A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Korompay György: Veszprém város településtörténeti kialakulása

egykori Palotai útba kapcsolódó és Peremartonon keresztül Fehérvár felé vezető nagy út. Fontos út volt még többek között a jutási út, mely a középkorban a mai Vörös Október út vonalát követte és Jutáson túl Zirc és Győr felé folytatódott. Veszprém a korai város jellegű települések közül a vár típusúak közé tartozott (mint Fehérvár, Győr, Nyitra, Pest és talán Csanád is.

8 Tehát inkább várszerű szállástelep, amelynek falerődítéseiről először 1086-ban hallunk.

9 Közvetlenül a tatárjárás előtt egy 1242 február 2-án kelt, segítségért a pápához forduló levélben Veszprémről mint olyan erődített váras helyről esik szó, amelyben a népesség a tatárok elől meghúzódhat és remélheti a megszállás átvészelését.

10 A Vár Árpád-kori épületei közül—az első Szt. György kápolnán és az első székesegyházon kívül — főként írásos emlékek alapján következtethetünk arra, hogy itt állhatott egy királyi udvarház és valószínűleg vele összefüggésben egy püspöki lak. Kapcsolódásuk helyét vélhetjük felismerni a Gizella kápolnában, amely a tatárjárás előtti időből származik.

11 Föléje Pál püspök (1262—1275) emeleti kápolnát építtetett,

12 melynek falpillérei, bimbós fejezetei és boltindításai a Nagypréposti ház határfalával együtt megmaradtak. Tudomásunk van a kanonokok közös vári épületéről (először 1190 körül, utoljára 1395-ben), az ispáni lakról; a Mindszentekről nevezett prépostsági templomról (valószínűleg a későbbi megyeháza helyén) és a város nagyhírű káptalani vagy székesegyházi iskolájáról. Ebben a szabad mesterségeket (vagyis a bölcsészettudományok körébe tartozó tárgyakat), valamint a kánoni és római jogot oktató intézményben Kun László korában 16 olyan neves, magiszternek tisztelt tanár működött, akik Pádua, Bologna vagy Párizs egyetemén sajátították el tudásukat és szereztek doktori fokozatot. Veszprémnek ez az iskolája az ország első, legmagasabbrendű szellemi képesítést nyújtó főiskolai szintű oktatási központja, amely kiemelkedésének ezt a viszonylagos rangját egészen a pécsi egyetem 1367. évi felállításáig megőrizte. Az iskolának — a 3000 márkára becsült egyházi könyvein kívül — az összes tudományszakra kiterjedő könyvtára egy termet töltött meg, amelynek helyét az erre vonatkozó források a székesegyháztól északra írják le. Az a jegyzőkönyv, mely az iskolát és értékeit részletesen bemutatja, akkor készült, amikor az ország első zászlósura, bírája és nádora Csák Péter seregével rátámadt Veszprém várára, annak egyházi intézményeit lángba borította, kirabolta és sokakat a várvédők és az egyház emberei közül megölt. Feltehető, hogy a nádor támadása nemcsak a püspök személye és feudális hatalmat képviselő családja, hanem ama hatalmi politika ellen is irányult, amellyel ingatlanok összevásárlásával igyekezett a püspök és káptalana egyeduralmuk feltételeit kiépíteni. Az oligarchák garázdálkodásának ebben a korában a védelmet kereső királyság bízvást támaszkodhatott az egyházra, amelynek önállósodási törekvésében veszélyt nem látott. így történt, hogy 1313-ban Károly Róbert a helyi ispánságot — minden jogával, hasznával, tartozékával és a helybeli vásárvámmal együtt — Csepely szi17* 2. A Vár északi része és környezete. 2. Nordteil von Burg und Umgebung. 2. Partie nord du château et ses environs. 2. Северная часть крепости и окрестности. 3. A Vár északi része nyugat felől. 3. Nordteil der Burg von Westen her. 3. Partie nord du château vue de l'Ouest. 3. Северная часть крепости с южной стороны. 259