A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Éri István: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1968. évi munkájáról

beleltározásából adódott. A numizmatikai gyűjtemény kezelője (Lajtai János), befejezte az érem- és jelvény gyűjtemény leltározását, egyúttal revízióját is, előkészítette a duplumanyagjegyzékének összeállítását. A Bakonyi Múzeum gyűjteményei általában naprakészen leltározottnak mondhatók, kivéve az 1967—68as dörgicsei ásatás, továbbá a még ugyancsak restaurálatlan nagyvázsonyi és cseszneki ásatások régészeti anyagát. A múzeum adattárának szakosított részeit 1967 óta folyamatosan hoztuk létre. Ennek alapján az év végi naprakész nyilvántartási állapotba került a régészeti adattár, amely összesítve 13 000 db-ot számlál, ugyancsak naprakész a műemléki adattár 10 000 db-számmal. Néprajzos hiányában még befejezetlen állapotban van a néprajzi adattár nyilvántartásbavétele, ez év végén 11 000 db-ot számlált. A legújabbkori gyűjteménybe 1968-ban 1657 db került leltárba, most 10 500 db-os a gyűjtemény. Újonnan fektettük fel a helytörténeti adattárat, amely egyrészt az Ila-Kovacsics féle Helytörténeti Lexikon cédulaanyagát tartalmazza, másrészt az ipartörténeti, középkori birtoktörténeti kutatások céduláit is ide soroltuk. A leltározás során 13 700 db került nyilvántartásba. Hasonlóképpen új gyűjteményrészlegként hoztuk létre a természettudományi adattárat, amely részben a Laczkó-féle kéziratos hagyaték, részben a „Bakony természeti képe" с kutatóprogram eddig eltelt időszakából származó jelentések stb. anyagából áll. így ez együttesen 1600 db-ot számlál. Jelenleg adattáraink csaknem 60 000 db-ot tesznek ki, köztük 5000 a fényképek, 1700 a rajzok száma. Az adattár kezelői :dr. Scherer János és Lajtai János az elmúlt évben összesen 24 000 db-ot leltároztak be. Itt kell megemlítenünk, hogy a múzeumban található céhtörténeti iratanyag rendezése és a Veszprém megyében működött céhekre vonatkozó összes egyéb adat összegyűjtése Pesovár János munkájaként 1968-ban végig folyt és végeredményben befejezésre is került. Ennek kapcsán 138, egykor Veszprém megyében működött céhre vonatkozó adatot regisztráltunk, mindezekre gyűjteményünk 2111 tételében ismerünk iratanyagot. A gyűjtemény végleges elrendezése 1969-ben történik meg. Negatív és klisétárat Zimmermann Gusztáv kezelte, a diapozitívek leltárbavételét Papp Jenő végezte. Ugyancsak Zimmermann Gusztáv készítette el az egyes gyűjtemények leíró kartonjait is, 1968-ban 1942 db karton készült, így kartonállományunk csaknem 40 000 db-ot számlál. Kartonozatlan a régészeti gyűjtemény 1968. évi gyarapodása, továbbá a néprajzi és az iparművészeti gyűjtemény egy-egy része, ezeken kívül valamennyi gyüjteménycsoportunk naprakészen kartonozott. A múzeum raktározási nehézségei 1968-ban sem csökkentek. A geológiai gyűjteményt ideiglenesen a tihanyi múzeum egyik helyiségébe kellett átszállítanunk, miután a régészeti gyűjtemény számára Veszprémben helyet kellett biztosítani. Az év folyamán fémvázas polcokat szereztünk be, melyeken a gyűjtemények egy részének anyaga, továbbá szerszámok, felszerelési tárgyak kerültek elhelyezésre. A Természettudományi Múzeum Növénytárából növénytári szekrényeket vettünk át, ezek jó részébe a régészeti gyűjtemény került ideiglenesen elhelyezésre. A múzeum tetőtérbeépítése 1968-ban sem oldódott meg. Az 1969. évi építkezések során csupán a könyvtári anyag elhelyezése fog megoldódni, raktározási nehézségeink tehát még legalább egy-két évig nehezítik a gyűjtemény rendszerezésének és megfelelő elhelyezésének munkáját. 3. TUDOMÁNYOS MUNKA a) Kollektív munkák: A régészeti topográfia IV. kötetének kéziratából a zirci járásra vonatkozó lelőhelyek leírása az év első két hónapjában készült el, e munkában (szerkesztő Torma István), a Bakonyi Múzeum munkatársai közül Éri István, Dax Margit és Palágyi Sylvia vettek részt. Az ipartörténeti kutatások végzésére létrejött munkaközösséget Éri István irányította, a tevékenység egyrészt céhtörténeti, másrészt a kerámiatörténeti kutatások területén folyt. b) Egyéni tudományos munka: Éri István: Szerkesztette a Közlemények 8. kötetét abba „Veszprém megye középkori településtörténetének vázlata" címmel tanulmányt írt. Végezte a Veszprém megye régészeti topográfiája II. kötetének nyomdai korrektúráját. Megjelent a Közlemények VI. kötetében a Látrány-Rádpusztai románkori templomrom ásatásáról szóló beszámolója. Elkészítette az 1967-es dörgicsei faluásatás dokumentációját. A Corvina Könyvkiadó számára elkészítette a Nagyvázsony с műemléki füzet második átdolgozott és kibővített kéziratát. „Museen neben den Balaton" címmel ismertetése jelent meg az Ungarische Rundschau 1968. év augusztusi számában. „Múzeum és idegenforgalom" címmel az Idegenforgalom című lapban jelent meg nagyobb terjedelmű cikke. A Múzeumi Közlemények 1968/1. számában a „Múzeumok és az új gazdasági mechanizmus" címmel jelent meg írása. Papp Jenő: Folytatta a veszprémi Bakonyi Múzeum, illetőleg a budapesti Természettudományi Múzeum braconida-gyűjteményének rendezését. Mint szervező irányította a Bakony természeti képe с tudományos kutató munkát. Ezzel kapcsolatban szerkesztette a Bakony természeti képe kiadványsorozatának 5—7 füzetét („A Keszthelyi hegység és a Kis-Bakony madárvilága"; „A Bakony állattani bibliográfiája"; „A Bakony éghajlata" ) továbbá előkészületbe vette a 8. füzet kiadását is. Nyomdakész állapotban leadta a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7., általa szerkesztett speciális természettudományi kötetének kéziratait. Befejezte „A Bakony hegység állatföldrajzi viszonyai" című tanulmányát, és „A Bakony természeti képe II. Beszámoló a Bakony természettudományi kutatásáról 1965—67" című dolgozatait, melyek ugyancsak a Közlemények 7. kötetében látnak napvilágot. Ezenkívül az alábbi braconida-tanulmányokat írta meg: 44