A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Sági Károly: A hetvenéves Balatoni Múzeum
Az irattári anyag hiánya folytán az 1935. évi eseményeket csak az év végén készült összefoglaló jelentés 307 alapján tekinthetjük át. Megtudjuk ebből, hogy 1935. nyarán végre saját épületébe költöztethette a Balatoni Múzeum az összes anyagát. Dr. Csák Árpád akkor nagy beteg volt már, a költözködést négy héten át dr. Lovassy Sándor irányította, ami hibamentesen megtörtént. 1935. augusztus 25-én az új épületben dr. Keller Oszkár rendezésében megnyitották az első kiállítást, ami a múzeum természettudományi anyagát mutatta be. Három egymást követő vasárnap volt nyitva ez a kiállítás és 415 látogatója volt. Csak rövidke újsághírből tudjuk meg, hogy Hóman Bálint kultuszminiszter 40 000 pengő hozzájárulást ígért, ha a Balatoni Múzeum telekügye telekkönyvileg is rendeződik 308 . A telket Festetics herceg ajándékozta a múzeumnak, halála folytán az átírást nem lehetett foganatosítani. Másik újsághírből azt tudjuk meg, hogy a Balatoni Intéző Bizottság is 20 000 pengővel kíván hozzájárulni a Balatoni Múzeum építkezéseinek befejezéséhez 309 . 1936. januárjában már arról olvashatunk, hogy a Balatoni Múzeum telkének telekkönyvi átírása megtörtént, rövidesen esedékes a múzeum államosítása és a sümegi Darnay Múzeum anyagát Keszthelyre szállítják át 310 . Dr Csák Árpád még értesült ezekről a jó hírekről, aztán január 4-én felvehette még 123 pengőnyi havi tiszteletdíját 3 ", majd 1936. január 26-án elhunyt. Halála országos részvétet keltett és még a nagy budapesti lapok is megemlékeztek pár sorban érdemeiről 312 . „Egy nyirkos téli délutánon gyászkocsi állott meg a keszthelyi Kossuth Lajos utca külső részén, szemben a Balatoni Múzeum palotájának főbejáratával. Csak fél percig állt a kocsi, aztán megindult szomorú útjára a Szent Miklóstemetőbe. Kevesen tudták akkor, hogy ez a rövidke megállás búcsúzás volt, a gyászkocsin fekvő halott búcsúja a Balatoni Múzeumtól" írja Madarassy László 313 . Csák halálával sokat vesztett a Balatoni Múzeum. Minden munka és gond Lovassy vállára nehezedett, az aktákról elmaradt dr. Csák Árpád jellegzetes titkári aláírása. A következőkben dr. Lovassy Sándor maga írta és egyedül írta alá a sok-sok ügyiratot, amit a Balatoni Múzeum élete produkált. 1936. április 19-én a március hóban kiutalt 10 000 pengős államsegélyről számol be, jelentve, hogy még 39 747 pengőt kitevő adósság maradt az építkezésekből 314 . Dr. Lovassy Sándor világosan látta, hogy az annyi gonddal, körültekintéssel vezetett Balatoni Múzeum Egyesület egy akkora intézményt, amit sikerült létrehozni, önmaga sem eltartani, sem vezetni nem tudhat már. Az 1936. március 8-án tartott közgyűlésen mindezt bejelenti és kéri, hogy a közgyűlés hagyja jóvá a Balatoni Múzeum államosításának kérelmezését. Á közgyűlés a következő feltételekhez köti az államosítást 315 : 28 ,,1. A m. kir. közoktatásügyi kormány az átveendő múzeumpalotával átveszi az építkezésből még fennálló adósságot. 2. A múzeumpalota még befejezetlen részeit egy közösen megállapítandó határidőn belül teljesen kiépíti. 3. Mielőbb megkészíti a még szükséges bútorokat. 4. A Balatoni Múzeum Keszthelyen maradását és a múzeumpalota e célra való fenntartását biztosítja. 5. Fenntartja a „Balatoni Múzeum" címet. 6. Az állami tulajdont képező sümegi Darnay Múzeum egész anyagát — a Sümegen maradó Kisfaludy emléktárgyak kivételével — Keszthelyre hozatja, és a Balatoni Múzeummal egyesíti. 