A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Müller Ferenc: A magyar tanácsköztársaság sümegi eseményei

A Magyar Tanácsköztársaság sümegi eseményei 1. SÜMEGI KORKÉP A századfordulón Sümeg előkelő helyet foglalt el a környező települések között. Zala vármegye viszonylatában is jelentős helynek számított. Bár mezővárosi rangját már elvesztette (1909), a „város" név a lakók ajkán továbbra is megmaradt. 1900-ban 5431 lakója volt. A századforduló után a Tanácsköztársaság létrejöttéig nem sokat fejlődött. A keresők megoszlásából következtetni lehet a község jellegére. A 2240 keresőre 3191 eltartott jutott. A mezőgazdaságban 761, az iparban 715, a kereskedelemben 91 fő dolgozott. 130 napszámos, 230 házicseléd, 105 szabadfoglalkozású élt a községben. Tehát mint az adatokból láthatjuk, a lakosság több mint 50%-a nem a mezőgazdaságban kereste a kenyerét. Sümegen annyi volt az iparos, hogy ma szinte hihetetlennek tűnik. Egy-két szélsőséges adat az érdekesség kedvéért: 113 cipész iparos, 72 fazekas, 31 kőműves, 61 fő szálloda és vendéglátóiparban dolgozó iparosa volt a községnek.

1 Ipari üzemei is viszonylag jelentősek. Az Eitner-féle bőrgyárnak 1911-ben 120 munkása volt. A bőrgyár különösen az egész kontinensen híres ványolt csizma- és talp exportálásával vált országosan elismertté. Nagymennyiségű feldolgozott árut és félkészterméket szállított Ausztriába és Csehországba. Kiállításokon: Londonban, Párizsban és Berlinben aranyérmekkel tüntették ki áruit.

2 1912-ben építették a mészgyárat. Addig bugakemencékben égették a mészkövet. A városi téglagyár még működött 1912-ben, de már ekkor is korszerűtlen volt. Fával fűtötték, ami igen költségessé tette a termelést. Nem vehette fel a korszerű üzemekkel a versenyt.

3 Sümegnek kőbányája és gőzmalma is volt.

4 A község központjában városias jellegű emeletes épületek sorakoztak. Feljebb, a vár felé a módos polgárok kúriái. Volt a községnek kávéháza, fölötte az emeleten a Polgári Önképzőkör helyiségeit látogathatták a kör tagjai. A Kisfaludy Sándor Casino szolgált a mindennapi események megbeszélésére, szórakozásra, ahol számos kül- és belföldi lap állt a casino tagság rendelkezésére. Az önképzőkör mellett az Állami Reáliskola épülete állt. Hetente megjelent a Horváth Gábor nyomdájában készült „Sümeg és Vidéke". Az „Apolló" mozgó-képszínház csütörtökön és vasárnap hívogatta a fiatal mozipártoló közönséegt. A Darnay Kálmán által alapított sümegi Állami Darnay Múzeum Dunántúl viszonylatában a harmadik, Veszprém megyében az első volt.

5 A községben már ott állt a Ramasetter Vince hagyatékából épített közkórház. A püspöki rezidencia, a park, a püspöki kert, az uradalom tiszttartóival volt az a sérthetetlen hatalom, amely nyomasztóan nehezedett a kis városkára. Sok vita és per folyt a város és a püspökség között hosszú évtizedeken keresztül. A község legfájóbb problémáját, a vízellátást, a jó vizet Sümeg pártfogói soha nem tudták kiharcolni a magasabb fórumokon. Az 1905-ös években pedig Sümegnek egyszerre három képviselője volt a parlemtneben. (A község szülöttei voltak: Vázsonyi Vilmos, Eitner Zsigmond, Sümegi Vilmos.)

6 Lóczy Lajos, a neves tudós-tanár 1911-ben hiába terjesztette be a kormányhoz javaslatait Sümeg vízellátásával kapcsolatban, válaszra sem méltatták. A járványos betegségek a fertőzött víz miatt sűrűn felléptek.

7 Mezítlábas parasztok, szamaras fogatok tartoztak még hozzá a sümegi képhez. 1911-ben 71 szamarat tartottak nyilván.

8 (Talán innen ered az a szólás, hogy „ordít, mint a sümegi szamár".)

9 A sümegi polgárság patrióta szemléletű volt. Büszkék voltak eredményeikre, többet akartak. Nem rajtuk múlott a község egyhelyben topogása. Az ipari munkásság felnövekvő száma magában hordta a társadalmi fejlődés csíráját is, ami hamarosan megmutatkozott a Tanácsköztársaság sümegi eseményeiben. 2. ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM SÜMEGEN Az 1918-as polgári forradalom híre november 2-án jutott el Sümegre. Délelőtt a község képviselőtestülete a városházán gyűlést tartott, ahol megjelent Eitner Zsigmond országgyűlési képviselő is. A képviselőtestület előtt ismertette az ország helyzetét, a napokban lezajlott eseményeket. A leszerelt katonák közül többen részt vettek a nyilvánossá „vedlett" tanácsülésen, ahol követelték az elöljáróság lemondását. Eitner Zsigmond felismerte a helyzetet és a régi vezetőség átmentése érdekében javasolta, hogy a képviselő testület üdvözölje a nemzeti tanácsot. Az elöljáróság lemondott. Azon a napon délután már meg is alakult a helybeli nemzeti tanács. Elnöke Eitner Zsigmond lett. Alelnök Csonka Antal, Végh József dr. és a szolgálatban levő főszolgabíró, Szilágyi Dezső. A polgárőrség vezetője Szűcs Zsigmond lett.

10 A helyi nemzeti tanács vezetői a községben uralkodott izgatott hangulat miatt teljesen passzív magatartást tanúsítottak. November 2-án a községben elhelyezett tüzérkatonaság is szedte a sátorfáját. A tüzérkatonaság biztatására a község lakossága két órán keresztül fosztogatta a katonai raktárát. A közrend felbomlása a gyermekekre is hatott. A leányosztály három tanulója az iskola szekrényét feltörte és a tanító bevallása szerint mintegy 70 korona értékű iskolaszert tulajdonított el. Elvitték a tanítónő kézimunka gyűjteményét is.

11 A lemondott községi bíró távozása után a helyettes bíró látta el a bírói teendőket. A lemondott elöljáróság az ügyek vitelében március 23-ig megmaradt. A polgári demokratikus forradalmat a község lakossága nagy örömmel fogadta. Éles Károly iskola igazgató november 18-án ünnepséget hívott egybe az elemi iskolában és méltatta a történelmi események jelentőségét. „A magyar nemzet az október 30—31-i forradalomban elszakadt Ausztriától és evvel az Ausztriával folytatott százados küzdelmek, a nemzet véráldozatainak sorozata végre megszűnt. Minden igaz magyar vágya valóra vált, de vele megszűnt a Habsburgház uralma is, annyi vérnek, annyi könnynek kútforrása, s a Magyar Népköztársaság megalakult".

12 November 25-én Éles Károly igazgatónál szolgálatra jelentkezett Kelemen Dezső tanító. Péterréve nagyközségben a forradalom kitörésekor Kelemen tanácselnök lett, s addig vezette a község közigazgatási ügyeit, amíg a szerb csapatok be nem vonultak. November 1-én tartalékos főhadnaggyá léptették elő, erről azonban csak később értesült. Tanítói állást Sümegen csak 1919. január 2-i hatállyal kapott. Az egyhónapos állásnélküliség alatt volt ideje tájékozódni a község215