levő szovjet csapatokat. A bombázás során Olaszfaluban 12 szovjet katona halt meg, illetve számos lakóház elpusztult (pl. Major u. 8., 9., 11., 4. szám házak). Közel két órás tüzérségi harc után, 8 óra 30 perckor megindult Nagyesztergár felől a szovjet támadás. Miközben a harckocsikkal támogatott szovjet gyalogság benyomult a községbe, a község keleti kijáratánál a szovjet tüzérek két messzehordó ágyút állítottak fel és tűz alá vették a bakonybéli utat. A községben levő német utóvédek rövid utcai harc után visszavonultak a község DNy-i kijáratánál levő Háromhegy nevű sziklás-erdős magaslat körül levő állásaikba, melyek kétoldalt zárták el a bakonybéli utat. A visszavonuló német katonák a Pintér-hegyen levő üzemanyag tartályokat felgyújtották. Ugyancsak felgyújtották a község közepén levő Scherer-házat. A harci cselekmények során a községben 34 ház sérült meg és meghalt 12 polgári személy (10 férfi és 2 nő). A menekülő német csapatok az apátsági épületben levő katonai kórházban hagyták néhány sebesült katonájukat. Az utóvédharcok során, elsősorban a Háromhegynél levő állásokban, 20 német katona halt meg. Adataik alapján 10—11 különböző alakulathoz tartoztak. A községben maradt szlovák munkaszolgálatos katonák testületileg megadták magukat a benyomuló szovjet csapatoknak. Mivel a német utóvédek a nap végén és egész éjszaka makacsul védték a községtől DNy-ra levő magaslatokat, a nap folyamán a szovjet harckocsizó és tüzérségi alakulatok összetorlódva álltak a községben. A szovjet ellátó és egészségügyi alakulatok még hat napig tartózkodtak a községben, aztán azok is tovább mentek. Miközben a szovjet csapatok behatoltak Zircre, az Olaszfaluban (Major utca kertjeiben) levő szovjet harckocsik, a Major u. 8. és 9. számú házak között levő dűlőúton keresztül kirobogtak a 82. sz. műútra és ezen Eplény felé nyomultak előre.

107 A 31. gépesített dandár keresztül robogott Eplényen. A községben harcra nem került sor. Csak a községtől D-re, a 17. vasúti átjárónál kísérelte meg egy német utóvéd feltartóztatni őket. A harc során 19 német katona elesett. A szovjet csapatok előnyomultak Lókút felé, hogy hátbatámadják a Zirc DNy-i térségben (Akii-puszta és Csengőhegy) harcoló német utóvédeket. Ezt várva a németek, erős utóvéd alakulatokat hagytak Lókút községben és környékén. Délután 3 óra körül a szovjet csapatok megsemmisítették a községtől DK-re levő Kolera-kereszt körül beásott német gépfegyveres utóvédet, öt óra körül egy szovjet harckocsi gyalogsággal kísérve előnyomult a község felé. A német utóvédek aknavetőkkel és páncéltörő ágyúval tüzet nyitottak. A szovjet páncélos visszafordult, Este 8 óra körül páncélom