A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Sági Károly: A hetvenéves Balatoni Múzeum
lomatyát, hogy a használatból kitett szobrokat, faragványokat, csipkéket, képeket tegye könnyen hozzáférhetővé" 1 " 7 . A Központi Statisztikai Hivatalnak adott jelentés szerint 1 ' 58 a Balatoni Múteumnak 1907 december 31-én 3510 régészeti, 1286 természettudományi, 3377 néprajzi tárgya volt. Látogatók száma ez évben 13 554 volt. A könyvtár állományáról a Főfelügyelőséghez küldött jelentésből tudjuk meg, hogy állománya 718 darab, ebből 480 aprónyomtatvány, 3 kézirat és 3 oklevél. 169 Az építendő múzeumra kért államsegéllyel kapcsolatban 1908. március 11-én válaszolt a Főfelügyelőség. 170 A helyi hozzájárulást kevésnek találta, így az államsegély kérelmet nem terjesztette fel a minisztériumnak. 1908-ra 1000 korona államsegélyt kapott a Balatoni Múzeum, 171 majd pótlóan néprajzi tárgyvásárlásra 400 koronát. 172 Az évi munkát összefoglaló titkári jelentésből tudjuk meg, hogy az 1907. december 2-án kezdett fenékpusztai ásatás 1908. március 7-ig tartott. A munka során az északi erődfal feltárása volt a cél. ,,A védőfalon belül, a vár északnyugati részén egy igen szép, formás épület alapfalaira bukkantunk, melyet szintén feltártunk." 173 Az úgynevezett 2. számú ókeresztény bazilika volt ez az épület. 174 A Balatoni Múzeum Egyesület 1908. március 1-én kérelmet intézett a földtulajdonos gróf Festetics Taszilóhoz, kérve a kiásott alapfalak romterület alakjában történő bemutatásának engedélyezését. A gróf azonban ,,a régi római épület fundamentum köveinek felásott állapotban való fenn tartását sajnálatra nem engedélyezi és a feltárt terület planírozását kéri" közli dr. Dezsényi Árpád főtitkár. 165 A 2. számú ókeresztény bazilika konzerválása és bemutatása csak a második világháború után oldódott meg. A központi statisztikai hivatalnak adott jelentés összegezi az 1908. évi állapotokat 176 . 1908. év végén a régiségtár 4370 tárggyal, a természetrajzi tár 2800 tárggyal, a néprajzi tár 3610 tárggyal, a tájrajzi tár 576 tárggyal rendelkezett. A könyvtár állománya 2830 darab. 7. Schadl János múzeumterve 1907-ből (homlokzat, tusrajz). 7. Tuschzeichnung der Stirnseite des Museumsgebäudes nach dem Entwurf des Architekten János Schadl (1907). 7. Plan de János Schaül, 1907 (façade, lavis). 7. Проект здания музея Яноша Шедля, 1907-й год. (Фасад, рисунок тушью.) 1909-ben tárgyalások kezdődtek Darnay Kálmán sümegi magángyűjteményének állami megvásárlása ügyében. A Pesti Hírlap 1909. évi július 17-i száma „Nem ajándék, hanem üzlet" című cikkében támadást intézett Darnay ellen. Fraknói Vilmos püspök főfelügyelő ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a cikket Sági János információja alapján írták, ezért „legnagyobbfokú rosszalását" fejezi ki. 177 Sági János augusztus 8-án kelt, Lovassy Sándorhoz intézett levelében kifejti, hogy a Főfelügyelőséget bántani nem óhajtotta, hisz jóindulatú támogatása nélkül nem születhetett volna meg a Balatoni Múzeum. Mivel a főfelügyelő sértve érzi magát, a Balatoni Múzeum érdekében néprajzi osztályvezetői megbízásáról lemond. 178 Lovassy ezt augusztus 10-én jelenti Fraknóinak. 179 Fraknói válaszában 180 kéri Lovassyt, hogy Sági Jánost „lemondásának visszavonására felszólítani méltóztassék s egyben nevemben is arra is felkérni, hogy a Balatoni Múzeum érdekében továbbra is az eddigi odaadással munkálkodjék, de jelen támadáshoz hasonló eljárástól a jövőben tartózkodjék." 1909. februárjában a Balatoni Múzeum-Egyesület Szendrey Júlia újmajori szülőházának emléktáblával való megjelöléséhez kér engedélyt gróf Festetics Taszilótól. 181 A minisztérium 1909-re 1300 korona államsegélyt biztosít a Balatoni Múzeum részére, 182 melyből a régiségtár, néprajzi tár és könyvtár gyarapítására 300—300 koronát, a természetrajzi tár gyarapítására 400 koronát fordíthatnak 183 . Április 21-én arról értesítik Lovassyt, hogy a Balatoni Múzeum építési költségeire kért összegből 1910-re 5000 koronát vett fel a Főfelügyelőség. Bízik benne, hogy az összeget a minisztérium is elfogadja 184 . Az 1909. év eseményeit Csák Árpád titkári jelentése 185 foglalja össze. Csák részletezi az egyes osztályok helyzetét és anyagát is. A régészeti osztály 1909 végén az őszi mezei munkák során talált újmajori korarómai temető 18 " feltárását kezdte meg. A munka a következő évre is áthúzódik. A régiségtár 7094 darabból áll jelentése szerint. A néprajzi osztály 1909 végén már öt, egymásba nyíló szobából áll. „A múzeum e része eléggé kimerítő képét mutatja a Balatonvidéki népéletnek. A népművészet termékei, pásztorok tetszetős faragványai, melyek értékes kincsesházai a magyar ornamentikának, dominálnak itt." A néprajzi gyűjtemény 3554 darabból áll. A természettudományi gyűjteményben a lepke- és rovargyűjteményt 1909 nyarán már láthatta a közönség, a Balaton élővilágának preparátumait összegyűjtötték ugyan, kiállítani azonban nem lehetett még ezt az anyagot, megfelelő bútorzat hiányában. A természetrajzi gyűjteményben 318 balatonvidéki kőzet és ásvány is helyet kapott. A tár anyaga 2586 darabból áll. A tájrajzi osztály a néprajzi kiállítás folyosóján van elhelyezve. 689 darabból álló gyűjtenény ez, zömmel képeslevelezőlapokat tartalmaz. A Balatoni Múzeum kiállítási és iroda helyiségek bérletéért évi 1100 korona bért fizet. Ezt az összeget eddig a telekvételre szánt, takarékpénztárilag kezelt 24 000 korona államsegély 960 koronás kamatjából fedezték. A Balatoni Múzeum kiállításai vasár- és ünnepnapokon éven át nyitva voltak, július és augusztus hóban csütörtökön is volt nyitvatartás. A látogatók száma 1909-ben maghaladta a 14 000-t. 1910-ben a régészeti gyűjtemény 300 koronát, a néprajzi gyűjtemény 300 koronát, a könyvtár 300 koronát és a természetrajzi gyűjtemény 400 koronát kapott államsegélyként 187 . A múzeum saját épületének emelésére szánt államsegély első részletét 5000 koronát 1910. november 8-án utalványozta a miniszter olyan meghagyással, hogy a takarékpénztárban kezelt összeg kamatai a tőkéhez csatolandók 188 . 18
