A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Müller Ferenc: A magyar tanácsköztársaság sümegi eseményei

kör épülete előtti téren tartottak. A Ramasetter Vince szobra körül többszáz főnyi tömeg gyűlt egybe. A szónokok az erkélyről beszéltek a néphez. Tartó István így szólt az egybegyűltekhez: „Mint tudják, én a váraljai földek csősze vagyok. Ezennel a földeket a népnek adományozom!"

20 S lett is földosztás. A püspök birtokából a Téglaház mellett nyolc tábla földet osztottak szét. A határ más részéből még ugyanennyit és a „Vörösön" is juttattak földet a nincsteleneknek. A várrétet kerteknek adták ki.

21 A direktórium átvette Wirth cementgyárát és az ötvösi gróf birtokát. Az alkalmazottak a járandóságukat már a direktóriumtól kapták.

22 A Ramasetter Vince végrendeletével Sümeg város javára hagyott 133 hold földjét, amely a jelenlegi kórház környékét foglalja magában, mintagazdaságnak szemelték ki. A Sümeg és Vidéke április 6-i száma ezt írja: „Sümeg területén a kórház tulajdonát képező 130 hold Ramasetter tag van a kertészet céljára kiszemelve, ahol ezen a vidéken az első szövetkezet alakul. Az eddigi bérlők, akik területeiket meg akarják tartani beléphetnek a szövetkezetbe, ahol a kormány által megállapított napi bért a belépés napjától kezdve megkapják. A megtermelt javak elsősorban a tagok és a város közönsége között lesz felosztva. A berendezésekről (gépek, magvak) az állam gondoskodik." Az Országos Levéltár a Földművelési Népbiztosság VIII-as termelőszövetkezeti osztályának levelei helyett csak a levelekről szóló iktatókönyveket őrzi. Ennek feljegyzéseiből megállapítható, hogy Sümegen a szövetkezet megalakult. A 653. számú bejegyzés : „V. 14. A sümegi járási gazdasági felügyelő termelőszövetkezet alakulását jelenti".

23 Járási gazdasági felügyelőnek Tost Aurél, volt közalapítványi gazdasági igazgatót nevezték ki, jelenti a Sümeg és Vidéke április 27-i száma. Áprilisban létrehozták a járási birtokrendező szövetkezetet. Élére három fős tanácsot választottak.

24 A szövetkezet élére a vezetőket nem választás útján, hanem kinevezéssel eszközölték. Erről tanúskodik a Sümeg és Vidéke május 25-i száma. A Zala megyei gazdasági felügyelőség által összehívott Sümeg járási közép- és nagybirtokosok gyűlésén az érdekelt gazdák meghallgatása után Bácskai elvtárs rendelkezett a volt uradalmak vezetéséről. A Tanácsköztársaság fennállása idején állandóan kósza, alaptalan rémhírek keringtek. Az akkori sajtónak éppen elég dolga lehetett az alapot nélkülöző rémhírek megcáfolásával. A meghúzódó ellenforradalmi erők dezorganizáló hírei a lakosságot idegesítették, mégis teljes lendülettel folyt a munka. Még arra is jutott idő, hogy társadalmi munkát szervezzenek. A Hamuház és a Nyelőké környékének árkait hozták rendbe társadalmi munkával. Megjavították a lókút és más itatóhelyek kútjait.

25 Az öregek szociális otthonának építéséhez is hozzájárult a lakosság.

26 így készültek a munkásosztály nemzetközi napjának, az első szabad május elsejének megünneplésére. Május elsején napsütéses idő volt. A sümegi lakók hajnali négy órakor mozsárdurrogásra ébredtek. Csányi Flóri zenekarával a Marseillaise-t játszotta. A szocialista párt napokkal előtte plakátokon tudatta az ünnepség programját a lakossággal. A polgári önképzőkör előtti téren tartották az ünnepséget. Az egész község ez alkalomra vörös színbe öltözött. „Házakon, ruhákon, arcokon egyaránt ragyogott a vörös szín" — írja a Sümeg és Vidéke tudósítója. Egynegyed tizenegykor a főutcán felharsant a munkás dalárda ajkán a Marseillaise. A dalárda csoportja mögött vörös zászlókat lobogtatva zárt sorokban a földmunkások szakasza vonult. Utánuk az építőmunkások szakszervezete, majd a vörösőrség egy díszszakasza zárta be a sort. Horváth János, a községi direktórium tagja üdvözölte a megjelenteket. Az ünnepi beszédet Gellért Samu, a járási direktórium vezetője tartotta. Idézetek Gellért Samu beszédéből : „Azt jelenti ez a bíborvörös színű ünnep, hogy a régi bálványok rémuralmának éjszakája végetért, nem törvény többé az erős erőszaka a gyenge fölött, nem törvény többé az önzés, a kapzsiság, a gyűlölködés. Megilletődött pillantásunk suhanva siklik át az elmúlt év tizedek májusi ünnepségein, amikor még a tudatlanság maszlagéval elbódított rendőr és katona tömegek szuronyai képezték a májusi tüntető felvonulások kereteit. A hatalmas orosz testvér után a magyar volt az első nép, amely valósággá váltotta a májusi ábrándot, amely megvetette a szocialista állam alapjait, amely leverte nyakáról a kizsákmányoló tőke igáját... A májusi ünnepségben benne van elvtársaim a szocializmus egész lelke." A nép mint egy templomi beszédet, áhítatos csendben hallgatta végig Gellért elvtárs szép beszédét — írja a május 4-én megjelenő Sümeg és Vidéke. Délután egy órakor már ismét gyülekeztek a májusi ünnepség részvevői a kör előtti téren. Innen impozáns sorokban vonultak ki a városi erdőbe.

27 Ott volt a városi vezetőség, a diákság, a cselédség, a munkásság, a szegényebb iparosság. Csak a gazdag polgárok, a nagyúri házak népei hiányoztak. Felejthetetlen, jó hangulat uralkodott. Volt ott zsákbanugrás, lepényevés, zene, vidám májusfa állítás. A szocialista párt vezető, irányító és szervező ereje a tanácshatalom idején Sümegen is valósággá vált. Dörnyei József, a járási derektórium helyettes vezetője, a szocialista párt titkára több rendelkezést adott ki, „párttitkárság" aláírással. Ebben megnyilvánult a kollektív vezetés is. A szocialista párt vezetősége helységében ügyeletet tartottak, ahol egész nap lehetett jelentkezni a pártba való felvételre.

28 A jelentkezőket összeírták, lajstromba vették. A tagkönyvek és pártbélyegek csak később álltak rendelkezésre. A Sümeg és Vidéke április 20-i száma már értesíti a tagságot, hogy a tagkönyvek és pártbélyegek megérkeztek. Az újság június 1-én megjelent száma közli, hogy Nagy Gézát Sümegre párttitkárnak, Horváth Jánost járási politikai megbízottnak, Vidor Lászlót a sümegi szocialista pártszervezet hivatalos lapjához munkatársnak kirendelték. A Sümeg és Vidéke hetilap május 4-i száma már az alábbi fejléccel jelent meg: „A Magyarországi Szocialista Párt sümegi szervezetének hivatalos lapja". A lap szocializálásáról a május 18-i szám számol be. Bejelenti, hogy a lap állami tulajdon lett. A másik sümegi lapot, amely Zoob Mihály szerkesztésében jelent meg, március 30-án olvashatták utoljára előfizetői. A szocialista párt intézkedésére megszüntették. Annyit azonban engedtek a volt „Sümegi Újság" szerkesztőjének, hogy megjelentetik cikkeit a szocialista párt sajtójában, ha azok megfelelőek lesznek. Dörnyei Józsefet a Járási Direktórium vezető helyettesét, a szocialista párt községi titkárát június végén áthelyezték Zalaegerszegre, személyzeti előadónak.

29 A párt figyelmeztette a munkaadókat, hogy eljárást indítanak azok ellen, akik üldözik a munkásokat szervezkedés és gyűléseken való részvétel miatt.

30 A „sümegi párttitkárság" szervezetét illetően annyi megállapítható, hogy csúcsvezetőség volt. A községben több alapszervezet működött. A Sümeg és Vidéke június 29-i száma felhívja a pártvezetőségek (tehát több szervezet volt) figyelmét, hogy megérkeztek az olcsó, szocialista könyvek. Kéri a pártbélyegekről való elszámolást és a tagok számáról szóló jelentést. A július 6-i szám már szocialista-kommunista pártvezetőségi ülésről számol be. A szocialista párt két alkalommal szervezett nagygyűlést (május elsején kívül). Áprilisban és júniusban. A júniusi nagygyűlésen Hamburger Jenő földművelésügyi népbiztos is beszélt. Megígérte a sümegieknek, hogy csereárut biztosít. Az áru hamar megérkezett, mert az újság a három vagon csereáru megérkezését is bejelenti.

31 A munkások, közalkalmazottak szervezkedése is gyorsan megindult. A tanácshatalom alatt Sümegen az alábbi szakszervezetek alakultak újjá, illetve jöttek létre: Földmunkások szakszervezete, Kereskedelmi alkalmazottak és magántisztviselők szakszervezete, Tanítók szakszervezete, Háztartási alkalmazottak szakszervezete. A szakszervezetek felett a szocialista párt felügyeletet gyakorolt. A Sümeg és Vidéke június 8-i száma felhívást intézett a szakszervezetek vezetőségeihez, hogy jelentkezzenek a textil217