A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Korompay György: Veszprém város településtörténeti kialakulása

lődésének súlyos pusztulásokkal leszakadó visszavetései sokszor reménytelenné tették. Utoljára 1945-ben érte súlyos pusztulás. De mint a múltban, a város újra felépült és az urbanizálódásban nagy felfutást mutat.

19 Egyetemi városi rangja országos jelentőségű központtá avatta, amelyben kulturális intézményei élenjáró munkával járulnak hozzá a nép felemelkedéséhez. Emellett központi szerepkörű egyéb intézményei és üzemei is alapvetően határozzák meg ennek a városnak a jelentőségét. A régmúlt és a közelmúlt egymásba kapcsolódása révén Veszprém ma olyan sokoldalú, fejlődő kulturális és gazdasági szervező központ, amelyben sajátos megbecsülést igényel a város történeti alakulása, műemléki-városépítészeti értékeinek együttesei és fekvésének a Balaton és Bakony közé eső, egyedülállóan kiváltságos helyzete. Korompay György JEGYZETEK Tabula Imperii Romani, Akadémiai Kiadó, 1968. 2 Veszprém város topográfiája (kézirat) Bakonyi Múzeum. A vár múltjáról, kialakulásáról ez ideig egyértelműnek tekinthető, több oldalról alátámasztott feltevés nem állapítható meg. A vélemények különbözők és hipotetikusak. Ezek egyik csoportja a késői avar eredetet vallja (időrendben utoljára Gutheil Jenő). Másik csoportja frank-szláv, illetve frank eredetűnek tekinti: Anonymus és a krónikák nyomán itt egy szláv feudális várra lehet következtetni. Frank-szláv eredetről írt Ádám Iván is A veszprémi Székesegyház с 1912. évi könyvében. Ezt feltételezi Radnóti Aladár is. Bogyay Tamás azt állítja, hogy a várat és a hozzá tartozó települést biztosan nem először a magyarok építették (Die Kirchenorte der Conversio Bagoariorum et Carantanorum, Südostforschungen, XIX., 1960. 69.). H. Gyürky Katalin a frank-szláv, vagy frank eredet lehetőségét nyitva hagyja, akárcsak a honfoglalás utáni korban gyökerezését (Die St. Georg-Kapelle in der Burg von Veszprém, Acta Arch. Hung. 1963., 355, 370.). Hasonlóképpen nyitott kérdés a kerek Szt. György kápolna eredete. H. Gyürky K. szerint a székesegyházhoz viszonyított tájolásbeli eltérés (mintegy 20°) miatt a rotunda valószínűleg korábbi, mint a székesegyház; de nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a honfoglalás előtti, vagy utáni időből származik. Mégis a honfoglalás utáni kor, közelebbről Géza fejedelem kora a valószínűbb. Az alaprajzi típus Morvaországból származik és lehetséges, hogy építői is szlávok voltak (i. m. 369.). Gutheil J. IX. századinak (Gutheil J.—H. Gyürky K.—Erdei F.—Koppány T.: A veszprémi Szent György egyház és konzerválása, Műemlékvédelem, I960., 138.), Koppány Tibor X. századinak feltételezi. (Erdei F.—Koppány T. : A veszprémi Szt. György kápolna romjainak állagvédelme, OMF. 1964., 4.). Bogyay T. a Szt. Mihály székesegyházat feltételesen azonosíthatónak véli azzal a templommal, amelyet Adalwin salzburgi érsek 865-ben Kocel birtokán Ortahuban szentelt fel (Ortahuról azt közli, hogy ez a germán eredetű szó összetétele szerint folyóvíz menti (Ort) fekvésű hegytetőt, magaslatot (Aha) jelent. Az itten feltárt kerek Szt. György kápolna szerinte eredetileg az egykori Szt. Mihály templom keresztelőkápolnája lehetett, de a Karoling-kori keresztény misszió építészetébe ez a rotunda nehezen illik be és jobban emlékeztet a cseh kerek templomokra. Mivel pedig Szent Adalbert és tanítványai Prágából a X. század végén jártak Magyarországon, nem volna véletlen ennek nyomát a veszprémi várhegyen megtalálni (i. m. 58, 69—70.). Ehhez a felfogáshoz csatlakozik újabban Németh Péter oly módon, hogy a keresztelőkápolna építésének feltételezését a X. század utolsó harmadában a régészeti helyzetkép is megerősíti (gyermeksír a kápolna É-i oldalán a X. század végéről, és az, hogy a Géza fejedelem előtti korból keresztény leletek Veszprémben eddig nem kerültek elő. 3 Fraknói Vilmos: Mon. Romana episcopatus Vesprimiensis, 1896, I. LXXVI). ' A püspökség és az első székesegyház eredetének kérdése összefonódik a Szt. György kápolnáéval. Ha elfogadjuk azt az építészettörténeti felfogást (Gyürky, Entz), hogy a Szt. György