A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Torma István: A Veszprém megyei régészeti topográfia ősrégészeti eredményeiről

eltekintve, lakatlanságát a rómaikoron, népvándorlás­koron és középkoron át egészen a XVIII. századig megőrizte. Beszámolómban csak néhány témát ragadtam ki. Be­szélhettem volna a vízrajzi tényezők hatásáról, különö­sen érdekes lett volna a Balaton szerepének vizsgálata. Részletes tárgyalást kívántak volna a geológiai, talajtani, éghajlati, növény- és állatföldrajzi viszonyok és ezeknek hatása az egyes korszakok települési képére. Mindezek egzakt módon való elemzése azonban csak olyan termé­szettudományos kutatók bevonásával remélhető, akik Bakay K.—Kalicz N.—Sági K. : Veszprém megye régészeti topográ­fiája I. A keszthelyi és tapolcai járás, Bp. 1966. Éri I.-—Kelemen M.—Németh P.—Torma I. : Veszprém megye régészeti topográfiája II. A veszprémi járás, Bp. 1969 2 Vö.: Kalicz Nándor előadásával. 8 Torma I. : Adatok a badeni kultúra bolerázi csoportjának magyaror­szági elterjedéséhez. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (1969) 4 Miháldy I. levele, MNM Adattára 451. B. VI., Römer FI.: Résultats généraux du mouvement archéologique en Hongrie Bp. 1876. 138—140. 5 Hampel J. : A bronzkor emlékei Magyarhonban II. 6.; F. Holste: Hortfunde Südosteuropas. Marburg 1951. XXIII. t. 12—18.; Kő­szegi F. : Beiträge zur Geschichte der ungarischen Urnenfelderzeit. Acta Arch. Hung. 12/1960/ 160. stb. 6 Vö. Horváth A. előadása; Somlóvásárhelyhez 1: Rhé Gy.; A somló­vásárhelyi halomsírok. 1929. 3—10. Die auf die Sammlung von literarischen und museologi­schen Angaben abzielende und auf Ergebnisse der Gelände­begehungen basierende topographische Forschungsarbeit erhöhte die Zahl der auf dem Gebiet des Komitats Veszprém feststellbaren Fundorten im Bereich der prähistorischen Archäologie. Besonders bedeutsam ist dies hinsichtlich der bei früheren Forschungen offenbar vernachlässigten prä­historischen Zeitaltern und Fundgebieten. Die topographi­sche Forschungsarbeit führte zur Absonderung neuer Grup­pen (Balaton-Gruppe), zur tiefgreifenden Modifizierung des Verbreitungsgebietes anderer Gruppen (Boleraz-Gruppe) sowie zur Feststellung des Siedlungsgebietes von bisher nur durch Gräberfelder bekannt gewesenen Kulturen (Kultur von Kisapostag). Besonders große Bedeutung kommt der aus mehr als 50 spätbronzezeitlichen Hügelgräbern bestehenden Gruppe zu, deren systematische Aufschließung wir zu unserer Auf­gabe gemacht haben. Die Bedeutung der archäologischen Topographie gründet vállalkoznak a régészek által felvetett nagyszámú kérdés beható vizsgálatára. Egy régészekből és a különböző természettudományok művelőiből álló munkaközösség szervezése folyamatban van. Reméljük, hogy a tervezett összefoglaló kötetben megoldást találunk olyan problé­mákra is, amelyeknél jelenleg csak a kérdésfeltevésig ju­tottunk el. Végezetül köszönetet kell mondanom a terepbejárá­sokban részt vevő kollégáimnak és Kalicz Nándornak, aki a térképek összeállításához szükséges sümegi és de­vecseri járási lelőhelyeket rendelkezésemre bocsátotta. Torma István 7 Az alábbi térképek összeállításánál terepbejárások hiányában nélkülöz­nünk kellett a devecseri járás 9—10 falujára vonatkozó adatokat. A me­gye egészéhez viszonyítva elenyészően kicsiny terület azonban nem befo­lyásolja lényegesen a kultúrák elterjedési térképét. 8 Wallner E.: A Bakony. 1937. 61 -. 8 Bertalan K.: A dudari „Sűrűhegyi" Ördöglik kutatástörténete. Karszt és Barlang 1963. 27—31. és Németh P.: A bakonyi barlangkutatások régészeti eredményei. Karszt és Barlang 1965. 8. 1,1 Vö. Patay P.: Korai bronzkori kultúrák Magyarországon. Bp. 1938. IX. és XIII. térkép. 11 Kőszegi F. szerint a két kultúra közti határ a Ha A periódus közepén húzható meg. (Kőszegi F.: id. mű. 178—179.). Patek E. már a BD-kori leleteket is az urnasíros kultúrába sorolja: Patek E.: Die Urnenfelder­kultur in Transdanubien Bp. 1967. 7. ,2 Nováki Gyula szóbeli közlése. sich aber nicht nur auf zahlenmäßige Ergebnisse, sondern darüber hinaus auch auf Erkenntnisse, die für siedlungs geographische und Forschungszwecke gleichfalls gut brauch­bar sind. Die Bewertung solcher Erkenntnisse steckt noch in den Anfängen. Eben deshalb möchten wir uns an dieser Stelle nur andeutungsweise auf einen Teil der sich hieraus ergebenden Probleme beschränken. Die den verschiedenen Kulturen angehörenden bodenständigen Völkerschaften machten sich im Laufe der Geschichte auf dem abwechslungs­reichen Gebiet des Komitats Veszprém dort ansässig, wo sie im Hinblick auf Bewässerung, Oberflächengestaltung, Bo­denbeschaffenheit, Vegetation, Klima und Umweltbedingun­gen die ihrem Ermessen nach zur Bewirtschaftung geeignets­ten Verhältnisse angetroffen haben. Die unterschiedlichen Verhältnisse in bezug auf Zahl, Größe und sonstige Gegeben­heiten der Fundstätten innerhalb der Grenzen des kulturhi­storischen Siedlungsgebiets weisen übrigens auch auf Diffe­renzierungen im gesellschaftlichen Aufbau und in der Be­völkerungszahl der betreffenden Kulturträger hin. István Torma JEGYZETEK Über vorgeschichtliche Ergebnisse der archäologischen Topographie auf dem Gebiet des Komitats Veszprém 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom