A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Molnár László: A herendi porcelángyár művészeti törekvései 1825 és 1850 között

3. Empire tejeskanna Herend, Stingl Vince idejéből, HPGY. 3. Empire-Milchkanne (Herend) aus der Zeit von Vince Stingl, (HPGY). 3. Pot au lait empire, Herend, de l'époque de Vince Stingl, HPGY. 3. Молочник в стиле ампир из времен Винце Штингля, Херенд, HPGY. A Herendi Porcelángyár kiállításának újjárendezése alkalmával

7 a tárlat edényei között elhelyezett két különböző nagyságú bécsi empire formájú kávéskarma — Tasnádiné Marik Klára meghatározása szerint — ugyancsak a Stingl korszakból való. A vizsgálódás tárgyát képező kannák anyaga eltér az előbbiektől, kezdetlegesebb állapotát tükrözi a kísérletezésnek. Míg az általunk korábban meghatározott edények masszája jobb minőségű és ezekhez mérten fehérnek nevezhető, alig szennyezett, addig az utóbbiaké szürkén árnyalt és finom vasoxid szemcsékkel szennyezett. A kannák alakja a bécsi porcelángyár hatására általánosan elterjedt empire hengerkanna, szögletes keresztmetszetű és formájú füllel. Ez a típus a XIX. sz. negyvenes éveiben hazai keménycserépgyáraink legtöbbjének termékei között előfordul, különböző nagyságú változatokban, rendszerint a formával egyidőben kialakult kobalt mázalatti vonalkás „Ranftl Muster" díszítménnyel.

8 A típus kétséget kizáróan az empire korszakra jellemző, de a hazai terámia esetében még a biedermeier időszakába sorolható. Ezeken a korai herendi porcelán kannákon nincs bécsi széldísz, mindkettő mázfelett festett. Ilyen típusú kannákat később a herendi edénygyárban is nagyobb mennyiségben készítettek Fischer első időszakában. Az egyszerűbb empire formák a XIX. században egységes művészeti formatörekvés kifejezői szerte e monarchia területén. A kisebb edény válla alatt körbefutó purpur rózsákból, zöld, barnás és kék színű levelekből, bimbókból kialakított koszorú díszítményt purpur csíkok szegélyezik. Ez a minta súlyos a kanna tömegéhez és arányaiban is elhibázott.— Adíszítmény eredetét tekintve, szintén valamelyik csehországi gyárból való. Az ilyen és ehhez hasonló „rózsás" koszorú elrendezésű keménycserép edények, elsősorban tányérok legnagyobb exportálója, több hazai lerakat tulajdonosa a privilégiummal rendelkező altrohlaui Nowotny gyár volt.

9 Csakis onnan származtathatjuk ezt a díszítményt, illetve a gyár edényeiről. Ilyen díszítések a hazai keménycserép gyárak termékein a XIX. sz. második felében általánosan előfordulnak. A nagyobb kanna mintája ugyancsak koszorú, erősen stilizált ötkaréjú szőlőlevelek között csavarszerű kacsokkal. A díszítmény piros és zöld színű, szürke zárócsíkkal. Ez a típusú díszítés már gyakrabban előfordul e korban, de sohasem ebben a színösszeállításban, hanem mázalatti kobalt festéssel, vagy zöld és kék mázfelettivel. Eredete után kutatva, a bécsi gyár és ismét cseh gyárak termékeihez jutunk el. Stingl próbálkozásai között önálló törekvést vagy figyelmet érdemlő művészeti koncepciót csak a sajátos nemzeti színek alkalmazásai mutatnak. A massza és formakísérletek szükségszerű velejárója a különböző díszítési megoldások keresése. A kannákon sem Herendre, sem Stinglre utaló jegy nincs. Mindössze a nagyobb tárgy alján benyomott „5" számjegy látható, amit formaszámnak tekintünk.

10 Mindezek figyelembevételével herendinek tekinthetjük azokat, nemcsak azért, mert régi tárgyai a gyűjteménynek, hanem azért is, mert az eddig ismert hazai porcelán kísérletek darabjai félreérthetetlenül a gyártás helyére utaló jeggyel ismertek, azok sorába így nem illeszthetők. Döntő bizonyítéknak tartjuk, hogy Fischer korai időszakában 1840 körül Herend vagy HEREND jeggyel és FM, MF névbetűivel ellátott azonos méretű, de jobb minőségű porcelánból készített kannákat ismerünk. Az eddig előkerült és meghatározott négy tárgyat — mint már megjegyeztük —• nem tartjuk elegendőnek a művészi irányzat mélyebb elemzéséhez. Annyira azonban igen, hogy Stingl szándékát munkása sikeressége esetében, ne az egyedi jellegű szobrokban, dísztárgyakban és rokokó stílusú asztali edényekben keressük, hanem a szélesebb közönség igényét kielégítő tömegszerű termelésben, amihez példát és előképet akkor elsősorban a csehországi gyárak szolgáltattak. A HERENDI PORCELÁNGYÁR ELSŐ ÉVTIZEDE FISCHER MÓRICZ IDEJÉN A XVIII. sz. második felétől kezdődően ismeretes a tatai Fischer család tagjainak vállalkozói, bérlői és kereskedői te* vékenysége, amely a reformkorban tovább bővül és az ipar irányában is fokozottabb érdeklődést mutatnak.

11 Fischer Móricz előbb a pápai gyár irányába fordul, ahol két esztendeig mint bérlő tevékenykedik az edénykészítéssel kapcsolatban, kölcsönei és tőkés bérleti vállalkozása révén. Elképzeléseit és igényét a keménycserépgyártás azonban nem elégítette ki, ezért a nagyobb lehetőségeket magában rejtő porcelán gyártás iránt érdeklődik Herenden, ahol Stingl Vince erőfeszítései nyomán megszületett a hazai porcelán. A herendi üzem Fischer által történt birtokbavétele után — tőkés vállalkozás esetében bármennyire is rendkívülinek tűnhet — elsősorban művészeti kérdések kerültek előtérbe, amelyek megoldása az új tulajdonos számára a gyár fennmaradását vagy bukását jelentették. Előtte sem nyílt más lehetőség mint akkor az európai nagymúltú gyárak előtt — a tömegtermelés — amelyre Stingl is törekedett. Erre azonban a felszerelésben elmaradt, megfelelő mennyiségű porcelánmassza alapanyaggal sem rendelkező üzem új tulajdonosa nem vállalkozhatott. Lehetségesnek tartjuk, hogy üzleti érzéke, a fejlődő hazai gazdasági viszonyok, feltehetően a főúri igények alaposabb ismerete, valamint az európai porcelángyártásról szerzett értesülései irányították figyelmét a XVIII. századi európai és ázsiai porcelánok másolása, majd utánzása irányába. Hitelt érdemlően ma már nehéz meghatározni, melyik volt a döntés előidézője, feltehetően valamennyi közrejátszott a végső elhatározás — az egyedi jellegű termelés kialakításában. Fischer az 1840—1842 közötti esztendőkben még hasonlóan Stinglhez a cseh porcelán hatása alatt készítette edényeit, minden bizonnyal csehországi gyárakban tanult és foglalkoztatott munkásokkal. További széles körű kutatást igényel Stingl Vince herendi tartózkodásának ideje, valamint a gyárban végzett tevékenysége Fischer Móricz megjelenése után. A magunk részéről továbbra is azon az állásponton 8 113