A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Sági Károly: A hetvenéves Balatoni Múzeum

sülét elnökévé dr. Lovassy Sándort, alelnökévé Hencz An­talt, titkárul Csák Árpádot választotta meg. Pénztáros Lehrmann Ferenc lett. Ugyanekkor megválasztották a szak­gyűjtemények vezetőit is. Az archaeológiai osztály vezetője Csák Árpád, a természettudományi osztály vezetője dr. Vutskits György, a tájrajzi osztály vezetője dr. Illés Ignác lett. Dr. Lovassy Sándor és Csák Árpád személyéről volt már szó az előzőkben, a későbbiekben is többször kell még be­szélnünk róluk és munkásságukról. Az alelnök, Hencz Antal (1839—1889) életrajzi adatait Csák Árpád méltatásából is­merjük 36 . Hozzátehetjük ehhez, hogy Hencz volt az első, aki saját szerkesztésű limnographjával mérte a Balaton vízállásá­nak változásait. 37 Személyével kapcsolatban említenünk kell azt a megsárgult fényképet is, ami hagyatékából került a Ba­latoni Múzeumba. 38 A fénykép különböző nagyváradi régi­ségeket ábrázol, a következő dedikációval: „Hencz Antal, kedves, régi barátjának és a zalai műemlékek egyik megörö­kítőjének, hálás emlékül, a corinthusi út alkalmával, mikor szegény házamnál tisztelhettem, Nagyváradon Ápril 22-én 1884-ben Rómer Flóris Ferencz." Lehrmann Ferencről az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve árulja el, hogy a Gazdasági Tanintézet pénztárosa volt. Dr. Vutskits György (1858—1929) személye ismert. A keszthelyi gimnázium természetrajz tanára volt, aki Magyarország, fő­ként a Balaton és mellékvizeinek halairól írt tanulmányaival nemzetközi hírnevet vívott ki magának. Életrajzát és irodalmi munkásságát dr. Lukács Károly állította össze. 39 Dr. Illés Ignác a jegyzőkönyv szerint honvéd huszár ezredorvos volt, kinek nevével különböző népszerűsítő cikkek kapcsán a későbbiekben is találkozunk a Keszthelyi Hírlap hasáb­jain. Az 1898. augusztus 7-i alakuló közgyűlés megválasztotta a Balatoni Múzeum-Egyesület igazgatóválasztmányát is, a 36 hely közül azonban csak 29-et töltött be, hogy a tagság gya­rapodásával mód legyen még további igazgatóválasztmányi tagok bevonására is. Lényeges pontja volt az alakuló közgyűlésnek Csák Árpád felszólalása, aki a „Balatoni Múzeum mielőbbi létrehozása céljából letétként ajánlja fel 15 évi archaeológiai kutatásainak eredményét és kéri a közgyűlést, hogy ezen ajánlatát elfogadni és az igazgatóválasztmányt a letéti szerződés elkészítésére megbízni szíveskedjék." A Balatoni Múzeum-Egyesület és a kezelésében lévő Bala­toni Múzeum ettől a közgyűléstől számíthatja létét, az Egye­sület körbélyegzőjén is az 1898-as évszámot látjuk. A Balaton­ni Múzeum-Egyesület alakuló közgyűléséről egyébként a Keszthelyi Hírlap és a Veszprémi Hírlap adtak számot. 40 A Balatoni Múzeum-Egyesület igazgatóválasztmánya a Gazdasági Tanintézet múzeumában tartotta első ülését 1898. augusztus 25-én. 41 Az ülés jegyzőkönyvét ismerjük, 42 a jegyzőkönyv anyagát egyébként szószerint közölték a kinyom­tatott sajtótájékoztatóban is 43 . Dr. Lovassy Sándor elnök felolvasta dr. Vutskits György levelét 44 , melyben egészségi állapotára hivatkozva a termé­szettudományi gyűjtemény szakvezetői tisztségéről lemond. A tár vezetésére Huszár Károlyt kérte fel az igazgatóválaszt­mány, aki készséggel vállalta is a megbízást. Csák Árpád régészeti magángyűjteményének letéti szerződését Lovassy és Csák közösen készítették el, az igazgatóválasztmány kérésé­nek megfelelően. Csák magángyűjteményével a Balatoni Múzeum első kiál­lítható anyaga rendelkezésre állt, az anyagnak otthont kel­lett csak keresni. Keszthely képviselőtestületét írásban kér­ték meg, hogy a régi Gazdasági Tanintézet (mai városi ta­nácsház) emeletének sarokhelyiségét és két csatlakozó kisebb 3. A Balatoni Múzeum Egyesület alakuló értekezletének meghívója. 3. Einladung zur konstituierenden Versammlung der Balaton-Museums­Gesellschaft. 3. Invitation à l'assemblée constitutive de la Société du Musée de Balaton. 3. Пригласительный билет на организационное собрание Общества Балатонского музея. szobát adja bérbe. A képviselőtestület a kért helyiséget évi 100 korona bérért át is engedte. 45 Az igazgató választmány a bérelt múzeumi helyiségeket a Gazdasági Tanintézet bútorzata alapján készíttetett berende­zéssel kívánta ellátni, Braun Rudolf, Albel István, Bernáth József, Stegmüller Károly keszthelyi asztalosok árajánlatá­nak figyelembevételével 46 . 1898. október 23-án Fraknói Vilmos püspök, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője az alábbi táviratot 47 in­intézte Lovassyhoz: „Távirati értesítést kérünk államsegély átvételéről és állami főfelügyelet elfogadásáról." Lovassy ugyancsak táviratban 48 válaszolt: „Egyszázforint államsegélyt felvettük. Állami főfelügyeletet elfogadjuk. Hétfőn délben személyesen referálok." Dr. Horváth Géza, a Magyar Nem­zeti Múzeum állattárának vezetője már 1898. júniusának vé­gén levélben tudatta Lovassyval, hogy a Múzeumok és Könyv tárak Országos Bizottsága 1000 forint államsegélyt biztosí­tott a születendő Balatoni Múzeumnak 49 . Herman Ottó 1898. október 18-án kelt és Lovassynak írt leveléből 50 tudjuk meg, hogy a kis segélyt ő eszközölte ki Fraknóinál. A Balatoni Múzeum 1898. augusztus 12-én kapta az első vételi ajánlatot Hecht Móric műkereskedőtől, 51 a vételre ajánlott két XIX. század közepi siófoki festményt azonban anyagiak hiányában nem tudták megvenni. Ez év december 19-én Chorus Iván lesencetomaji állomáselöljáró Hertelendy Ferenc szőlőforgatásánál talált régiségekről számol be. 52 1899. január 16-án ásatást kezdett Csák Árpád Fenék­pusztán és három és fél hónapi munkával feltárta az ún. „A" épületet. Az ásatást külön cikkben összegezi később. 53 Valamivel korábban a bakonycserpusztai római telepen ásott Csák. 54 1899. január 12-én dr. Lovassy Sándor elnök és Csák Árpád titkár nyomtatott felhívással fordult a három akkori balatoni vármegye, Zala, Somogy és Veszprém 43 pénzintézetéhez, hogy alapító, vagy rendes tagként a Balatoni Múzeum­Egyesületbe lépjenek be. 55 Január 14-én hasonló, nyomtatott felhívással fordultak a három megye 19 nagyobb községéhez: 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom