A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)
Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában
ban megjelölik. Ezután tűzbe vetik ezt a fokhagymagerezdet. Majd minden családtag megeszik egy gerezd fokhagymát. „Mindez azért van, hogy a Luca meg ne mátohálja őket!" Mátohálni a mindennapos életben is használatos szó, amit főleg a szellemekkel, képzeletbeli lényekkel kapcsolatban használnak. A „mátoha" szó is ismert, ami boszorkányt vagy ördögöt jelent. — Kökény Miklós, rk. tisztviselő, Rád, Nógrád m. 411. Luca napjának előestéjén fokhagymával bedörzsölik az ajtókat, ablakokat. — Jaskó Károly, rk. fm. 1923, Ecseg, Nógrád megye. 412. Luca napján nem esznek fokhagymát. — Benkó István, rk. fm. 1923, Szügy, Nógrád m. 413. Luca nap előtti este ólmot öntenek a lányok. Ebből iparkodnak megtudni, hogy ki lesz a férjük. — Fogarasi Sándor, ref. tisztviselő, 1921, Balázsfalva. 414. Luca előtti este 13 papírszeletre 13 férfi nevet írnak a lányok. Az összegöngyölt papírgombócokat a vánkosuk alá teszik és minden reggel kivesznek egyet, amit olvasatlanul elégetnek. Az utolsó mutatja a leendő férjük nevét. — Gelencsér Lajos, rk. fm. 1914, Rezi, Veszprém m. 415. Luca előtti este szokásos az úgynevezett ,,dereiyevetés". Lányok férfi neveket írnak fel cédulákra, a cédulákat „barátfüle" tésztájába teszik bele. A kútról szájban hordott vízben kifőzik a cédulás „derelyéket". Amikor a tészta fő, egyet puszta kézzel kikapnak a fazékból. A tésztában talált név lesz a lány urának a keresztneve. — Szuhodi Miklós, rk. fm. 1923, Vivitány, Zemplén m. 416. Luca előtti este a lányok megrugdalják a disznóólat. Ahányat röffen a disznó, annyi év múlva megy férjhez a lány. — Szuhodi Miklós, rk. fm. 1923, Vivitány, Zemplén m. 417. Luca „vigiliáján" azok az egy korosztályhoz tartozó lányok, akik együtt járnak „fonóházba", a közösen összehordott ételekből vacsorát készítenek, meg mulatságot rendeznek. A mulatságra a legényeket is meghívják. — Szécsy Imre, rk. fm. 1923, Pusztafalu, Abaúj m. 418. Luca napja előtti este a legények leszedik a kapukat, a lakás ajtajához gerendákat támasztanak, az ablakokhoz borsót, apró kavicsot vagdalnak. Az elbeszélő szerint ezek ijesztgetések, mert „ekkor járnak a boszorkányok". — Kelemen István, rk. szobainas, 1923, Putnok. 419. Luca előtti este sok bolondságot csinál a fiatalság. Szétszednek például egy szekeret és a gémeskút gémjén rakják össze. — Fodor József, Cserépfalu. 420. Luca előtti este egy fej fokhagymát annyi gerezdre szednek szét, ahány családtag van. A gerezdeket felteszik a mestergerendára és megjegyzik, hogy melyik kié? Karácsony este aztán megnézik a gerezdeket. Beteg lesz, esetleg meg is hal, akié megrothadt. — Morva István, rk. fm. 1923, Csömör, Pest m. 421. Luca előtti este minden családtag megeszik „egy szurok fokhagymát". — Péter János, rk. fm. 1923, Apátújfalu, Nógrád m. 422. Luca nap előtti este az elbeszélő édesapja mindig szokott a kakasnak és a gúnárnak egy-egy gerezd fokhagymát adni, hogy „mérgesebbek legyenek". — Péter János, rk. fm. 1923, Apátújfalu, Nógrád m. 423. Pár év előtt még szokásban volt, hogy kis „veknibe" belesütöttek egy gerezd fokhagymát. Luca napja előtti este minden állatnak adtak ebből egy darabkát. — Haviár Mihály, rk. fm. 1923, Erdőkürt, Nógrád m. 424. A lakás és az ólak ajtait Luca előtti este meg szokták dörgölni fokhagymával. — Haviár Mihály, rk. fm. 1923, Erdőkürt, Nógrád m. 425. Luca előtti este a gazdaasszony, vagy a legidősebb lány hamuval kevert kukoricát vág a szomszéd ablakához és ezt mondja: „A mi tyúkunk tojogáljon, a maguké kotkodáljon!"