kápolna építése azért előzte meg a székesegyházét, mert tájolása attól erősen eltér, akkor a Szt. György kápolna építését sem tételezhetjük fel mintegy a székesegyházzal egybe tartozó építési periódusban. Arra gondolhatnánk, hogy a Szt. György kápolna néhány évtizeddel előbb épülhetett, legkésőbb 970 után, de Géza fejedelem uralkodásának nem a végén. Tóth Sándor viszont fenntartja annak lehetőségét, hogy a román székesegyház elődje a románkorihoz viszonyítva lehetett más tájolású is (A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai, Bakonyi Múzeum kőtárának ismertetése I., Veszprém, 1963., 53. jegyzet). Az első székesegyház építését Tóth Sándor — a XI. századi datálás általános korábbi felfogásához viszonyítva, Gutheillel együtt — valamivel előbbi korban is lehetségesnek tartja. Kiss Ákos (Megjegyzés Tóth Sándor tanulmányához, A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 4. köt., 1966., 373.) a 12. sz. oszlopfőtöredékről azt írja: „inkább volna rómainak tekinthető"... de legalábbis ,,a honi római teltleveles fejezetek előzményein alapul" s így eredete a román kor előtti időben kereshető. Figyelembe kell venni azt, amit a püspökség alapítóleveleként emlegetett kiváltság-, illetve adománylevél eredetét illetően újabban Györffy György állít. Ő ugyanis elveti a pannonhalmi kiváltságlevél egy XIII. század elején kelt átiratának betoldásában a veszprémi Szt. Mihály egyházról, valamint vele kapcsolatban püspökéről szóló megállapításból származtatott korábbi érveket. (Ezek e kiváltságlevélnek 1001-es keltezése előtti korba helyezik az oklevél eredetét.) Györffy az átiraton szereplő 1009-es évszám elfogadása mellett foglal állást. Másfelöl a veszprémi püspökség ún. alapítólevelében már szó van a püspökségről: „civitates nominibus Vesperen, in qua ipsius episcopatus sedes est constructa" (Fejérpataky L. : Szent István király pécsváradi és pécsi alapítólevele, 1918., 61.). Ebből még arra is gondolni lehet, hogy ekkor már a püspöki székhelyet jelző épület is állt. A püspökségről mint a magyar püspökségek közül az elsőről szól egy 1276. és egy 1277. évi oklevél (Gutheil J. : Magyarság és kereszténység Szent István előtt, Vigília, I960., 465.). Ezt az elsőséget mások is vallják (Dercsényi D.—Zoltay L. : Esztergom, Bp., 1956. — Németh Péter: Az első magyar egyházmegye kialakulásának kérdéséhez, Székesfehérvár évszázadai, Székesfehérvár, 1967., 117.). 5 A város királyné koronázási rangjáról tanúskodik az is, hogy itt őrizték a királyné drágakövekkel ékes aranykoronáját mindaddig, amíg 1217ben II. Endre király — szűkös anyagi helyzetében — azt keresztes hadjáratára magával nem vitte. (Kollányi Ferencz : A Veszprémi püspök királyné-koronázási jogának története, Veszprém, 1901., 7, 9,57,61, 94., Békefi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban, 1907., 4.). 6 G. Acsádi— J. Nemeskéri: Contributions à la reconstruction de la population de Veszprém Xe et XI e siècles. Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici. Séria nova. VIII. 1957. 7 Helyét Gutheil Jenő a mai Deák Ferenc u.—Buhim u. tájékán feltételezi (Mátyás korának veszprémi emlékei, Veszprém megyei füzetek 4. sz. 1940); Németh Péter viszont a Cserhát magaslatnak a mai Kossuth Lajos utcától É-ra eső részére is kiterjeszti ezt a városrészt (i. m. 121., 1. ábra). Helymeghatározás szempontjából itt nyitott kérdést látunk az ún. Büdöstó helyében, amely mellett állt a ker. Szt. Jánosról nevezett templom — az okleveles adatok szerint legkorábban 1318-ban. Egy 1395. évi oklevél a ker. Szt. János templomot a „valle Bydestow" mellett említi (Mályusz E.: Zsigmondkori oklevéltár (1387—1399), 1931. — Feltehető, hogy a Büdöstó a Büdöskút (a mai Thököly u. eleje) tájékán lehetett. ,,A település Árpádkor-eleji lakottságára a Cserhát-Kőkép-utcai temető a bizonyíték". Veszprém város topográfiája (kézirat), Bakonyi Múzeum. 8 Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok, Tanulmányok Budapest múltjából XIV. 1961., 21. 8 Wenzel G.: Árpádkori új okmánytár (Pest, 1860, VI. 37) szerint egy 1036-ra datált oklevélben az áll, hogy Gizella királyné egy malmot ado263