A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Korompay György: Veszprém város településtörténeti kialakulása
1. A Vár kelet felől. 1. Die Burg von Osten her. 1. Le château vu de l'Est. 1. Крепость с восточной стороны. rétegekből kerültek ki. Népességének számáról is fogalmat alkothatunk magunknak három koraközépkori temető leletanyagának feldolgozása és értékelése alapján. 6 E szerint a X. század végén lakosságának száma meghaladhatta az 1000 főt, a XI. század végén pedig talán a 2000-t is. A XI. század végére gazdasági és kereskedelmi jelentősége is kiemelkedik. Ispáni székhely szerepével együtt kellett kialakulnia hetivásárának, amelynek jövedelme — Szent László korában — 1/3—2/3 arányban az ispáné és a királyé. Vásárának helye a Szent Tamásról nevezett püspöki falu területe a Benedekhegytől északra. Hasonlóképpen az első váralja-települések közé tartozhatott Szent Miklósszeg káptalani település az egykori Komakút környékén. Elsőrománkori Szent Miklós templomának alapfalai a XI. század végére utalnak, de temetőjének leletei X— XI. századi eredetről vallanak. A Vár északi végétől nyugatra alakult ki a Szent Margitszeg, amelynek temploma a XII. század elején épülhetett (e korból származik egy fonatos kapubéllet-töredéke) (2. kép). A Várral a legszorosabb kapcsolatban alakult ki a Szent Katalin nevét viselő suburbium, amelyben Bertalan püspök 1240-ben domonkos zárdát alapított. Ez a település különösen a XIV. században virágzott fel, amikor számos itteni kanonoki házról szólnak az írások és a káptalan népei adómentességet élveztek. Feltehetően a Vártól DK-re fekvő területen települt a Szent Iván falu jellegű városrész a Keresztelő Szent János egyházzal. 7 Végül a középkor végén a Várhegy K-i lábához csatlakozóan találjuk a Sárszegnek nevezett káptalani városrészt, így — a Komakút környéki település kivételével — a szorosan vett váralja-települések— mintegy a Séd vonalát követve — észak felől karéjosan övezték a Várhegy és a Benedekhegy kiemelkedő sziklatömbjét. A tagolt összetételű város szerkezetében már korán kialakultak a közlekedés fő útvonalai. Ún. via magna minőségben több útról szólnak az oklevelek. Ilyen a Vártól délre a Hosszú-völgy déli szakaszán — tehát a mai Lenin sétány vonalát követő — Felsőörs felé vezető út. Ebből ágazott el egyrészt a Vámosi nagy út (első oklevél 1201-ből), másrészt a maiBajcsy-Zsilinszky-út meredek szakaszán a régi Gabona piactér déli széle mentén az 258