-— Berkes Béla, rk. fm. 1923, Tiszapolgár, Szabolcs m. 426. Luca előtti este „Lucát hordanak". Nagy, ócska „cserépcsuporba" hamut tesznek és ezt a lányos házak konyhájába dobják be ; hogy az edény összetörjön. — Tóth Gyula, Bézs. 427. Luca napja előtti este szokás Vissen az ablakokat szemeskukoricával megdobálni. — Szépe Antal, rk. tisztviselő, 1919, Viss, Szabolcs m. 262 428. Luca napja előtti este egy „szakajtó" búzát tesznek az asztal alá. Ebből karácsonyig minden nap adnak a tyúkoknak. Úgy kell elosztani, hogy karácsonyra pont elfogyjon a búza. „Jobb szerencse lesz a baromfiakkal!" — Gelencsér Lajos, rk. fm. 1914, Rezi, Veszprém m. 429. „Luca éjszakáján", vagyis Luca napra virradó éjjel abroncsból etetik a tyúkokat, hogy „jó tojók legyenek és ne menjenek szét!" — Fodor József, Cserépfalu. 430. Luca napra virradó éjjel „piszkafával" megpiszkálják a tyúkokat az ólban, hogy „jobban tojjanak". — Sata Mihály, rk. villanyszerelő, 1923, Pécska. 431. „Az asszonyok Luca napján megverik a tikokat az ólban." — Sulák István, rk. fm. 1923, Sur, Veszprém m. 432. „Luca naptól karácsonyig abroncsból etetik a majorságot, hogy együtt maradjanak." — Morva István, rk. fm. 1923, Csömör, Pest m. 433. Hogy a tehén tejét el ne vigyék, az istálló ajtó küszö bének repedésébe fokhagymagerezdet tesznek. — Demeter Albert, rk. fm. 1923, Zágon, Háromszék m. 434. Luca napján reggel járnak „kotyolni" a gyerekek. — Szekér Kálmán, rk. fm. 1923, Hottó, Zala m. 435. Luca napján korán reggel járnak „kotyolni" a gyerekek. Van hely, ahol a „kotyoló" gyereket meghintik kukoricával. A gyerek által vitt fát, szalmát a tyúkólba dobják a tyúkok alá. — Sziva Ferenc, rk. asztalos, 1923, Kéthely, Somogy m. 436. Az asszonyok összetakarítják a favágítót és a forgácsot a tyúkólba dobják, hogy „jobban tojjanak a tyúkok". A „favágítót" azért kell összetakarítani, hogy onnan senki se lophasson forgácsot, „mert akkor nem tojnak a tyúkok". — Horváth Károly, ref. asztalos, 1923, Nemesvámos, Veszprém m. 437. Az öregasszonyok Luca napjának hajnalán négy vasszöget vernek le a szalmakazal négy sarkába. így akarják megakadályozni, hogy a „lucálló gyerekek" által ellopott szalmacsomó „el ne vigye a tyúkok hasznát". — Szipőcs István, rk. fm. 1923, Kerkanémetfalu, Zala m. 438. Luca reggelén a gyerekek járják a házakat és két patkó összeverése közben mondják : „Tyúkok, ludak jól tojjanak, Az asszonyok fiázzanak, A katonák harcoljanak Г A gyerekek ajándékot kapnak. — Péter János, rk. fm. 1923, Apátújfalu, Nógrád m. 439. A „kotyolók" így kéretőznek be: „Szabad-e lucázni?" A verset sajnos csak töredékesen tudja: „Luca-Luca kitty-kotty, Tera néni litty-lotty Ketek asszonyának annyi csibéje legyen, Mint égen a csillag, fődön a fűszál. Annyi zsírja legyen, mint kútban a víz! Olyan szalonnája legyen, mint a mestergerenda!'''' Ha a kapott ajándékkal nincsenek a „kotyolók" megelégedve, vagy nem engedik be őket, akkor ezt kiáltják : „Ketek asszonyának egy malaca legyen! Az is görhes legyen ! Egy csibéje legyen ! Az is vak legyen!" — Gedui Pál, rk. fm. 1923, Kemenesszentpéter, Vas m. 440. Luca reggelén a gyerekek „heverni" járnak. Meghempergőznek a konyhában és közben mondják: „Egész évben így hempergőzzenek a tyúkjaik!" — Csikós Gábor, Vámosmikola. Római katolikus szokás. 441. Luca napján kora reggel járnak a 10—12 év körüli fiúk „lucázni". 2—3 gyerek összefog és elindulnak a faluba. Mindegyik visz magával egy kis szalmát és pár aprófát a „favágítóról". Bezörgetnek a házakhoz: „Szabad-e lucálni?" Ha beengedik őket, a szalmájukat az ajtó elé terítik és éneklik :
