A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Sági Károly: A hetvenéves Balatoni Múzeum
lyen alapítandó városi esetleg balatoni múzeum céljára ezer forintos alapítványt tett 16 . Ezt az alapítványt 1897. június 15-én Huszár Károly keszthelyi gyógyszerész újabb 1000 forintos felajánlása követte a létesítendő múzeum céljaira. Huszár Károly említett alapítólevelét 17 , melyet tanúként dr. Lovassy Sándor és Csák Árpád írtak alá, Keszthely városbírójánál helyezte letétbe. 18 A kortárs dr. Ejury Lajos naplójából tudjuk, 11 ' hogy Huszár Károly Braun Pál keszthelyi gyógyszerésznél volt segéd, mielőtt saját gyógyszertárát megnyithatta. Braun Pál szenvedélyes vadász volt, aki maga tömte ki az elejtett zsákmányt. Alexander Homeyer bécsi ornithológus Braun gyűjteményében hőcsiket (Picoides tridactylus L.) is látott. 20 Ezt a madarat azóta sem észlelték Magyarországon és csak Homeyei adata nyomán vették fel a hazai madarak névjegyzékébe. 21 Braun mellett Huszár Károly elsajátíthatta a preparálás mesterségbeli fogásait, így alapítólevelében felajánlhatta azt is, hogy a létesítendő múzeum természettudományi gyűjteményének anyagát díjmentesen preparálja és konzerválja majd. A kor hangulatán túl gazdasági okok is sürgették a keszthelyi múzeum létrejöttét. Más helyen elemeztük már Keszthely múlt század végi gazdasági életét. 22 Rámutathattunk, hogy a Délivasút megnyitása után alakult ki a máig élő irányzat: városunk fürdő- és iskolaváros, melynek gazdasági képébe jól illeszkedett a múzeum gondolata. A múzeumalapítás gondolata Keszthely és Huszár Károly említett alapítványaival komoly pénzügyi indítást kapott. Két nappal Huszár alapítványa után dr. Lovassy Sándor kézírásával „Felhívás a Balatoni Múzeum-Egyesület megalakítása érdekében" című felszólítás készült, amit huszon2. Felhívás a Balatoni Múzeum Egyesület megalakítására (röplap). 2. Aufruf zur Konstituierung der Balaton-Museums-Gesellschaft (Flugschrift). 2. Appel à la constitution de la Société du Musée de Balaton (tract). 2. Призыв к образованию Общества Балатонского Музея (Листовка). egyen alá is írtak 23 . Ezt az 1897. július 16-án kelt felhívást ki is nyomtatták. 24 A felhívás a létesítendő Múzeum-Egyesület múzeumát a balatoni fürdőélet szolgálatába kívánta állítani. A felhívás nyomán és hatására 1897. június 27-én du. 2 órakor nagyszámú közönség gyűlt össze a városháza nagytermében. Ez a városháza nem azonos a városi tanács mai székházával. A Kossuth Lajos- utcai ún. ,,Új városházáról" van szó, amely ma a Művelődési Ház otthona. Ennek I. emeleti nagytermében tartották meg az értekezletet, amely kimondta a Balatoni Múzeum-Egyesület megalakulását. Az értekezletről készült jegyzőkönyvet Csák Árpád készítstte. 25 Az értekezlet lefolyásáról nyomdai úton előállított sajtótájékoztatót küldtek szét. 26 Ennek nyomán adott hírt a Balatoni Múzeum-Egyesület megalakulásáról a budapesti Nemzet is, 27 mely a következőket írja: ,,A Balatonvidék kulturális haladásának tényezőjévé lehet az az egyesület, amely a múlt vasárnap megalakult." Darnay Kálmán az akkor már országos hírű gyűjtő és Óváry Ferenc képviselő táviratban üdvözölte az új egyesületet. 28 A Balatoni Múzeum-Egyesület alakuló értekezlete szabályozta a tagsági díjak kérdését, az alapítótagok legalább 40 korona lefizetésére, a rendes tagok évi 2 korona fizetésére vállalnak kötelezettséget. Az értekezlet taggyűjtő ívek terjesztését is elhatározta. Dr. Lovassy Sándor a Balatoni Múzeum-Egyesület alakuló közgyűlésének elnöke, a végrehajtóbizottság tagja 1897. augusztus 10-re összehívta a végrehajtóbizottságot. A végrehajtóbizottság üléséről felvett jegyzőkönyvet ismerjük. 29 Ebből tudjuk meg, hogy a végrehajtóbizottság elnökének dr. Lovassy Sándort, titkárának Csák Árpádot választotta meg. Az alapszabályok elkészítésére szűkebb bizottság alakult, amelynek Lovassy és Csák mellett Lénárd Ernő közjegyző volt még a tagja. Dr. Lovassy Sándor 1898. január 10-re hívta össze ismét a végrehajtóbitottságot. A a végrehajtóbizottság tárgyalta és elfogadta a Balatoni Múzeum-Egyesület alapszabály tervezetét és taggyűjtő-ívek kibocsátását határozta el. A taggyűjtő-ívek szövegezésének elkészítésével és előállíttatásával Lovassyt és Csákot bízták meg. :i0 A Balatoni Múzeum-Egyesület taggyűjtő-íve Farkas János keszthelyi nyomdájában készült. 31 Az ív felső részén a Balatoni Múzeum-Egyesület alapszabályainak kivonatát találjuk. A Balatoni Múzeum-Egyesület végrehajtóbizottsága ugyan elfogadta már az alapszabály tervezetet, közgyűlés azonban még nem hagyta akkor jóvá. A belügyminiszteri jóváhagyás és záradékolás is csak jóval később, 1901. január 22-én került rá a Csák Árpád kézírásával készült példányra. 32 Az említett alapszabály szerint a Balatoni Múzeum-Egyesület régészeti, természettudományi és „tájrajzi tárgyakat" kíván gyűjteni. Ez a „tájrajzi gyűjtemény" a Balaton és vidéke szépségeit megörökítő képzőművészeti és fénykép anyagból áll. À néprajz és iparművészet gyűjtésének szükségességéről akkor nem esett még szó. A Balatoni Múzeum-Egyesület végrehajtóbizottságának 1898. július 29-én tartott ülésén dr. Lovassy Sándor elnök bejelenti, hogy „a taggyűjtő íveknek csak egy része érkezett vissza, csupán az ezeken jegyzett aláírások száma a háromszázat meghaladja, a melyek között 42 alapító tag van." Ezek után a végrehajtóbizottság időszerűnek látja már a Balatoni Múzeum-Egyesület alakuló közgyűlésének összehívását. 33 Nyomtatott meghívó tudatta a Balatoni Múzeum-Egyesület tagjaival, hogy 1898. augusztus 7-én a városháza tanácstermében kerül sorra az alakuló értekezlet 34 . Az alakuló értekezlet jegyzőkönyvét ismerjük. 35 A jegyzőkönyvből tudjuk meg, hogy az alakuló értekezlet a Balatoni Múzeum-Egye12
