A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Veress D. Csaba: Veszprém megye felszabadításának története (1944. december 3.–1945. március 30.)

Ezekben a napokban lőttek le még egy kéttörzsű amerikai repülőgépet Bakonycsernye határában, melynek legénysége a roncsok között égett. Június 26-án Mezőszilas határában lőttek le egy amerikai repülőgépet, melynek négy főnyi sze­mélyzete ugyancsak elégett. Az állandó repülőgép átvonulások miatt az angol légierő néhány speciális feladattal megbízott ejtőernyőst dobott le a megye területén. Július 4-én a karhatalom négy angol ejtő­ernyőst fogott el a Kabhegyen. Parancsnokuk egy őrnagy volt. Megbízatásuknak megfelelően kiválóan fel voltak sze­relve, igen sok pénzt találtak náluk, 160 kg élelmet és 2 da­rab rádió adó-vevő berendezést. Július 7-én, pénteken kétszeres légiriadó volt Veszprém­ben, a több hullámban átvonuló amerikai kötelékek miatt. Egy sérülései miatt lemaradt Liberátort a magyar vadászgé­pek megtámadtak, mire az 4000 méter magasból kb. 9 darab bombát dobott le a városra. Egy robbant fel mindössze: a Tobak u. 6 sz. házat telitalálat érte, 3 ház lakhatatlanná vált, 25 ház megrongálódott. A többi fel nem robbant bomba a Benedek-hegy oldalába fúródott, illetve szétszóródott a Bu­him városrészben. (Ezek közül került elő egy darab 1967­ben, az új gimnázium építésekor. 14 Ugyanaznap Nagyacsád­tól nyugatra légiharc során egy Liberátort lelőttek. Július 14-én, pénteken kereken egy hónappal az első tá­madás után, az amerikai légierő újabb hatalmas légitáma­dást hajtott végre a Péti Nitrogénművek ellen. (Feltehetően az időközben helyreállított Krak-telep működését derítették fel.) A légitámadást ismeretlen számú nehézbombázó haj­totta végre, délelőtt 10 órakor. A bombázást 500 kg súlyú rombolóbombákkal végezték. A nitrogén-üzem sorozat és a klórüzem teljesen megsemmisült. A Krak-telep szenvedte el megint a legkönnyebb sérüléseket, úgy hogy két hét alatt újra sikerült helyreállítani. A támadás során emberveszteség nem volt. Az egy hónappal előbb, június 14-én lezajlott sú­lyos légitámadás tragikus tapasztalatai miatt most már min­den légiriadó esetén mindenki azonnal elhagyta az amúgy sem működő üzemeket és az időközben létesített biztonsá­gos óvóhelyekre menekült. (Mészkőbánya alatti nagy óvó­hely, a belső lakótelepen épült óvóhelyek és legelsősorban az erdőben levő ún. Cseri-akna.) A légelhárítás is eredménye­sen működött. Időközben ugyanis a Macskahegy térségében egy 80 mm-es Bofors-légvédelmi ágyú üteget helyeztek el, amely 10,6 km ferdetávolságon volt képes tüzelni. Az elhá­rító tűz következtében egy Lookheed „Lightning" kisérőva­dászgép zuhant le és két Liberator, melyek Hajmáskér köze­lében zuhantak le. Július és augusztus hónapokban az angol és amerikai köte­lékek átvonulása szakadatlanul tovább tartott Veszprém megye légterében. Jelentős bombázásra azonban nem került sor, legfeljebb sérült gépek igyekeztek megszabadulni bom­baterhüktől. Ilyen eset fordulhatott elő augusztus 29-én, majd 30-án délelőtt Herenden, mikor is egy-egy amerikai bombázógép 5, majd újra 5 darab 250 fontos bombát dobott le a község határában. A megye területén levő német és ma­gyar repülőterek vadászrepülő egységei olykor-olykor felvet­ték a reménytelen harcot a gyakran sokszáz gépből álló angol és amerikai kötelékekkel. Július 18-án Gyulafirátótnál és Nemesvámosnál zuhant le egy-egy sérült angol, illetve ame­rikai repülőgép. Július végén Nagyvázsonynál lőttek le egy angol repülőgépet, melynek pilótája ejtőernyővel földet ért. Augusztus 21-én éjszaka Veszprém DNy-i határa felett zajlott le erős légiharc. Ezen a napon Bakonybánknál zuhant le egy amerikai Liberator, melynek személyzete elpusztult. Augusztus 22-én Külsővatnál lőttek le egy amerikai Liberá­tort, melynek 11 főnyi legénysége ugyancsak elpusztult. Ilyen súlyos helyzetben, miközben a légitámadások Da­mokles kardja állandóan a város felett függött, végre július végére elkészültek a június elején megkezdődött légoltalmi építkezések Veszprémben. Július 30-án megnyitották a nyil­vános óvóhelyeket, mintegy 650 ember számára a közel 20 000 lakosú városban. A legjelentősebb nyilvános óvóhe­lyek a következő helyeken voltak: Benedek-hegy alatt (220 főre), a Városháza pincéje (100 főre), Szt. Imre tér 9. sz. alatt (110 főre), Kossuth u. 24. sz. alatt (90 főre) stb. Felállí­tották a segélyhelyeket (kereskedelmi iskola, városi szeretet­ház, Szt. Anna iskola) és a légoltalmi tűzoltóosztagokat (ke­reskedelmi iskola, turistaszálló, városi szeretetház). Augusz­tus 27-én dr. Hornyák Miklós polgármester, a város új lég­oltalmi vezetője és dr. Appoldy Mátyás rendőrfőtanácsos megszemlélték a város hatósági légoltalmi intézményeit és csapatait s megállapították: a város légoltalma mintaszerű. Szeptemberben elcsendesedett Veszprém megye légtere és csak október közepén jelentek meg újra az angol és amerikai bombázógépek kötelékei. Október 13-án, pénteken délelőtt fél tíztől délután két óráig egymást érő hullámokban vonul­tak el az amerikai bombázógép kötelékek Pápa felett. A déli órákban több gép visszafordult és bombázni kezdte a várost. (Árpád, Zápolya, Vasút utcák.) Több ház találatot kapott, melynek során 9 ember meghalt. 15 Ugyaneznap Kolontár­Lőrinte pusztán egy amerikai „Mustang" vadászgépet lelőt­tek. Pilótája elpusztult. Október 14-én Veszprémtől Ny-ra lőtt le a tüzérség egy amerikai „Aira Cobra" vadászgépet. Pilótája, Leo Alston főhadnagy súlyos sérülésekkel ért ejtőernyőjével földet. He­tekkel később a veszprémi kórházban halt meg. A nyári zsidó deportálások (melyek a legtöbb emberben mélységes felháborodást okoztak) és az egyre fokozódó an­golszász légitámadások következtében, augusztus végétől egyre gyakrabban találkozunk a lakosság háborúellenes han­gulatának megnyilvánulásaival. Általában elszigetelt és jelen­téktelen apróságok voltak ezek. Forradalmi munkásmozga­lom a megyében ekkor még nem volt. Egyedül Pápán volt szervezett kommunista mozgalom, de ennek 15 fiatal részt­vevőjét 1943 júliusában a rendőrség letartóztatta, majd So­roksárra a „defenzív osztályra" vitte őket. 1944 márciusá­ban a sátoraljaújhelyi börtönben voltak, ahonnét október 15-e után Dachauba és Bergen-Belsenbe hurcolták őket. Mindössze heten szabadultak meg élve (Székely Klára, Sze­nes Iván, Csaba Ferenc, Ambrus György, Bartha László, Földes Gabriella, Földes Ilona). A többieket a Bergen-belseni táborban lőtték agyon az SS katonák (Libenau Jenő, Bodó Éva, Fehér Miklós, Bartha Miklós, Bachrach László, Révész István). 16 Annak ellenére, hogy pl. Várpalotán a keresők 58 %-a volt ipari munkás, Veszprémben 56% (kb. 5500 fő), szervezett forradalmi munkásmozgalom nem volt. Ennek oka az, hogy mind a várpalotai bánya, mind a veszprémi és környékbeli üzemek (Pét, Fűzfő, Peremarton, Ajka stb.) kivétel nélkül hadiüzem volt. Ennek következménye, hogy a fasiszta erő­szakszervezetek sehol olyan szilárd „fegyelmet" nem tudtak teremteni, mint a megyében. így nem meglepő, hogy éppen Pápán találkozunk leginkább a háborúellenes hangulat nyo­maival. A „Pápai Hírlap" augusztus 12-én felháborodottan ír arról, hogy egyesek rendszeresen szaggatják az „utóbbi időben megjelenő sok politikai és világnézeti plakátot, mely mind a nemzetvédelmet szolgálja!" Szeptember 9-én pedig arról ír, hogy gyalázkodó hangú és tekintélyromboló röpira­tok láttak napvilágot Pápán. Veszprémben sajnos még ennyivel sem találkozunk. A klé­rus átal irányított és befolyásolt veszprémi polgárság ezeken a tragikus hetekben legfeljebb „engesztelő hetet" tartott, melynek során páter Gologi Lajos jezsuita atya megindító szent beszédeket mondott a Károly-templom előtt augusztus 23-tól 30-ig. Szeptember végétől a Magyarország délkeleti területeire benyomuló szovjet hadsereg légierejének repülőgépei a me­gye légterében elvonulva röpcédulákat dobtak le. Két érde­kes dokumentum maradt fenn. Egyik a polgári lakosságnak, a másik a hajmáskéri katonai tábor magyar katonáinak szól. 1944. szeptember 28-ról keltezett az első röpcédula. 17 „Felhívás a herendi porcelángyár munkásaihoz! Munkás­testvéreim! Bánhuber János szól hozzátok, a volt régi mun­kástestvéretek. Arra hívlak fel benneteket, ragadjatok meg minden eszközt és harcoljatok a német rabló fasiszták ellen, akik hazánkat megszállták és kirabolták, s kirabolják még most is, az utolsó napjaikban! Nyíljon már ki a szemetek! Akadályozzátok meg minden kiszállítást Németország felé! Ártsatok ott, ahol csak tudtok ! Ott a Bakony, kövessétek a hős partizánokat ! Vegyetek példát a finn, román, bolgár és a többi szabadságszerető népekről! 279

Next

/
Oldalképek
Tartalom