A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Kozák Károly: XI–XIII. századi egyházi építészet Veszprém megyében

tonfüred, Szigliget) és a középkori falakba másodlagosan beépített római kőfaragványok, téglatöredékek (Ecsér, Aszófő, Felsődörgicse, Nagykeszi stb.) világosan utalnak arra, hogy a régebbi kor emlékei, épületmaradványai hatással voltak középkori településeink, templomaink helyének kijelölésében, s talán még azok formájának, szerkezetének kialakításában is részük volt. Veszprém megyében a legközvetlenebb hatással Zalavárott számolhatunk. A Conversio leírása szerint három templom állt itt a IX. század közepén.

6 Id. Fehér Géza, Radnóti Aladár és Cs. Sós Ágnes ásatásai, valamint G. Turco 1569. évi felmérése nyomán három templom maradványait ismerjük ma az egykori zalai vár, illetve az annak közelében levő Récéskútnak nevezett területen. Ezek közül az 1019-ben Szent Adorján tiszteletére felszentelt bencés apátság temploma valószínűleg a IX. században említett, ugyancsak Szent Adorján tiszteletére épített templom helyén állhatott. Alaprajzát, méreteit G. Turco felmérése rögzítette számunkra. A feltehetően egyhajós, téglalap alaprajzú hajó egy félköríves szentéllyel zárult (1. kép l.)

7 Cs. Sós Ágnes tárt fel e területen egy másik, egy félköríves szentéllyel záródó kis templomot, amelynek építését a XI. századra határozta meg. (1. kép 2.).

8 Zalavárott a harmadik templomot Radnóti Aladár tárta fel (Récéskút). A háromhajós belül háromfélkörívvel, kívülről egyenesen záródó templom építésének idejét a IX. századra tette.

9 Cs. Sós Ágnes néhány évvel ezelőtt végzett hitelesítő ásatása során e templom alatt egy korábbi (IX. sz.) fatemplom maradványait figyelte meg. Az előkerült leletek, maradványok és rétegek alapján, a háromhajós kőtemplom építésének idejét a XI. századra módosította (1. kép 3.).

10 Zalavárott tehát három olyan templom maradványát ismerjük, amelyek közül egy nagy valószínűséggel, a másik kettő pedig feltételezhetően a IX. században említett templomok helyén, vagy azoknak közelében állhatott. A Szent Adorján-templom és a Récéskúti-bazilika esetében tehát feltételezhető a korábbi építmény hatása a hely megválasztása és a névadó vonatkozásában. A formai, alaprajzi elrendezés tekintetében azonban egyelőre nem tudunk kimutatni ilyen kapcsolatot. A Récéskúti-bazilika IX. és XI. századi maradványai közti különbség arra utal, hogy a XI. században e területen „új templomtípusok" megjelenésével és elterjedésével is számolhatunk. A Szent Adorján-templom és a Récéskúti-bazilika (XI. sz.) alaprajzai között mutatkozó különbséget ez esetben a különböző időben történt építkezés körülményeiben véljük fellelni. A bencés apátság alapítása a XI. század elején történt. Nem valószínű, hogy ez időben Zalavárott egyszerre két ilyen aránylag nagyméretű 2. Tihany, az altemplom keleti fala. (Az ablak felett a másodlagosan beépített palmettás kő helye.) 2. Tihany: Ostwand der Gruftkirche. (Über dem Fenster die Stelle des nachträglich eingebauten Palmettensteins.) 2. Tihany, mur est de la crypte (au-dessus de la fenêtre, la place de la pierre à palmettes, encastrée ultérieurement). 2. Тихань, восточная стена церкви. (Над окном место вторично встроенного камня пальметты.) 15 — a hazai viszonyokat tekintve — templomot építettek volna. Az alapítás idejét és a templomhoz tartozó kőfaragványok vizsgálatának eredményét figyelembe véve,

11 a két templom közül az apátságot tartjuk a korábbinak, amely azután mintául szolgálhatott — az alaprajzi elrendezést illetően — a közelében épült kis templomok építésénél. Ezen alaprajz hazánkban való elterjesztését mi is az itáliai bencéseknek tulajdonítjuk. A kezdeti időszak központosító törekvései, az állami és egyházi szervezet egy személy — Szent István — által irányított kiépítése is a „szegényebb típus" (egy félköríves szentély) korábbi megjelenése mellett szól. A Récéskúti-bazilika építésének idejét talán a XI. század közepe táján kereshetjük, amikor első királyunk halála után, az őt követő Péter, Aba Sámuel, Endre, Béla új kapcsolatokat, támogatókat kerestek. Ebben az időben jelentek meg újabb alaprajzú templomtípusok nálunk (Feldebrő, Pécs, Szekszárd, Tarnaszentmária).

12 A megye területén található középkori templomok és templommaradványok közül sikerült néhányat e korai, XI. század első felére tehető csoportba sorolni. Nem állítjuk teljes biztonsággal, hogy ezek mind álltak már a fent jelzett időpontban. Azonban az Árpádkori építészetről most kirajzolódó kép, a társadalmunkban az időben végbemenő változások, valamint az emlékanyagból, azoknak helyéből levonható következtetések alapján valószínűnek tartjuk ezeknek korai felépítését. Zalavár közvetlen hatókörzetébe tartozik Alsópáhok és Zalaszántó, ahol a zalavári, kisméretű templomhoz 225