A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Éri István. Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1969. évi tevékenységéről

d) Képzőművészet: Mint arról előző évi jelentésünkben már beszámoltunk a Művelődésügyi Minisztérium Kulturális Alapjából 300 000 Ft-ot kaptunk a létesülő badacsonyi Egry József-Emlékmúzeum kiállításához szükséges műtárgyak megvásárlására. A Bakonyi Múzeum képzőművészeti gyűjteményébe 1969-ben 27 mű került. Ebből 17 Egryalkotás, 1 db Pátzay Pál készítette Egry-emlékplakett, továbbá 9 db korai Csikasz Imre grafika, melyekre Mészáros Gyula szekszárdi múzeumigazgató volt szíves figyelmünket felhívni. A képzőművészeti szerzeményezést — főleg az Egry-alkotások megszerzését — igen alapos gyűjtőmunka előzte meg, kb. 80 alkotással kapcsolatban 30 gyűjtővel tárgyaltunk. A szerzeményezést É. Takács Margit muzeológus végezte. A Kulturális Alap hitelkeretét az év végéig kimerítettük, néhány értékes, vételre felajánlott Egry-művet a póthitelkérelmünk elutasítása miatt sajnos nem tudtunk már megvásárolni. Amerigo Tot szobrászművész tihanyi kiállítása alkalmából Igazgatóságunknak ajándékozta az „őfelsége a kilowatt" с alkotását. a) Természettudomány : Papp Jenő a Bakonyban tíz alkalommal, 26 napon át végzett állattani gyűjtést (Pápasalamon, Eplény, Balatoncsicsó, Vállus, Iharkút, Szápár, Tés, Várpalota, Bakonynána határában). Balogh Márton botanikus, aki szerződéssel szeptember 1. — december 31. között dolgozott a Bakonyi Múzeumban, három napos gyűjtőúton vett részt. Ezenkívül foglalkozott természetvédelmi kérdésekkel: az öcsi Nagytó, a fenyőfői ősfenyves és egy alsóőrsi exótakert védelme ügyében járt el. „A Bakony természeti képe" с gyűjtőprogram keretében működő külső munkatársaink jelentős mértékben gyarapították a természettudományi gyűjtemény szekrénykataszteri nyilvántartásba vett anyagát. Megvásároltuk a fiatalon elhunyt Tallós Pál botanikus gyűjteményét is. f) Helytörténet : Berta István legújabbkoros történész és a munkájában őt segítő muzeológusok, adattárosok és külső munkatársak az év folyamán egyrészt a felszabadulási kiállításhoz végeztek tárgy- és dokumentációs anyaggyűjtést. Foglalkozott ezenkívül a Veszprém város rekonstrukciós munkálatai során szanálásra került épületek tartozékainak begyűjtésével, a bontásra kerülő épületek fotódokumentációjának elkészíttetésével, végül a csóti hadifogolytáborra vonatkozó emlékek és adatok felgyűjtésével is. A gyűjtött anyag jórésze az adattárba, kisebb része (kb. 45 tárgy) a legújabbkori tárgyi gyűjteménybe került. g) Ipartörténet: A tevékenységében egyre erősödő, létszámban is gyarapodó munkacsoportot Nagybákay Péter irányította. A céhtörténeti gyűjtemény nem gyarapodott számottevően, ellenben Pesovár János az eddig a néprajzi tárgy-gyűjteményben őrzött, meglehetősen rendezetlen céhes iratanyagot helységenként és céhenként rendezte, meghatározta és részletes adatfeltüntetéssel az ipartörténeti dokumentációs gyűjtemény leltárkönyvbe vezette át. E tevékenysége révén megállapította, hogy dokumentum- és tárgyi anyag tanúsága szerint a történeti Veszprém megyében eddig 139 céh működéséről van konkrét tudomásunk. A rendszerezés befejeztével kerül sor az anyag teljes feldolgozására. Ï: Nagybákay Péter az év folyamán több napon át a Balatoni Múzeumban és a múzeum gyűjtőterületén végzett céhtörténeti kutatásokat. Nagy László — a Bakonyi Múzeum egykori munkatársa és volt igazgatója — ez évtől kezdve tevékenyen bekapcsolódott céhtörténeti kutatásainkba. Ennek során a veszprémi tobakcéh és tagjainak működésére, életviszonyaira vonatkozóan végzett alapos levéltári kutatást, melynek céduláit (534 tételben) a múzeum adattárába leadta. Megkezdte a veszprémi magyar vargák, szűcsök és csizmadiákra vonatkozó levéltári anyag gyűjtését is. Új munkatársunkként — társadalmi munkában — Wöller István 1969 áprilisában hozzákezdett a megye malomtörténeti anyagának gyűjtéséhez. Ennek során az év folyamán 129 malom helyszíni vizsgálatát, lefényképezését végezte (354 felvétel), továbbá 12 malomra vonatkozó irat-, térkép- és más dokumentumanyagot gyűjtött be. Hozzálátott a megyei levéltárban a XIX. századra vonatkozó adatok kigyűjtéséhez és a szakirodalom tanulmányozásához. Mindezen munkákra az év folyamán kb. 7—800 munkaórát fordított. Hasonló módon — társadalmi munkában — végezte Nagy István külső munkatársunk immár szervezetten a Bakonyi Múzeum ipartörténeti kutatásaihoz kapcsolódva a megye vendéglátóiparának dokumentumaira, tárgyi emlékeire vonatkozó gyűjtését, rendszerezését. h) Adattár: A szakosított adattárak jónéhányában a múzeumi törzsanyag számbavétele már megtörtént (régészeti, műemléki, helytörténeti, természettudományi adattár, fotónegatív- és klisétár). Ezeknél már csak az évi rendszeres gyarapodás nyilvántartása folyik, globálisan kb.6700 db. Más szakcsoportnál (néprajz-ipartörténet, legújabbkor) a törzsanyag rendszerezése és nyilvántartásbavétele párhuzamosan folyik az új anyagéval. Ezen adattárak gyarapodása, illetőleg nyilvántartásbavétele kb. 8500 db-ot eredményezett. Az ugyancsak újonnan felfektetett céhes ipartörténeti dokumentációs gyűjteménybe fentieken kívül 1046 db eredeti iratot vezettek be, míg a céhbibliográfiai adattárban 659 tétel került regisztrálásra. i) Könyvtár: Azáltal, hogy 1969 szeptemberétől a Bakonyi Múzeum könyvtárát korszerű, raktározási és olvasótermi használathoz is a legalkalmasabb teremben helyezhettük el, megindulhatott a könyvtár régóta esedékes újjárendezése revíziója stb. Ezeket a feladatokat, a szerzeményezéssel, 12