7. A Balatoni Múzeumhoz megfelelő szak- és segédszemélyzetet rende'. 8. Dr. Lovassy Sándort, mint a Balatoni Múzeum szervezőjét s a múzeumügy minden részletének ismerőjét jelen minőségben szükségszerűen továbbra is alkalmazza. 9. — Ha a Balatoni Múzeum Keszthelyen az állam által valami okból nem lenne fenntartható, az egész ingatlant és a múzeumi gyűjteményeket — az időközi állami gyűjtemények leszámításával — Keszthely közönségének tulajdonába adja át, ha ez annak idején a fenti kikötések értelmében történő fenntartására kötelezettséget vállal". Dr. Lovassy Sándor már másnap felterjeszti az egész ügyet a miniszterhez. Az igazgatóválasztmány 1937. június 25-i ülésén jelenti aztán be 316 , hogy a közoktatásügyi minisztérium az államosítás költségeit csak az 1939/40. évi állami költségvetéssel tudja majd megoldani. Darnay Kálmán 1936. június 15-én kelt levelében 317 közli Lovassyval, hogy a Darnay-múzeum anyagának költöztetése részéről megkezdődhet. Egyetlen kívánsága, hogy az egyesített múzeumoknak^ „Balatoni Állami Darnay Múzeum", vagy „Balatoni és Állami Darnay Múzeum" legyen a neve. „Azt is kijelenthetem, hogy én a tényleges múzeumigazgatói állást öregedő koromban már nem igénylem" írja még. Dr. Pasteiner Iván, a közgyűjtemények országos főfelügyelője 1936. szeptember 21-én kelt levelében 318 arról értesíti Lovassyt, hogy a közoktatásügyi miniszter dr. Papp Lászlót 1936. július l-i hatállyal a sümegi Darnay-múzeum anyagának leltározására küldte ki. Alkalmazása néhai dr. Csák Árpád halálával felszabadult tiszteletdíj terhére történt. „Mivel azonban ez az összeg illő létfenntartásra alig elég, tisztelettel arra kérlek, dr. Papp Lászlónak az új múzeumépületben megfelelő lakószoba bocsáttassék rendelkezésére", ha Sümegről Keszthelyre költözik át. Dr. Papp László oki. ügyvéd és bölcsészdoktor 1936. november 4-án Sümegen kelt levelében 319 érdeklődik Lovassynál, átköltözhet-e Keszthelyre? Az átköltözés akadályait Lovassy a főfelügyelőséghez írt leveléből tudjuk meg 320 : „Minthogy azonban az épület irodai célt szolgáló szobái még nincsenek teljesen kiépítve s a szobának megfelelő módon történő kiépítéséhez kályha s ezzel kapcsolatosan a hozzátartozó kémény padláson levő része külsejének szabványos bevakolása, a tetőablaktól a kéményig a kéményseprőnek vaskorlátos tetőjárda, a padlásfeljárótól fél padláson át a kéményig a sűrűn álló és csípőmagasságban lévő gerendák tetején deszkapalló beállítása a kéményseprőnek, villanyvilágítás bevezetése a főbejárattól a folyosón át a szobáig, az ablakokra ablaktáblák, szobafestés, az irodarészek folyosórészeinek cementlapokkal történő kikövezése szükségesek s amelyek készíttetése több, mint 1200 pengőt igényelnek, de amely összeget mi előteremteni nem tudjuk." Erre való tekintettel 1000 pengő államsegélyt kér. A további elintézést iratok hiányában nem ismerjük. Az 1937. június 25-i igazgatóválasztmányi ülés jegyzőkönyvéből 321 tudjuk meg, hogy dr. Papp László közel fél évet foglalkozott a leltárrevízióval s a munka írásbeli részét a Balatoni Múzeum egyik irodahelyiségében végezte és eltávozott Keszthelyről. 16. A Balatoni Múzeum mérlegházának mérlegelési jegye, 1938. 16. Gewichtsmarke der Waage des Balaton-Museums (1938). 16. Bon de bascule du bureau des poids du Musée de Balaton, 1938. 16. Весовая пометка весового зала Балатонского музея, 1938.
