A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Cserny Margit: Adatok Veszprém megye 1848–49-es történetéhez

zésével egyoldalú kormányrendeletek kiadását, ezért utasítják a követeket az alkotmányos sérelem előterjesztésére.

24 Hunkár Antal közölte megyéjével, hogy a nádor közbenjárására az uralkodó megígérte a sérelmek orvoslását. A közgyűlés evvel nem elégszik meg: „Kellemesen hatott ugyan az alkotmányos szellemtől átengedett K. kir leiratnak tartalma. .. Mivel mégis a' Nemzetnek e' részben tellyes megnyugtatása nem annyira a K. kir leirat szavaiban, mint inkább az aggodalom alapjainak tettleges megszüntetésében volna feltalálható: Követ Urak a múlt január 17-i közgyűlésből 3. p. a küldött utasításnak szellemében tovább is oda utasíttatnak, hogy e' tárgyban egy minden kérdést elhatározó s minden lehető súrlódásoknak elejét vevő törvénynek hozatalát tehetségük szerint igyekezeznek eszközölni."

25 Hunkár március 3-án jelenti, hogy követeli a „sérelem megszüntetésének valóságos jeleit". Március 13-án tárgyalja a közgyűlés Kossuth felirati javaslatát a magyar felelős minisztérium megalkotásáról. Megyénk vezetői is szükségesnek nyilvánítják az ország kormányzásának átalakítását, az eddig követett nem alkotmányos irányú birodalmi politika alóli szabadulását: „.. .a magyar közáállomány jövödelmeinek és szükségeinek számbavétele, 's felelős kezelés alá tétele, és az eddigi collegialis kormányrendszernek magyar felelős minisztériummá átalakítása kéretik. — szívesen hozzájárulnak tehát e' megye rendjei is ezen felírási javaslathoz egész kiterjedésében." — Az országgyűlési követeket utasítják, hogy Kossuth javaslata mellett szavazzanak.

26 II. MÁRCIUS 15. ÉS AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK A március 15-i események híre hamar eljutott megyénkbe. A „Közlöny" veszprémi tudósítója beszámol róla, hogy ezek a napok mennyire felpezsdítették az életet. A nép örömünnepet tartott, amelyben a nemesség zúgolódás nélkül részt vett. A fiatalok közül egymás után emelkedtek ki a szónokok, akik a régi rendben szóhoz sem juthattak. Lelkesedéssel írták össze az ideiglenes nemzetőrséget, este pedig csapatostól tisztelegtek a nép legkedveltebb embereinél, legelőször Rososnál. Május 1-én volt a követjelentési közgyűlés, amelyen jelen volt minden község bírája. Ekkor hirdették ki a törvényeket. Előtte az a hír járta, hogy a nemesség szét fogja verni őket... „de a nemesség nemesen viselte magát. Veszprémmegye martius óta egészen átalakul; az ó rendnek elvből barátai is azt mondják, hogy a jelen kormányak szilárd fenntartása tarthatja csak fenn a hazát s szabadságot."

27 A megye más városaiban, szinte minden falujában hasonló ünnepi megmozdulások voltak; felvonulásokkal, szónoklatokkal, örömujjongással. Méltán ünnepelt az egész ország: évszázadok törekvése szinte egy csapásra megvalósult. Megteremtődtek az ország függetlenségének, önálló állami életének feltételei a felelős magyar minisztérium, az önálló pénz- és hadügy, az országrészek egyesítése által. A polgári átalakulást, demokratikus szabadságjogokat biztosító törvényekkel együtt ezek az új, fejlettebb társadalmi, gazdasági rendszer felépítésének lehetőségeit adták meg. A nép lelkesült örömébe csakhamar üröm vegyült. A 48-as törvények hibái nagy elkeseredést váltottak ki a parasztságban. A feudalizmus rendszerét a törvény nem söpörte el teljes egészében, mint ahogy a nép várta. így pl. a földnélküli zsellérek, föld nélkül maradtak, de továbbra is sújtották őket kontraktuális terheik és még egy sor feudális megkötöttség. Ember Győző adatai szerint a megye 787 159 magyar hold művelés alatt álló területéből a jobbágyfelszabadítás mindössze 76 000 hold szántót és 17 000 hold rétet juttatott a parasztoknak, ami a művelhető földnek mintegy 11%-a, holott a parasztság a megye lakosságának kb. 80%-át tette.

28 A parasztok előtt ez hihetetlennek tűnt. A március 15-én meghirdetett szabadságot a maguk rég óhajtott módján értelmezve, sok helyen azonnal megtagadták a robotot, dézsmát; elfoglalták az urasági földeket, legelőket. 9 A Batthyány-kormány igyekezett ezeket a népmozgalmakat, földfoglalásokat megfékezni. A március 25-i kisgyűlésen, amelyen először vesznek részt teljes joggal nem nemesek — ismertetik a miniszterelnök rendeletét, amelyben utasítja a megyéket, hogy a törvény kihirdetéséig érvényben levő régi rendet fenntartsák. Meghagyja nekik, hogy szigorúan járjanak el azok ellen, akik a régi törvényeket megszegik, vagy ellene bujtogatnak. Megyénk vezetői a fenyegetődzés továbbadása helyett humánusabb eljárást alkalmaznak. Hivatkozva arra, hogy a megyében több földesúr már elengedte a robotot, valamint a szomszédos Győr és Komáromban is; kiküldi a szolgabírókat, hogy győzzék meg a többi földesurat is a robot elengedésére. Figyelmeztet arra, hogy a nép feszültségben és nyugtalanságban van, különösen a még úri szolgálatot tevők, akik között némely helyen a megtagadás jelei mutatkoznak. „... Mivel ez a nyugtalanság személy- és vagyonbátorságot veszélyeztetővé válhat" és a néhány nap múlva kihirdetendő törvény az úrbéri szolgálatot különben is megszünteti, a közcsend fenntartása érdekében is ajánlatos a robotkövetelésektől elállni.

29 A személy- és vagyonbiztonság érdekében szorgalmazzák a nemzetőrség felállítását Veszprémben is, amint az Pápán már megtörtént. A helységekbe pedig a „birtokosabb és békés magaviseletű személyekből" ideiglenes csendőrség megszervezését rendelték el.

30 A nép felfegyverzésénél óvatosságra int a miniszterelnök. Az április 25-i kisgyűlésen ismertetik az erre vonatkozó rendeletet. Az elv az volt, hogy legalább féltelkes vagy ennél nagyobb birtokkal rendelkező parasztot vegyenek csak be a nemzetőrségbe... Mindenütt mérlegeljék, hol lehet a népet „bátorságosan" felfegyverezni.

31 Veszprém megye nem félt a szegény nép felfegyverzésétől: „Egy Veszprém megyei nemzetőr már júliusban elcsodálkozott azon, hogy Somogyban a zsellérek némelyhol nem írattak be a nemzetőrök közé, holott az ő megyéjének zsellérsége egész nyáron át, bár kepe által téli élelmét kereshetné meg, tán a jövő ínség kihatásával szolgálja a hazát."

32 Hozzá kell tenni, hogy a nemzetőrség szervezése önkéntességi alapon történt. A törvény kihirdetéséig a nép még bizakodott, hogy azok az ő javukra szólnak majd, hittek a „jó királyban". Nem csodálkozhatunk ezen a naiv hiedelmen, ha tekintetbe vesszük, hogy még vezetőink is reménykedtek benne. „Király Ő Felségének Bécsből lett eltávozását Ung megye megírván Ő Felségének körünkbe jövetelét óhajtó felírását kéri, mely óhajtást a megye is osztja."

33 A reményükben csalódott, a törvény által ki nem elégített volt jobbágyok, zsellérek elégedetlensége megyeszerte zavargásokban nyilvánult meg. Számos dokumentum szól erről. Pl. „Veszprém megye másodalispánja április 7-én jelentette a miniszteri országos ideiglenes bizottmánynak, hogy a devecseri uradalomhoz tartozó nagyhidegkúti áltáljában német ajkú jobbágyok a szentesítendő törvény értelme feletti hibás felfogásból az urasági birkákat a közös legelőről leverték/'

34 Április 12-én pedig az ügy újabb fejleményéről terjesztett fel tudósítást: „Hidegkút helység lakosai az urasági birkákat a határból kihajtván... a birkaistállót is felgyújtották. A közbejött választmányi intésre és figyelmeztetésre sem kívánták a birkákat többé befogadni. Ezek a mai napon katonai karhatalommal fognak behajttatni és az ellenszegülők főnökei, úgy a gyújtás eránt vizsgálat tellyesíttetni."

35 Ilyen ügy volt Dudaron is, ahol nemcsak a közös legelőket, hanem a paraszti földek ugarjait is az uraság nyájai özönlötték el. Természetes, hogy a lakosok ezt nem tűrték szó nélkül. Erre a nánai Nádasdy uradalom ügyviselője a következő panasszal fordult a megye alispánjához: „Dudaron ... magamnak ingerültségükben olyakat mondtak a lakosok, hogy az uraságnak többé a határhoz, erdőséghez sat. semmi köze, most már övéké minden, ideje egyszer, hogy akik utolsók voltak, elsők legyenek sat. Én azt gondolva, hogy a szép bánás és engedékenység használ — utóbb gon129