A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

ki kell menni a keresztútra. Itt szentelt krétával kört kell húzni a porba és a körbe állva, háromszor kell durrantani az ostorral. A harmadik durrantásnál láng csap ki a sudárból. Ekkor az, aki a műveletet végzi, meglátja a boszorkányokat. Nem szabad azonban első kakasszóig kilépni a körből, mert az illető meghal. — Kelemen István, rk. szobainas, Putnok. 149. Szent György napján úgy locsolnak, mint húsvét hétfőjén szokás. — Torvaj Károly, rk. fm. 1923, Értarcsa, Bihar m. 150. Szent György napján „bürökkel kell kisöpörni, hogy elpusztuljanak a balhák." — Somogyi Károly, ev. őrmester, 1921, Békéscsaba. 151. Szent György napján, mikor először hajtanak ki, ,,ződ ágat" használnak ostor helyett. Hogy ezt miért teszik, azt nem tudja. — Sziva Ferenc, rk. asztalos, 1923, Kéthely, Somogy m. MÁJUS 1. MÁJUSFA 152. A legények két magas nyírfát állítanak május l-re a lányoknak. Ezeket a fákat a kapu két oldalára, a „kapusarkokhoz" kötözik. A fa kérge alá szerelmeslevelet dugnak. A fák díszítetlenek. A templom kapujához is állítanak fát, ahol 20—30 darab is össze szokott gyűlni. A hősök szobrához, meg az országzászlóhoz is szoktak fát állítani. — Veress Miklós, unitárius, fm. 1923, Vargyas, Udvarhely m. 153. 1944. május 1-én a kézdivásárhelyi református templom ajtajához 2—2 nyírfa volt támasztva. — Árkossy Árpád ref. tisztviselő, 1919. Kézdivásárhely. 154. Felsőrákoson az a szokás, hogy a kapu két oldalára állított nyírfákat a kapu felett ívesen összefonják és a legmagasabb pontra csokrot kötnek. — Veress Miklós, unitárius fm. 1923, Vargyas, Udvarhely m. 155. Ikafalván a májusfát „májuságnak" nevezik. Ez díszítetlen nyírág. Kettő, négy vagy hat harabot állítanak a ház kijáratához. Ezek egy-másfél hétig maradnak kint. — Orosz János, rk. fm. 1923, Ikafalva. 156. Május l-re virradó hajnalra néha maguk, néha mások díszítik ki a kaput valami zöld gallyal. — Csernátoni Lajos, ref. tisztviselő, 1922, Székelykövesd. 157. „Májuság" a májusfa neve. — Halmágyi István, rk. fm. 1923, Csikszentgyörgy. 158. „Ződág" a májusfa neve. — Demeter Albert, rk. fm. 1923, Zágon. 159. Május l-re virradóan szokás „májuságat állítani". Ez fenyőfa, aminek a törzsét kicifrázzák, szalagokkal díszítik és a „kapusashoz" állítják. Felállítás után a legény jelzi a lánynak, hogy kész a fa. A fát három napig szokás kint hagyni. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 160. „Haragos legény szárazágat állít a lánynak májuság helyett!" Rossz cipő, bocskor, kapca kerül rá dísznek. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 161. Május l-re virradó éjszaka állítják a „májuságat", rendesen hajnal felé, amikor már nehezebb ellopni. Nagy divat ugyanis egymás fájának az ellopása. „Májuságnak" nyírfát használnak, amit csak gyümölcsfa virágjával szabad díszíteni. Általában cseresznyevirágot használnak. Van úgy, hogy a lány maga tesz ki virágot a májusfa feldíszítéséhez. Ha nincs gyümölcsfa virág, díszítetlen marad a fa. Két nagyobb nyírfát szoktak az ablak mellé állítani. Ha tornácos a ház, akkor két kisebb nyírfát állítanak a tornác ajtajához és a bejárat felett ívesen összefonják. — Sandi Tibor, rk. fm. 1923, Futásfalva, Háromszék m. 162. „Májuságnak" nevezik a májusfát. Nyírfa, lucfenyő és fehérfenyő használatos erre a célra. „A fenyőfát úgy szokták kisallangozni, mint az esküvői nyírfát. A nyírfát sohasem szallagozzák fel, mert szép magában is." A fát a tornáchoz szegezik, vagy, ha fa a „kapusas", ahhoz. — Fekete István, rk. fm. 1923, Csiklázárfalva. 163. Április utolsó napjának estéjén elkészítik a „zöldágat". Egy-egy fiatal nyírfát kötnek a két „kapuzábéhoz", aztán a kapu felett ívesen összefonják ezeket. Egyik-másik helyen a ház elé is tesznek „zöldágat". A fák díszítetlenek, 4—5 méter magasak. Addig maradnak kint, míg el nem száradnak. — Szakács János, rk. fm. 1923, Székelypetőfalva, Háromszék m. 252 164. Elsejére virradó éjjel, általában hajnalban állítják a „májuságat". Gyakoribb a hajnali állítás, mert el szokták egymás fáját lopni. Gyakran támad verekedés is, mert egyik legény kidönti a másik fáját, hogy ő állíthasson fát. Nyírfa kevés van, ezért fenyőt használnak „májuságnak". Két alacsonyabb fát szoktak a bejárat mellé állítani. A fák ágait csupán a csúcson hagyják meg. Piros és fehér, néha zöld szalagokkal is szokták a fát díszíteni. — Skovrán Aladár, rk. tisztviselő, 1924, Csikszentsimon. 165. A májusfát „ződágnak" nevezik. Nyírfát használnak erre a célra. Két nyírfát a nagykapu felett ívesen összefonnak, egy nyírfát tesznek a kiskapu „lábára" is, kettőt a lakás bejárata mellé támasztanak és 2—2 darabot az ablakok mellé is tesznek. — Fülöp Gyula, ref. cipész, 1923, Páva, Háromszék m. 166. Május l-re csak a kapura tesznek kis fenyőt, füzet vagy szádokfát. (Szádokfa = hárs !) — Lukács Mihály,, rk. fm. 1923, Székelyvécke, Marostorda m. 167. Május l-re virradóan állítják a „májuságat". Ez díszítetlen nyírfa. Az érdekelt legények állítják a lányos házakhoz. A ház nagyságához képest hat-tizenkét darab kerül az ablakok elé, minden ablak elé egy-egy. A fák úgy két hétig maradnak kint. — Szőcs János, rk. cipész, 1923, Torja, Háromszék megye. 168. Május l-re virradó éjszaka 12 óráig állni kell a „májusfának". Azoknak a lányoknak állítanak májusfát a legények, akiknek udvarolnak. Van egy vöcköndi mondás is: „Minél magasabb a fa, annál nagyobb a szerelem!" Májusfának fenyőt használnak, aminek csak a csúcsán hagyják meg az ágakat. Ezt a csúcsot aztán színes szalagokkal díszítik fel, boros, meg rumos üvegeket is akasztanak rá. A fa kérgét lehántják és szappanos vízzel is bekenik, hogy jó síkos legyen. Aki ezen a síkos törzsön fel tud mászni, azé lesz, ami a fán van. A fát az ablak elé állítják és május végéig kint is hagyják. Május utolsó vasárnapján „kitáncolják a fát". A mulatságot az rendezi, akinek a májusfát állították. Köztiszteletben álló személyeknek is szoktak májusfát állítani. — Sági Jenő, rk. fm. 1923, Vöckönd, Zala m. 169. Haragos legény póznára csavart füstös szalmacsomót állít a lánynak. Vöcköndön „cégérnek" nevezik a póznára csavart szalmacsomót, ami a legegyszerűbb tilalmi jel. Tarlóba tűzve azt jelenti például, hogy tilos a legeltetés, mert a tarlóba van vetve valami. — Sági Jenő, rk. fm. 1923, Vöckönd. 170. Májusfának fenyőt használnak. A fa csúcsán maradnak csak meg az ágak, a többi részről levágják azokat és a fát le is kérgezik. A fa 15—20 m magas. Van úgy, hogy a kapuhoz, van hogy a ház elé állítják. A fa meghagyott koronáját papírszalagokkal, pereccel, almával díszítik fel. Boros-, meg rumos üveget is akasztanak rá. Nincs meg az a szokás, hogy aki felmászik a fára, azé, ami a fán van! Május utolsó vasárnapjáig van kint a májusfa, amikor cigányzenével veszik ki. „A mulatságot az állja, akinek a fát állították." — Szabó Károly, rk. fm. 1923, Pölöske, Zala m. 171. Május l-re virradóan állítják a „májusfát" és május utolsó vasárnapján „táncolják ki". Ha az idő megengedi, minden vasárnap tánc van alatta. A májusfa magas törzsű fenyő aminek csupán a csúcsán hagyják meg a koronát. Kiflit, zsemlyét, narancsot, szeszes üvegeket, papírszalagot akasztanak rá díszül. A gyerekek közül, aki fel tud mászni a fára, amit tud, lehozhat magának. A lányoknak udvarlóik állítják a májusfát, de az „utcaszélre, a vendéglő elé is szoktak tenni." — Horváth Kálmán, ref. fm. 1923, Nemesvámos 172. Szentkirályszabadján ugyanúgy állítják a májusfát, mint Nemesvámoson. A különbség csupán annyi, hogy a lányoktól elvesznek egy „bécsi kendőt" és azt is a fára akasztják. — Vargha Tihamér, Szentkirályszabadja. 173. Május l-re virradó éjszaka állítják fel a „májusfát". Fenyőt használnak erre a célra. „Szégyen a legényre, ha a fa két részből áll!" Azt mondják, „az az igazi, ha már a falu végéről látszik !" Lányoknak, meg a köztiszteletben álló személyeknek állítanak fát. A fára feliratos tábla is kerül. A fa állítójának bort fizetnek. — Iváncsics Jenő, rk. gépész, 1923, Petőháza, Sopron m.